adozona.hu
BH+ 2003.7.340
BH+ 2003.7.340
A privatizációs ellenértékhányadból történő részvénykibocsátási kötelezettség körében vizsgálandó körülmények [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 244. §, 305. §, 1989. évi XIII. tv. 21. § (1) és (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 253. § (1) bek., 255. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek., 51. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A főügyészség 1999. február 2-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az S. Részvénytársasággal (továbbiakban: társaság) szemben. Előadta, a társaság 1991. december 31-én az 1989. évi XIII. tv. (a továbbiakban: Át.) szerint átalakulással jött létre. Az ÁPV. Rt. az Át. 21. §-a (1) bekezdése szerint 1997. június 25-én 41 488 000 Ft privatizációs ellenérték-hányadot átutalt a társaságnak. A társaság ezt követően 1998. május 28-án tartott közgyűlést, azonban a közgyűlés napirendjén n...
BH+ 2003.7.340 A privatizációs ellenértékhányadból történő részvénykibocsátási kötelezettség körében vizsgálandó körülmények [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 244. §, 305. §, 1989. évi XIII. tv. 21. § (1) és (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 253. § (1) bek., 255. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek., 51. § (1) bek.].
A főügyészség 1999. február 2-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az S. Részvénytársasággal (továbbiakban: társaság) szemben. Előadta, a társaság 1991. december 31-én az 1989. évi XIII. tv. (a továbbiakban: Át.) szerint átalakulással jött létre. Az ÁPV. Rt. az Át. 21. §-a (1) bekezdése szerint 1997. június 25-én 41 488 000 Ft privatizációs ellenérték-hányadot átutalt a társaságnak. A társaság ezt követően 1998. május 28-án tartott közgyűlést, azonban a közgyűlés napirendjén nem szerepelt dolgozói részvények kibocsátása, ilyen határozatot nem hoztak annak ellenére, hogy az Át. 21. § (4) bekezdése szerint a privatizációs ellenérték hányadot a dolgozói részvények kibocsátására kell fordítani. A társaság az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bekezdés d) pontja szerint, jogszabályellenesen működik, ezért a törvényes működés helyreállítása céljából törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának van helye.Az elsőfokú bíróság az 1999. február 15-én kelt végzésével a kérelmet hatáskörének hiányára tekintettel elutasította.
A végzéssel szemben a főügyészség fellebbezett, a fellebbezést a Legfőbb Ügyészség fenntartotta. A társaság a fellebbezésre tett észrevételében előadta, hogy az Át. 21. § (4) bekezdése és az akkor hatályos társasági törvény rendelkezése szerint az alaptőke 10 %-át kitevő dolgozói részvényt kibocsátották, majd 38 000 000 Ft értékű törzsrészvény is kibocsátásra került, amelyet a dolgozók kedvezményes úton szerezhettek meg. A lehetőséggel a legtöbb dolgozó élt. 1998. november 17-én tartott közgyűlésen a társaság a dolgozói részvényeket törzsrészvénnyé alakította át, forgalomképességük javítása céljából. A kérelmező Főügyészség feltehetőleg a cégnyilvántartás "friss adataiból" vonta le azt a feltételezést, hogy a társaság a dolgozói részvénykibocsátási kötelezettségét nem teljesítette.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 2001. január 11-én kelt számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította rámutatva, hogy az Át. 21. § (4) bekezdése a cég működésére nézve olyan szabályt ír elő, amelynek be nem tartása esetén a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontjában írt törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának lehet helye. Ezért az elsőfokú bíróságnak a kérelem tekintetében érdemi határozatot kell hoznia.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a 2001. május 21-én kelt végzésével a kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a privatizációs ellenértékhányadot a társaság 1997. június 25-én kapta meg. A Ctv. 51. § (2) és (3) bekezdése értelmében az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelte után nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, e határidő elmulasztásával szemben igazolással sem lehet élni. Tekintettel arra, hogy a kérelmet az említett határidő eltelte után terjesztették elő, azt el kellett utasítani.
A végzéssel szemben a főügyészség fellebbezett, a fellebbezést a Legfőbb Ügyészség módosítva fenntartotta. A fellebbezési előadás szerint az Át. 21. § (4) bekezdésében előírt részvénykibocsátásra legkésőbb a privatizációs ellenértékhányad átutalását követő évben tartott, az éves beszámolót tárgyaló közgyűlésen kell dönteni. Az egyéves határidőt tehát ettől az időponttól kell számítani. A társaság a privatizációs ellenértékhányad átutalását követően, 1998. május 28-án tartott közgyűlést, a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtása 1999. február 3-án, tehát a közgyűléstől számított egy éves határidőn belül megtörtént, téves ezért az elsőfokú bíróság elutasító határozata.
A társaság ezúttal nem tett észrevételt a fellebbezésre.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
Az Át. a privatizációs ellenértékhányad "alaptőkésítésére", a dolgozói részvények kibocsátásának módjára nézve szabályozást nem tartalmaz, e körben a társasági törvényre utal. Az Át. 21. § (4) bekezdésében írt kötelezettség végrehajtása során tehát a társasági törvény szabályait kell alkalmazni.
A kérelmezett társaság a privatizáció ellenértékhányad átutalásakor, valamint 1998. május 28-i közgyűlés megtartásakor az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) hatálya alatt működött.
A régi Gt. 244. § (1) bekezdése értelmében a dolgozói részvények kibocsátására az alaptőkén felüli vagyonból, az alaptőke felemelése mellett kerülhetett sor. A 305. § értelmében továbbá az ilyen alaptőke emelés feltétele volt az éves vagy külön mérleg elfogadása. [Az új Gt. 255. §-ának (1) bekezdése értelmében dolgozói részvények kibocsátására szintén alaptőke emeléssel egyidejűleg, az alaptőkén felüli vagyon terhére kerülhet sor, amelynek az új Gt. 253. § (1) bekezdése szerint szintén feltétele a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása.]
Mindezen rendelkezésekből következően az Át. 21. § (4) bekezdésében írt kötelezettség vizsgálatának körében a privatizációs ellenértékhányad átutalásának időpontjából kell kiindulni, figyelembe véve azonban a társasági törvénynek a dolgozói részvény kibocsátására irányadó említett szabályait, azt, hogy a kötelezettség teljesítése a cég gazdasági helyzetének felmérését, ismeretét, megfelelő előkészítést igényel.
Az adott ügyben a társaság a privatizációs ellenértékhányad átvételét követően a társaság gazdálkodása, az éves beszámoló elfogadása tárgyában 1998. május 28-án tartott közgyűlést. E közgyűlésen lett volna tehát elvárható a társaságtól, hogy az Át. 21. § (4) bekezdésében előírt kötelezettségével kapcsolatos teendőket a közgyűlés napirendjére tűzze, vizsgálva, hogy fennáll-e a dolgozói részvények kibocsátásának lehetősége, jogszabályi feltétele.
Tekintettel arra, hogy a társaság közgyűlésén a privatizációs ellenértékhányaddal kapcsolatos napirend nem szerepelt, megvitatásra nem került, az említett időponttól nyílt meg tehát a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének lehetősége, s ettől az időponttól számítandók a határidők, így az egy éves objektív határidő is.
Tévedett ezért az elsőfokú bíróság amikor a határidőt a privatizációs ellenértékhányad átutalásának időpontjától számította, ezért tévesnek és megalapozatlannak kell tekinteni az elutasító határozatát.
Arra nézve nem állnak adatok rendelkezésre, hogy a kérelmező mikor, mely időpontban, milyen adatokból szerezhetett legkorábban tudomást, értesülést a társaság mulasztásáról. Tekintettel az elsőfokú bíróság által elfoglalt jogi álláspontra, szintén nem tisztázott, hogy a társaság 1999. március 24-i nyilatkozatában írtak mennyiben teljesültek, az ott hivatkozott dolgozói részvények kibocsátására mikor került sor, milyen összeg erejéig, és annak valóban a privatizációs ellenértékhányad volt-e a fedezete, továbbá, hogy mi lett az említett részvények jogi sorsa. Mindezen körülmények vizsgálata további eljárás lefolytatását teszi szükségessé.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
(Legf.Bír. Cgf.VII.31.726/2001. sz.)