adozona.hu
BH+ 2002.10.531
BH+ 2002.10.531
A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézményekre (pl. iskolákra) vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény szerint a munkaidőre, a pihenőidőre, az előmeneteli és illetményrendszerre a közalkalmazottak jogállására vonatkozó törvényben meghatározott feltételeket kell biztosítani [1996. évi CXXIV. tv. 34. § (9) bek., 1992. évi XXXIII. tv.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapítható tényállás szerint a felperes 1958. június 19-étől kezdődően 1994. január 31-éig megszakításokkal közalkalmazotti jogviszonyban állt, majd ezt követően az alperesnél mint igazgatóhelyettes állt munkaviszonyban 1998. október 31-éig. A munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, mivel a felperes nyugdíjba vonult. A felperes a keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest háromhavi illetményének megfelelő jubileumi jutalom, annak 1997. november 10-étől...
A munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperes részére 15 napon belül fizessen meg 211 980 forint jubileumi jutalmat, ennek 1997. november 10. napjától kezdődően a kifizetés napjáig terjedő időre évi 20%-os késedelmi kamatát, valamint elsőfokú perköltséget. A munkaügyi bíróság a felek előadása, a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által közölt adatok és a csatolt iratok alapján megállapította, hogy a felperes jogosulttá vált a 30 éves közalkalmazotti jogviszony alapján járó háromhavi jubileumi jutalomra. Az alperes bírói felhívás ellenére nem vonta kétségbe, hogy a felperesnek a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött ideje megegyezik a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által megállapított szolgálati idővel. Az elsőfokú bíróság szerint a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 34. §-ának (9) bekezdése alapján a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalói számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, a pihenőidőre, az előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. Minthogy az alperes gimnázium az állami költségvetésből normatív hozzájárulásban részesül, ez jogszabályi előírást az alperesre is alkalmazni kell. Nem találta alaposnak az elsőfokú bíróság az alperesnek azt az álláspontját, hogy a jubileumi jutalom nem az illetményrendszer része. A Kjt.-nek a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét szabályozó V. fejezete a 60. §-tól a 80. §-ig terjed, magában foglalva a jubileumi jutalommal foglalkozó 78. §-t is. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint tehát az illetményrendszer részét képezi a jubileumi jutalom is. Ennek alapján rendelkezett arról, hogy az alperes köteles a háromhavi illetménynek megfelelő 30 éves jubileumi jutalmat a felperes számára megfizetni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit a per főtárgyában helybenhagyta, a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját 1998. november 10-re változtatta. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és kötelezte az alperest a felperes javára fellebbezési eljárási költség megfizetésére. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a Kjt. az illetményrendszer keretében nem csak a besorolás szerinti munkabért, hanem a rendszeresen vagy időszakonként visszatérő pótlékokat, egyéb díjakat és a jubileumi jutalmat is szabályozza. Ez rendelkezéseknek a nem állami és önkormányzati intézményekben munkaviszonyban álló pedagógusokra való alkalmazása nem jelenti azt, hogy a munkaviszonyuk közalkalmazotti jogviszonynak minősülne. A jogalkotó az állami és önkormányzati, valamint az egyházi és alapítványi oktatási intézményekben pedagógus munkakört betöltőkre egyformán kívánta biztosítani, hogy a huzamosabb időn keresztül közalkalmazott, illetve munkaviszonyban lévő pedagógusok jubileumi jutalomban, illetve ennek megfelelő összegű anyagi juttatásban részesüljenek. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját arra figyelemmel módosította a másodfokú bíróság, hogy a felperes 1998. november 10-én csatolta be a 33 év 7 nap szolgálati idő elismeréséről szóló igazolást, ezt megelőzően a munkáltató nyilvántartásából nem volt megállapítható, hogy a felperes 30 évi szolgálati viszonnyal rendelkezett. Csak az igazolás benyújtása után következett be a teljesítési késedelem és a késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogszabálysértő ítélet megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének elutasítását, valamint perköltségben marasztalását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-ának (1) bekezdése szerint a nem állami, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél. Ismételten hivatkozott arra, hogy a jubileumi jutalom nem tartozik a munkaviszonyból származó kereset fogalomkörébe. Minthogy a közoktatási törvény nem írja elő a Kjt. teljes illetmény és előmeneteli rendszerének alkalmazási kötelezettségét, az alperes álláspontja szerint a bíróságok által hivatkozott költségvetési törvény alapján nem lett volna helye a marasztalásának. Másodlagosan arra is hivatkozott, hogy a Kjt. 78. §-a szerint a felperes azért sem vált jubileumi jutalomra jogosulttá, mert nem a Kjt. 25/A. §-a alapján került az alpereshez, hanem új munkaviszony létesítésével 1994-ben, saját elhatározása alapján. A perbeli esetben a bíróságok olyan jogviszonyokat számítottak be a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához, amelyek a Kjt. hatálya alá tartozó intézményeknél nem számíthatók be az időtartamba, ezért a jogerős ítélet jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perbeli esetben nem volt vitás, hogy az alperes normatív állami támogatásban részesült. Ekként tehát a felperes tekintetében alkalmaznia kellett az 1997. évi költségvetésről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 34. §-a (9) bekezdésének a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézményekre vonatkozó azon rendelkezését, hogy a munkaidőre, a pihenőidőre, az előmeneteli és illetményrendszerre a Kjt.-ben meghatározott feltételeket köteles biztosítani. A törvény az illetményrendszer feltételeinek a biztosítását írja elő, nem tesz kivételt a jubileumi jutalom szempontjából. Helytálló az eljárt bíróságoknak az a következtetése, hogy a jubileumi jutalom is része a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó szabályozásnak, a jogosultságok közül jubileumi jutalmat nem lehet kiemelni. Téves a felülvizsgálati kérelemnek az a hivatkozása, hogy ezzel a törvényi rendelkezéssel ellentétben áll a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-a (1) bekezdésében foglalt, idézett szabály. Ez az előírás ugyanis a nem állami, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott valamennyi nevelési és oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusaira vonatkozik, nem csupán a normatív állami hozzájárulásban, valamint a rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, az idézett költségvetési törvényben meghatározott intézményekre.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében másodlagosan kifogásolta a felperes javára figyelembe vehető szolgálati idő mértékének a megállapítását. Az alperes a per során nem vitatta a jubileumi jutalom alapjául figyelembe vehető közalkalmazotti szolgálati idő mértékét. E vonatkozásban az elsőfokú eljárás során tett elismerő nyilatkozatát nem változtatta meg, az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezése sem tartalmaz indokokat e körben. A felülvizsgálati kérelemben új jogcímre nem lehet hivatkozni, a felülvizsgálatnak csak olyan jogi álláspont szolgálhat alapjául a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján, amely az eljárás korábbi szakaszában is a per tárgya volt, ezért nincs mód az alperes ezen új ténybeli és jogi hivatkozására tekintettel a jogerős ítélet felülvizsgálatára.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperesnek meg kell térítenie a felperes felülvizsgálati eljárási költségét, személyes illetékmentessége folytán a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.391/2000.sz.)