adozona.hu
BH+ 2003.6.294
BH+ 2003.6.294
I. A nem joggal való visszaélés, ha valamelyik fél nem él a jogviszony megszüntetésére vonatkozó jogával, mert a jogviszonyt fenn kívánja tartani [Mt. 4. §]. II. Az írásbeli figyelmeztetéssel szemben az elévülési időben terjeszthető elő keresetlevél [Mt. 202. §]. III. Önmagában az a körülmény, hogy valamely perbe vitt igény megalapozatlan, nem jelent a bíróság részéről kötelezettséget pártfogó ügyvéd kirendelésére. a bíróság a jogi képviselő nélküleljáró felet a perbeli jogairól és kötelességeiről tájékozta
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a többször módosított keresetében az 1998. március 3-án kelt írásbeli figyelmeztetés jogellenességének megállapítását, a köztisztviselői jogviszonya felmentéssel való megszüntetését és ennek jogkövetkezményei (felmentési időre járó illetmény, végkielégítés) megfizetését, az 1996-ban kötött tanulmányi szerződése érvénytelenségének megállapítását, vagyoni és nem vagyoni kártérítést, szabadsága megváltását és egyéb juttatások (ruhapénz, 13. havi illetmény), valamint ezek késedelmi kam...
BH+ 2003.6.294 I. A nem joggal való visszaélés, ha valamelyik fél nem él a jogviszony megszüntetésére vonatkozó jogával, mert a jogviszonyt fenn kívánja tartani [Mt. 4. §].
II. Az írásbeli figyelmeztetéssel szemben az elévülési időben terjeszthető elő keresetlevél [Mt. 202. §].
III. Önmagában az a körülmény, hogy valamely perbe vitt igény megalapozatlan, nem jelent a bíróság részéről kötelezettséget pártfogó ügyvéd kirendelésére. a bíróság a jogi képviselő nélküleljáró felet a perbeli jogairól és kötelességeiről tájékoztatja, nem pedig az anyagi jogszabályokról [Pp. 3. § (3) és (6) bek.].
A felperes a többször módosított keresetében az 1998. március 3-án kelt írásbeli figyelmeztetés jogellenességének megállapítását, a köztisztviselői jogviszonya felmentéssel való megszüntetését és ennek jogkövetkezményei (felmentési időre járó illetmény, végkielégítés) megfizetését, az 1996-ban kötött tanulmányi szerződése érvénytelenségének megállapítását, vagyoni és nem vagyoni kártérítést, szabadsága megváltását és egyéb juttatások (ruhapénz, 13. havi illetmény), valamint ezek késedelmi kamata megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével az írásbeli figyelmeztetésre, a tanulmányi szerződésre, a közalkalmazotti jogviszony (helyesen a köztisztviselői jogviszony) felmentéssel való megszüntetésére és felmentési időre járó illetmény, valamint a végkielégítés megfizetésére irányuló kereset tekintetében az eljárást (a pert) megszüntette, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság az adott kereseti kérelmek tekintetében a per megszüntetésére vonatkozó álláspontját az írásbeli figyelmeztetést illetően a Ktv. 59. §-a (3) bekezdésében előírt 15 napos keresetindítási határidő elmulasztására, a köztisztviselői jogviszony felmentéssel való megszüntetését, és ennek anyagi következményeit illetően a bírói úton való érvényesíthetőség kizártságára alapozta. A tanulmányi szerződés érvénytelensége megállapítása iránti kereset tekintetében a munkaügyi bíróság arra hivatkozott, hogy a felperes a megtámadásra előírt objektív határidőt elmulasztotta, ezért a megtámadás joga már nem gyakorolható. A vagyoni és nem vagyoni kárigények elutasítását illetően az elsőfokú ítéleti álláspont az okozati összefüggés bizonyítottsága hiányán, a további anyagi igények (szabadságmegváltás, 13. havi illetmény, ruhapénz) elutasítása a juttatások jogszabályi feltételei hiányán alapult.
A felperes fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság részítéletével az elsőfokú ítéletet nem fellebbezett részében nem érintette; fellebbezett részében a felmentéssel kapcsolatosan, a figyelmeztetésre vonatkozó, és a szabadságmegváltás tekintetében elutasító rendelkezését helybenhagyta; a "felmentési bér" és végkielégítés megfizetésével kapcsolatos elsőfokú ítéleti döntést megváltoztatta, és a keresetet e vonatkozásban elutasította, míg a vagyoni és nem vagyoni kárigények, valamint a perköltségek tekintetében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A felperes a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos elsőfokú ítéleti rendelkezés ellen nem élt fellebbezéssel, ezért a másodfokú bíróság ebben a körben nem érintette az elsőfokú döntést, a vagyoni és nem vagyoni kárigények tekintetében nem találta érdemben elbírálhatónak az elsőfokú ítélet álláspontját, ezért a munkaügyi bíróságot új eljárásra utasította.
A másodfokú bíróság helytálló indokai alapján osztotta a munkaügyi bíróság álláspontját a felmentéssel kapcsolatos igény, az írásbeli figyelmeztetés és a szabadságmegváltás iránti igény elutasítása tekintetében. A "felmentési bér" és a végkielégítés vonatkozásában arra tekintettel változtatta meg az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető döntését, mert megítélése szerint a keresetet ebben a vonatkozásban jogalap hiányában érdemben kellett elutasítani.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, mert álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésébe, az Mt. 4. §-a (2) bekezdésébe és a Ktv. 59. §-a (1) és (3) bekezdésébe ütközött. Érvelése szerint a bíráságoknak a jogi képviselő nélkül eljáró felperest eljárási jogairól tájékoztatniuk kellett volna, ennek hiányában igényét nem tudta szakszerűen érvényesíteni. A felperes felülvizsgálati érvelése szerint az alperes a jogával visszaélt, amikor a felperes jogviszonyát nem szüntette meg felmentéssel. A felajánlott munkakört a felperes munkaköri leírás hiányában nem tudta betölteni, ez pedig a munkáltató működésében felmerült olyan súlyos ok, ami a felmentést szükségessé tette volna. Az írásbeli figyelmeztetéssel kapcsolatos keresete tekintetében a jogerős ítélet álláspontját azért tartotta törvénysértőnek, mert a fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetés ellen nem 15 napon belül, hanem az elévülési időben van helye kereset indításának.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint részben alapos.
1. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálhatta [Pp. 275. § (2) bekezdés].
2. Az első és a másodfokú bíróság a köztisztviselői jogviszony felmentéssel való megszüntetésére kötelezés tekintetében helytállóan indult ki abból, hogy az ilyen kérelemnek nincs jogszabályi alapja, mert a jogviszony megszüntetésének jogával - a törvény szerinti keretek között - a jogviszonyban álló felek rendelkeznek. Erre tekintettel a felperes keresetének, mint megalapozatlannak, érdemben való elutasításának volt helye. A Legfelsőbb Bíróság azonban a felmentés tekintetében a per megszüntetésére vonatkozó elsőfokú ítéleti döntést helybenhagyó jogerős ítéleti rendelkezést ebből a szempontból - a felülvizsgálati kérelemhez kötöttség folytán - nem vizsgálhatta, a felülvizsgálati kérelemben kifejtettek alaptalansága folytán a jogerős részítéletet ebben a körben hatályában fenntartotta.
3. Nem minősül joggal való visszaélésnek [Mt. 4. § (2) bekezdés], ha valamelyik fél nem él a jogviszony megszüntetésére vonatkozó, a törvényben biztosított jogával, mert a jogviszonyt fenn kívánja tartani, illetve úgy ítéli meg, hogy a megszüntetés jogszabályi feltételei nem állnak fenn. Az adott esetben a felperest hosszabb keresőképtelensége megszűnését követően az alperes a rehabilitálás érdekében egyeztetésre hívta fel, a felperes azonban az együttműködéstől elzárkózott. A felperes az elsőfokú bíróság által e körben megállapított tényállást nem vitatta. Ilyen körülmények között az alperes a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletben előírt kötelezettségét teljesítette a rehabilitációs munkakörbe helyezés lehetősége vizsgálatakor, ezért a rendeltetésellenes joggyakorlásra a felülvizsgálati kérelem minden alapot nélkülözően hivatkozott amiatt, hogy az alperes a felperest egészségügyi alkalmatlanság címén kérése szerint nyomban nem mentette fel.
4. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperest a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés és a szabadságmegváltás az erre vonatkozó törvényi feltételek hiányában nem illeti meg.
5. A felülvizsgálati kérelem érvelése helytálló az írásbeli figyelmeztetés tekintetében az igényérvényesítés határidejére vonatkozóan, mert az írásbeli figyelmeztetés nem minősül a Ktv. 59. §-a (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott fegyelmi határozatnak, ezért az ilyen kereset az elévülési időben terjeszthető elő, a 15 napos igényérvényesítési határidő nem alkalmazható. Következésképpen a másodfokú bíróság elkésettség miatt törvénysértéssel hagyta helyben az elsőfokú ítélet permegszüntető rendelkezését az adott követelés tekintetében.
6. A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul sérelmezte a Pp. perbeli esetben irányadó 3. §-a (1) és (2) bekezdésében előírtak megsértését amiatt, hogy a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felperest a jogairól kellően nem tájékoztatta, ezért a beadványai szakszerűtlenek voltak. A felperes ugyanis két diplomával rendelkező köztisztviselő, közel két évtizedes államigazgatási jogalkalmazói gyakorlattal rendelkezett, és a pert megelőző egyeztetés során ügyvéd képviselte, a keresetét jogi képviselő útján nyújtotta be. Egymagában az a körülmény, hogy valamely perbe vitt igény megalapozatlan, nem jelent a bíróság részéről kötelezettséget pártfogó ügyvéd kirendelésére. A bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felet a perbeli jogairól és kötelességeiről tájékoztatja, és nem pedig az anyagi jogszabályokról [Pp. 3. § (3)és (6) bek.].
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletnek az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintő, és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyező rendelkezését nem érintette. Az írásbeli figyelmeztetésre vonatkozó jogerős részítéleti rendelkezést - a munkaügyi bíróság ugyanezen rendelkezésére kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot az írásbeli figyelmeztetésre vonatkozó kereseti kérelem elbírálása céljából új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275/A. § (2) bekezdés]. Egyebekben a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. § (1) bekezdés].
A jogerős részítélet hatályon kívül helyezett része tekintetében a felek felülvizsgálati eljárási részköltségét csupán megállapította azzal, hogy annak viselése felől az új határozatot hozó bíróság dönt [Pp. 275/A. § (3) bekezdés].
A felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes további felülvizsgálati eljárási részköltsége megfizetésére.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. A pártfogó ügyvéd állam által viselt díja a 3/1984. (V. 27.) IM rendelet 2. §-a alapján került megállapításra.(Legf.Bír.Mfv.10.726/2001)