adozona.hu
BH+ 2002.7.353
BH+ 2002.7.353
A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának a megtérítésére irányuló igényét nemcsak fizetési felszólítással, hanem - választása szerint - keresettel is érvényesítheti [1/2001. MJE].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság a végzésével a felperes R. Község Önkormányzat keresete alapján az alperest polgármesteri tisztségéből felfüggesztette, majd az ítéletével az alperes polgármesteri tisztségét megszüntette. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A felperes önkormányzat felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság az ítéletével az alperes polgármesteri tisztségét megszüntető első fokú ítéletet hatályában ...
A felperes (a jelen per alperese) a visszatartott illetménye kifizetése iránt indított keresetének a munkaügyi bíróság az ítéletével helyt adott. A munkaügyi jogvitában másodfokon eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatva, a marasztalást felemelve, 660 000 forint és kamata megfizetéséről rendelkezett. Az önkormányzat a jogerős ítélet alapján megfizette a másodfokú bíróság által meghatározott összeget és annak kamatát.
A felperes Község Önkormányzata (a polgármesteri tisztség megszüntetése tárgyában hozott, az elsőfokú bíróságnak a tisztség 1996. április 25-én történt megszüntetéséről rendelkező ítéletét helybenhagyó, a Legfelsőbb Bíróság ítélete meghozatalát követően módosított keresetében az 1996. április 1-jétől 1997. február 28-áig terjedő időre kifizetett 660 000 forint, az 1996. január 10-étől április 1-jéig kifizetett 129 700 forint, valamint a szabadságmegváltásként kifizetett 166 963 forint és ezek kamatai visszafizetésére kérte kötelezni az alperest az Mt. 162. §-a és a Ptk. 361. §-a alapján.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az első fokú ítélet indokolása szerint a felperes jogszabályi felhatalmazás hiányában rendelkezett az alperes illetménye visszatartásáról, mivel sem az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, sem a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvény, az e törvény alapján alkalmazandó, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, és a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) nem tartalmaznak az illetmény visszatartását megengedő rendelkezést.
A felperes önkormányzat fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az első fokú ítéletet utalva annak helytálló indokára.
A jogerős ítélet ellen a felperes önkormányzat felülvizsgálati kérelemmel élt a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. A felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy az alperes részére az illetmény visszatartása miatt indult munkaügyi jogvitában hozott jogerős ítélet alapján - arra is tekintettel, hogy a másodfokú bíróság elutasította a polgármesteri tisztség megszüntetésére irányuló keresetet - kifizették az illetményeket, utóbb a felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság ítéletével azonban az alperes polgármesteri tisztségét megszüntető elsőfokú ítéletet hagyta helyben.
Erre tekintettel jogszabálysértő a jogerős ítélet, mivel az alperesnek kifizetett illetménynek nincs meg a jogalapja, ezért a visszafizetésre kötelezését megalapozottan kérte a jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozással.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
I.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes polgármesteri tisztsége a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete szerint 1996. április 25-én megszűnt. A felperes önkormányzat erre tekintettel kérte keresetében az alperes kötelezését az 1996. április 1-jétől 1997. február 28-áig terjedő időre kifizetett illetmény, a tisztségből a felfüggesztésre vonatkozó időre, valamint a szabadságmegváltásként kifizetett illetmény és ezek kamatai visszafizetésére az Mt. 162. §-ának (2) bekezdése alapján.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálta, hogy az adott esetben a felperes munkáltató érvényesíthette-e keresettel az alperesnek a polgármesteri jogviszonyával összefüggésben keletkezett tartozásai megtérítésére irányuló igényét, vagy ez csak írásbeli felszólítással volt lehetséges, és e felszólítással szemben a munkavállaló indíthatott volna-e keresetet a munkáltató ellen a mentesítés érdekében.
Az adott jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa jogegységi eljárást kezdeményezett, és a végzésével az eljárást felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának munkaügyi jogegységi tanácsa az érintett jogkérdésben 1/2001. MJE számon határozatot hozott, amelyben egyebek között kimondta, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának a megtérítésére irányuló igényét nemcsak fizetési felszólítással, hanem - választása szerint - keresettel is érvényesítheti. Eszerint a felperes az igényét munkaügyi jogvitában jogszerűen érvényesíthette.
II.
A munkaügyi bíróság a felperes munkáltató keresetét arra tekintettel utasította el, hogy jogszabályi alap hiányában a felperes nem tarthatta volna vissza az alperes illetményét, ezzel az állásponttal a munkaügyi bíróság egyetértett.
A bíróságok a felperes keresetét tévesen értelmezték a polgármesteri tisztségből felfüggesztés időszakára visszatartott illetményként. A felperes a keresetét ugyanis arra alapította, hogy az alperes polgármesteri tisztségét 1996. április 25-ei időponttól a közigazgatási perben eljárt bíróság jogerősen megszüntette, a jogviszony megszűnését követően illetmény már nem járt a részére, ennélfogva a felperes ezt visszakövetelhette.
A kifizetésre nem jogalap nélkül, hanem a munkaügyi jogvitában hozott jogerős ítélet alapján, illetve arra tekintettel került sor valamennyi perbeli követelés tekintetében. Az ilyen kifizetés az elévülési időben követelhető vissza. A bíróságok téves álláspontjuknál fogva, az adott időszakra más-más címen kifizetett juttatásokra való jogosultság és azok összegszerűsége tekintetében nem folytattak le bizonyítást, nem állapítottak meg tényállást, ezért a jogerős ítélet jogszabálysértő.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A felek felülvizsgálati eljárási költségét csupán megállapította azzal, hogy annak viselése felől az új határozatot hozó bíróság dönt. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.796/2001. sz.)