adozona.hu
BH+ 2003.5.247
BH+ 2003.5.247
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerint a hivatásos állomány tagját saját jogán illeti meg a szolgálati nyugdíj. A szolgálati nyugellátásra a társadalombiztosításról szóló jogszabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törvény a hivatásos állomány szolgálati nyugdíja tekintetében speciális, a társadalombiztosítás általános nyugdíjszabályaitól eltérő szabályokat tartalmaz. Ezek szerint a szolgálati nyugdíj összeg
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alezredes felperes 54 év szolgálati idővel került nyugállományba. Az alperes az elsőfokú határozatával 1999. december 16-tól havi 64 597 forint szolgálati nyugdíjat állapított meg a részére, amit 2000. február 16-tól folyósított. A felperesnek a nyugállományba helyezését követő 2 hónapra e nyugdíja helyett az utolsó havi illetménye kétszeresének számított, személyi jövedelemadóval csökkentett összegét fizette ki.
A felperes a fellebbezésében kérte, hogy a nyugdíját részben a fegyveres sze...
BH+ 2003.5.247 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerint a hivatásos állomány tagját saját jogán illeti meg a szolgálati nyugdíj. A szolgálati nyugellátásra a társadalombiztosításról szóló jogszabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törvény a hivatásos állomány szolgálati nyugdíja tekintetében speciális, a társadalombiztosítás általános nyugdíjszabályaitól eltérő szabályokat tartalmaz. Ezek szerint a szolgálati nyugdíj összegét a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 12 hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért illetménynek és illetményjellegű juttatásoknak a számított személyi jövedelemadóval csökkentett havi átlaga alapján kell megállapítani. A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő tartamától, a törvény szerint számított illetmény és illetményjellegű juttatások havi átlagától függ [1996. évi XLIII. tv. 181. § (1) és (3) bek., 183. § (1) bek., 184. §, 1997. évi LXXXI. tv].
Az alezredes felperes 54 év szolgálati idővel került nyugállományba. Az alperes az elsőfokú határozatával 1999. december 16-tól havi 64 597 forint szolgálati nyugdíjat állapított meg a részére, amit 2000. február 16-tól folyósított. A felperesnek a nyugállományba helyezését követő 2 hónapra e nyugdíja helyett az utolsó havi illetménye kétszeresének számított, személyi jövedelemadóval csökkentett összegét fizette ki.A felperes a fellebbezésében kérte, hogy a nyugdíját részben a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.), részben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) alapján állapítsák meg.
A közigazgatási államtitkár a másodfokú határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot, amely ellen a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Kérte az említett határozatok megváltoztatását és az alperes arra kötelezését, hogy a szolgálati nyugdíja összegét a 40 éven túli 14 év 6 hónap 15 nap szolgálati idejére figyelemmel évenként a havi átlagkeresete 1,5 százalékával megemelt összegben állapítsa meg. Ennek indokaként a Hszt. 181. §-ának (3) bekezdésében és a Tny. 12. §-ában foglalt rendelkezéseket jelölte meg.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet indokolásának lényege szerint a Hszt. 181. §-ának (1) bekezdése, 183. §-ának (1) bekezdése, és 184. §-a tartalmazzák a hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosultságának és a nyugdíj mértékének szabályait. Ez a törvény speciális jogszabálynak minősül, amely minden esetben megelőzi a generális jogszabályt, az adott esetben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt. Minthogy a Hszt. 181. §-ának (3) bekezdése szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról rendelkező törvényt a Hszt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, eltérést azonban a Hszt. 183. és 184. §-ai nem tesznek lehetővé, a két jogszabály egybevetésének nincs törvényes alapja.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében fenntartva a perbeli álláspontját, kifejtette, hogy a Hszt. 184. §-a 37 évet meghaladó szolgálati idő esetén a szolgálati nyugdíj összegét a havi átlagkereset 83 százalékában állapítja meg. A Tny. 12. §-a alapján a nyugdíj összege 40 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 80 százaléka, de a törvény azt is előírja, hogy az öregségi nyugdíj összegének számításánál 40 év szolgálati éven túl minden további évre a havi átlagkereset 1,5-1,5 százalékát kell számításba venni.
A további szolgálati évekre járó 1,5 százalék figyelmen kívül hagyása esetén ugyanis a szolgálati nyugdíj jogosultja a nyugdíj összege tekintetében hátrányosabb helyzetbe kerül annál, mint akinek a nyugdíját a társadalombiztosítási nyugellátás szabályai szerint állapítják meg, ez pedig az alkotmányos alapjogokkal ellentétes.
Erre figyelemmel kérte az alperes és a közigazgatási államtitkár határozatainak megváltoztatását, a szolgálati nyugdíjának 1999. december 16. napjától 80 941 forintban történő megállapítását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Hszt. 181. §-ának (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagját saját jogon illeti meg a szolgálati nyugdíj. E § (3) bekezdése értelmében a szolgálati nyugellátásra a társadalombiztosításról szóló jogszabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A Hszt. a hivatásos állomány szolgálati nyugdíja tekintetében speciális, a társadalombiztosítás általános nyugdíjszabályaitól eltérő szabályokat tartalmaz. Ezek szerint a 183. §-ának (1) bekezdése értelmében a szolgálati nyugdíj összegét a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 12 hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért illetménynek és illetményjellegű juttatásoknak a számított személyi jövedelemadóval csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani.
A 184. § akként rendelkezik, hogy a szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő tartamától és a 183. § (1) bekezdése alapján számított illetmény és illetmény jellegű juttatások havi átlagától függ. Ennek figyelembevételével a szolgálati nyugdíj összege 37 évnél több szolgálati idő esetén a havi átlag 83 százaléka. A Hszt. 184. §-a a szolgálati nyugdíj mértékét teljes körűen szabályozza, így nem lehetséges a Tny.-nek az öregségi nyugdíj mértékére vonatkozó rendelkezését különösen egy kiragadott részletét - a 12. § (1) bekezdésének utolsó tételét - alkalmazni.
Ehhez képest mind az alperes, mind a közigazgatási államtitkár megfelelően alkalmazta a határozatában a felperes szolgálati nyugdíjának megállapítására irányadó jogszabályokat, és a munkaügyi bíróság helytálló jogi álláspontra jutott, amikor a felperes keresetét - az ítéletében kifejtett indokok alapján - elutasította.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta a Fővárosi Munkaügyi Bíróság ítéletét [Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése].
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.875/2000. sz.)