adozona.hu
BH+ 2003.1.42
BH+ 2003.1.42
Ha a társadalombiztosítási ellátások körében a társadalombiztosítás szerve mintegy tíz éven át folyósította a rokkant bányász kereset-kiegészítését, nem volt lehetőség a közel tíz évvel korábban hozott határozat felülvizsgálatára és a kereset-kiegészítés folyósításának megszüntetésére [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 25/A. § (1) bek., 1997. évi LXXI. tv. 78. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben kérte annak bírósági megállapítását, hogy kereset-kiegészítésre 1999. április 1. napjától változatlan feltételekkel folyamatosan jogosult, továbbá az 55 468 forint kereset-kiegészítés visszafizetésének kötelezettsége alól történő mentesítését.
Az irányadó tényállás szerint ugyanis a felperes 1978. április 13. napjától 1984. október 16. napjáig a Szénbányák Külfejtési Üzemében dolgozott különböző beosztásokban. Esetenk...
BH+ 2003.1.42 Ha a társadalombiztosítási ellátások körében a társadalombiztosítás szerve mintegy tíz éven át folyósította a rokkant bányász kereset-kiegészítését, nem volt lehetőség a közel tíz évvel korábban hozott határozat felülvizsgálatára és a kereset-kiegészítés folyósításának megszüntetésére [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 25/A. § (1) bek., 1997. évi LXXI. tv. 78. §].
A városi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben kérte annak bírósági megállapítását, hogy kereset-kiegészítésre 1999. április 1. napjától változatlan feltételekkel folyamatosan jogosult, továbbá az 55 468 forint kereset-kiegészítés visszafizetésének kötelezettsége alól történő mentesítését.Az irányadó tényállás szerint ugyanis a felperes 1978. április 13. napjától 1984. október 16. napjáig a Szénbányák Külfejtési Üzemében dolgozott különböző beosztásokban. Esetenként az aknások munkájának segítése miatt az úgynevezett tárószinten is dolgoznia kellett, ezért azonban a munkáltató nem számolt el a részére földalatti műszakpótlékot.
A felperes 1984. október 17-től az Ércbányászati Vállalat Üzemében helyezkedett el és ettől az időponttól kezdődően 1990. április 4-ig földalatti munkát végzett. Ekkor megállapították, hogy a munkaképességét 40%-ban elveszítette, ezért felszíni munkakörbe helyezték és 1990. május 1-jétől kereset-kiegészítést állapítottak meg a részére. A felperes ekkor 33 éves volt.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Megyei Egészségbiztosítási Pénztára az 1990. évben hivatalból ellenőrizte a felperes kereset-kiegészítésre vonatkozó adatait. Ennek során beszerezte a Szénbányák jogutódja, a B. H. Részvénytársaság igazolását, amely szerint a felperes a Szénbányáknál 1978. április 13-tól 1984. október 16. napjáig külszíni munkát végzett, ezért ez az időszak a kereset-kiegészítés szempontjából nem minősül földalatti munkaviszonynak. Erre tekintettel az Egészségbiztosítási Pénztár az 1999. május 31-én kelt első fokú és az azt helybenhagyó 1999. július 5-én kelt másodfokú határozatával a felperes kereset-kiegészítésének folyósítását 1999. április 1. napjával megszüntette és az 1999. április 1-től április 30. napjáig terjedő időre kifizetett kereset-kiegészítés visszafizetésére kötelezte.
Az eljárt bíróság annak megállapítására, hogy a felperes az 1978. április 13-tól 1984. október 16-ig terjedő külszíni munkavégzése mellett milyen mértékben végzett földalatti munkát is igazságügyi bányaszakértőt rendelt ki a perben, akinek szakvéleménye, továbbá a tanúk vallomásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a munkaképessége megváltozásakor mindössze 5 év 6 hónap és 15 nap földalatti szolgálati idővel rendelkezett, holott a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 13. §-ának (3) bekezdése értelmében a földalatti munkára 32-33 éves kora között alkalmatlanná vált bányász dolgozó akkor jogosult a kereset-kiegészítésre, ha eddig az életkorig legalább 7 év földalatti munkában töltött időt tud bizonyítani. Erre a tényállásra figyelemmel tartotta megalapozatlannak a felperes keresetét.
A felperes felülvizsgálati kérelme a keresetében előadott kérelem teljesítésére irányult. Álláspontja szerint, amikor a társadalombiztosítási kifizetőhely 1990. májusában a kereset-kiegészítést megállapította a részére, bizonyosan a rendelkezésére állt a földalatti foglalkoztatására vonatkozó igazolás is.
Az ítélethirdetést követően beszerzett bányaszakértői véleménnyel igazolni kívánja, hogy a perbeli időszakban összesen 475 földalatti műszak végzése állapítható meg a javára a Szénbányák alkalmazásában, amely meghaladja a földalatti alkalmaztatás mellett még szükséges 1 év 6 hónapos szolgálati időt.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 25/A. §-ának (1) bekezdése értelmében az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránti igény érvényesítésére, a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére és megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a jogorvoslatra, valamint a járadékos bejelentési kötelezettségére egyebekben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek és a végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletnek az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a növelés szempontjából támogatásra szoruló hozzátartozó a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározottak közül az a személy, akinek a havi jövedelme az öregségi nyugdíjnak a naptári év első napján érvényes legkisebb összege felét nem éri el.
Helytállóan hivatkozott a városi bíróság az idézett jogszabályra, amely szerint az adott ügyben a társadalombiztosítási szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Tévedett azonban, amikor a per kapcsán arra az álláspontra helyezkedett, hogy a járadékot folyósító szerv időbeni korlátozás nélkül bármikor jogosult volt felülvizsgálni és megszüntetni a folyósított járadékot.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek a per elbírálásakor hatályban volt 78. §-a szerint, ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy a bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy az igényt tévesen utasították el, illetve a nyugellátás összegét tévesen állapították meg, a nyugellátást tévesen folyósították, az illetékes nyugdíjbiztosítási szerv a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosíthatja, illetőleg visszavonhatja.
A felperes kereset-kiegészítésre irányuló igényét 1990. május 1-jétől kezdődően ismerték el és a kereset-kiegészítést ettől az időponttól folyósították. Ehhez képest az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Megyei Egészségbiztosítási Pénztára az 1999. július 5-én hozott másodfokú határozatával már nem vonhatta vissza az általa tévesnek minősített, a közel tíz évvel korábban hozott határozatát és nem szüntethette meg a felperes kereset-kiegészítésének folyósítását. Ebből az is következik, hogy alaptalanul kötelezte a felperest 55 468 forint kereset-kiegészítés visszafizetésére.
Az előzőekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte mind a városi bíróság ítéletét, mind az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Megyei Egészségbiztosítási Pénztára 1999. július 5-én hozott másodfokú határozatát [Pp. 275/A. § (2) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.587/2001. sz.)