adozona.hu
BH+ 2003.2.76
BH+ 2003.2.76
A cégbíróságnak nincs olyan kötelezettsége, amely a cégbejegyzés alapjául szolgáló okiratokon lévő aláírások valódiságának hivatalbóli vizsgálatára vonatkozna [Ptk. 205. § (1) bek., 234. §, 235. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 17. §, 77. §, 78. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. § (1) bek., 18. §, 18/A. §, 18/B. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 46. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes cégjegyzékét vezető cégbírósághoz 1997. szeptember 10-én érkezett változás bejegyzése iránti kérelem. A kérelem alapjául szolgáló okiratként a kérelmező benyújtotta az 1997. szeptember 1-jén tartott taggyűlésen felvett jegyzőkönyvet, és az ugyanezen a napon készült társasági szerződésmódosító okiratot. A taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint az alperes egyetlen beltagja a felperes, és az egyik kültagja az A. M-S. fejlesztésére (továbbiakban: A.) a tagsági jogviszonyukat közös...
BH+ 2003.2.76 A cégbíróságnak nincs olyan kötelezettsége, amely a cégbejegyzés alapjául szolgáló okiratokon lévő aláírások valódiságának hivatalbóli vizsgálatára vonatkozna [Ptk. 205. § (1) bek., 234. §, 235. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 17. §, 77. §, 78. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. § (1) bek., 18. §, 18/A. §, 18/B. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 46. § (1) bek.].
Az alperes cégjegyzékét vezető cégbírósághoz 1997. szeptember 10-én érkezett változás bejegyzése iránti kérelem. A kérelem alapjául szolgáló okiratként a kérelmező benyújtotta az 1997. szeptember 1-jén tartott taggyűlésen felvett jegyzőkönyvet, és az ugyanezen a napon készült társasági szerződésmódosító okiratot. A taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint az alperes egyetlen beltagja a felperes, és az egyik kültagja az A. M-S. fejlesztésére (továbbiakban: A.) a tagsági jogviszonyukat közös megegyezés szerint kívánják megszűntetni, míg G. M. kültag ettől a naptól kezdődően beltag kíván lenni. A társaság tagjai ezzel egyetértettek. Az alperes megmaradt négy tagja a változásokat ugyanezen a napon társasági szerződésmódosító okiratban is rögzítette. A taggyűlési jegyzőkönyvet az alperesnek mind a hat alapító tagja, a társasági szerződésmódosító okiratot pedig a megmaradt négy tagja írta alá, és mindkét okiratot ügyvéd ellenjegyezte. A cégbíróság 1997. szeptember 26-án kelt végzésével az adatváltozásokat a cégnyilvántartásba bejegyezte. A végzés 1999. március 25-én jelent meg a Cégközlönyben.A felperes és A. bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt 1999. április 9-én keresetet nyújtottak be a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. §-ának (1) bekezdésére alapítottan a megyei bíróságnál. Arra hivatkoztak, hogy a felperesek az 1997. szeptember 1-jén kelt jegyzőkönyvet nem írták alá, az okiraton lévő aláírások nem a megnevezett aláíróktól származnak.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy a felperesek tudtak az okiratban foglaltakról, az okiraton lévő aláírások a megnevezett személyektől származnak.
A perben eljárt megyei bíróság mint elsőfokú bíróság 1999. október 4-én kelt ítéletének a felperesre vonatkozó rendelkezését a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a 2000. május 8-án kelt végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróság a 2001. január 15-én kelt ítéletével a cégbíróság végzését 1997. szeptember 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte, és az alperest marasztalta a perköltség viselésében. Határozatát azzal indokolta, hogy a peres eljárásban csatolt magánszakértői és a felperes kérésére kirendelt igazságügyi írásszakértő által elkészített szakvélemény alapján egyértelműen megállapítható, hogy az 1997. szeptember 1-jén készült taggyűlési jegyzőkönyvben szereplő B. I.-né aláírás nem a felperestől, de nem is a korábbi meghatalmazottjától B. I.-tól származik. A változás bejegyzésére érvénytelen okirat alapján került sor, amely okirat az aláírásának napjától kezdődő hatállyal érvénytelen a Ptk. 235. §-ának (1) bekezdése értelmében. Az okirat érvénytelenségére a Ptk. 234. §-a értelmében határidő nélkül bárki hivatkozhat. A változás bejegyzési eljárás kezdő időpontjára figyelemmel a peres eljárásban nem a Ctv., hanem a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) szabályait kell alkalmazni, ezért a Ctvr. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a jogszabálysértő bejegyző végzést hatályon kívül helyezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a 2001. szeptember 10-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította, valamint kötelezte a felperest az alperes részére 60 000 Ft első- és másodfokú perköltség megfizetésére. Határozatának indokolása szerint a Ctvr. 18. §-a szabályozza a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárást úgy, hogy amennyiben a felperes a keresetét a társasági szerződésmódosító okirat érvénytelenségére alapítottan terjeszti elő, akkor a 18/A. §-ában szabályoztak irányadóak a 18. § (4) bekezdése értelmében. A Ctvr. 18/A. §-a tételesen felsorolja mikor állapítható meg a társasági szerződés, illetve módosításának érvénytelensége. E szabályozásból következően a társasági szerződés érvénytelensége a cég, illetve a változás bejegyzését követően csak a Ctvr.-ben tételesen felsorolt okok alapján állapítható meg. A Ctvr. speciális szabályára tekintettel a Ptk.-nak a szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezései nem irányadóak. E szabályozás indoka a társasági szerződések speciális jellege, többek között az, hogy többalanyú kötelmet hoznak létre, és a bennük szereplő adatok egy közhiteles nyilvántartásba bírósági kontroll mellett kerülnek bejegyzésre. A társasági szerződés - mint többalanyú kötelem - egyik alanya által alá nem írt vagy nem az arra jogosult által aláírt, illetve alá hamisított szerződés esetén a létesítő okirat, illetve módosításának érvénytelensége nem állapítható meg. Arra van lehetőség, hogy külön eljárásban a társasági szerződést annak módosítását alá nem író személy kérje annak megállapítását, hogy tagja marad a társaságnak, vagy nem vált a társaság tagjává.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályban fenntartását. Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Ctvr. 18. §-át és 18/A. §-át, amely szerint ezek kizárják a Ptk. érvénytelenségre vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazását. A betéti társaságokra is irányadóak a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 17. §-a értelmében a Ptk. rendelkezései, így a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a szerződés, illetve annak módosítása a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A jelen ügyben ilyenről nem lehet beszélni, mert tényként bizonyított, hogy az aláírás nem a felperestől származik. A meghamísított aláírások pedig egyértelműen jogszabályba ütköznek, és mind a Ptk. 234. §-ának (1) bekezdése, mind a id=409636 ssz=1>Gt. alapján érvénytelenséget eredményeznek. A változások cégbejegyzése csak a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésével orvosolható. Sem a régi Gt. 77. §-a, sem a régi Gt. 78. §-a mint tagsági jogviszony megszüntetési módok nem kerülhetnek alkalmazásra a jelen ügyben.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálni kért jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a bíróság csak ugyanazon jogszabályi feltételek fennállását vizsgálhatja, amire a cégbíróság bejegyzési eljárásban gyakorolt törvényességi felügyeleti jogköre kiterjed.
A Ctvr. 15.§-ának (1) bekezdése szerint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratot a cégbíróság abból a szempontból vizsgálja meg, hogy megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctvr. 18/B. §-a értelmében a cégbíróság hivatalból gyakorolt törvényességi felügyeleti jogköre keretében a cégjegyzékbe való bejegyzés előtt ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat), valamint a cég szervezetére és működésére vonatkozó egyéb okiratok, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá a cég működésével kapcsolatban vizsgálja, hogy a cég szervezetére és működésére vonatkozó határozatai (okiratai) nem ütköznek-e jogszabályba, illetve a cég már korábban meghozott határozatainak (okiratainak) rendelkezéseibe. A Ctvr. 18/B. §-ának (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági és célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
A cégbíróságnak nincs olyan kötelezettsége, amely a cégbejegyzés alapjául szolgáló benyújtott okiratokon lévő aláírások valódiságának hivatalbóli vizsgálatára vonatkozna.
A per tárgyává tett változás bejegyző végzést megelőző cégeljárásban nem merült fel adat arra, hogy az 1997. szeptember 1. napján készült taggyűlési jegyzőkönyvön lévő aláírás nem a felperestől származik. A kérelem alapjául szolgálok okiratokon, így a taggyűlési jegyzőkönyvön is szerepelt a tagok aláírása, a felperesé is, ezért az okirat alakilag megfelelt a jogszabály rendelkezéseinek.
A jogszabályoknak alakilag megfelelő okirat alapján hozott változás bejegyző végzés nem jogszabálysértő, azok az okiraton lévő hamisított aláírás miatt, ha erre vonatkozó adat a cégeljárásban egyáltalán nem merült fel.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság felülvizsgálni kért jogerős határozata nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján - eltérő indokokkal - hatályában fenntartotta.
(Legf.Bír. Gfv.X.30.224/2002. sz.)