adozona.hu
BH+ 2002.4.194
BH+ 2002.4.194
Felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem - hiánypótlás elrendelése nélkül - érdemi vizsgálat mellőzésével való elutasítása előtt vizsgálandó körülmények [Pp. 121. § (1) bek., 124. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (1) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 2000. október 26-án kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon, amelyben az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését kérte. Arra hivatkozott, hogy az adós nem fizette meg részére a közöttük létrejött szerződésből eredő számlák alapján fennálló 60 napon túl lejárt és nem vitatott 62 225 Ft tartozását. A kérelméhez csatolta az adóssal szemben kiállított számlák másolatát.
Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésében a hitelező kérelmét - hiánypótl...
BH+ 2002.4.194 Felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem - hiánypótlás elrendelése nélkül - érdemi vizsgálat mellőzésével való elutasítása előtt vizsgálandó körülmények [Pp. 121. § (1) bek., 124. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (1) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek. a) pont].
A hitelező 2000. október 26-án kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon, amelyben az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését kérte. Arra hivatkozott, hogy az adós nem fizette meg részére a közöttük létrejött szerződésből eredő számlák alapján fennálló 60 napon túl lejárt és nem vitatott 62 225 Ft tartozását. A kérelméhez csatolta az adóssal szemben kiállított számlák másolatát.Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésében a hitelező kérelmét - hiánypótlásra való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül - elutasította. A határozat indokolása szerint a hitelező nem jelölte meg az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját. Továbbá kérelméhez nem csatolta azokat az iratokat, amelyek igazolják, hogy a számlákat a felszámolni kért társaság átvette, a tartozását elismerte, illetőleg nem vitatta, s a hitelező nem igazolta a 15 000 Ft-os közzétételi díj megfizetését sem. Mivel a hitelező jogi képviselővel járt el, az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmét a Pp. 124. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve, érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező terjesztett elő fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását, a felszámolás elrendelését, illetőleg a felszámolási kérelem érdemi vizsgálatának elrendelését kérte. Kérelmében arra hivatkozott, hogy e kérelme nem volt hiányos, mivel a csatolt számlák egyértelműen megmutatják a hitelező követelésének összegét, jogalapját és a lejárat időpontját. Előadta továbbá, hogy "az eljáró bíróság teljes tévedésben van, amikor a hitelezőt kötelezné arra, hogy igazolja, mely szerint az adós a tartozás fennállását nem vitatta vagy elismerte".
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A jelen felszámolási eljárásra irányadó, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak.
A többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 124. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolja a meghatalmazását, vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.
Jelen eljárásban a hitelező a jogi képviselő meghatalmazását csatolta, az eljárási illeték megfizetésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: It.) 62. §-ának i) pontja értelmében, a feleket megillető tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt nem került sor. Így az elsőfokú bíróság csak a Pp. 121. §-ának (1) bekezdésében foglaltak nem teljesítése miatt utasíthatta el a kérelmet.
A Pp. 121. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot;
b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;
c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
d) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
A hitelező kérelme a Pp. 121.§-ának (1) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, mert megjelölte az eljáró bíróságot, a feleket, valamint a felekre vonatkozó adatokat, a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához szükséges adatokat és határozott kérelmet is tartalmaz. A hitelező a Pp. 121. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a többször módosított Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontját jelölte meg, mint az érvényesíteni kívánt jogot és bizonyítékként csatolta az adós tartozását igazoló számlákat.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a hitelező kérelmét hiánypótlásra való felhívás hiányában és érdemi vizsgálat nélkül elutasította, miután a bizonyítékok esetleges hiánya a kérelem elutasítására nem, csak hiánypótlás elrendelésére adhat lehetőséget.
A többször módosított Cstv. 24. §-ának (1) bekezdése meghatározza azokat a szükséges adatokat, amelyeket a hitelezői kérelemnek az adós fizetésképtelensége megállapításához tartalmaznia kell. Amennyiben ezeket az adatokat a kérelem nem vagy nem teljes körűen tartalmazza, illetőleg a közzétételi díj nem került megfizetésre, a többször módosított Cstv. mint speciális jogszabály, hiánypótlást ír elő és a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el [többször módosított Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja].
A Legfelsőbb Bíróság az előbb kifejtettek miatt az elsőfokú bíróság jogszabálysértő végzését a többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel - módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A további eljárásban az elsőfokú bíróságnak a hitelezőt fel kell hívnia arra, hogy csatolja be az adóssal kötött - a felszámolás iránti kérelemben hivatkozott, de a mellékletek között fel nem lelhető - Karbantartási és Általános Szerviz Szerződést. Igazolja, hogy az adós a felszámolás iránti kérelemben hivatkozott 2 db számlát átvette [többször módosított Cstv. 24. § (1) bek.]. Igazolja továbbá a közzétételi költségtérítés befizetését [9/1998. (V. 23.) IM rendelet 4. § és 7. §-ának (1) bekezdése].
Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy logikailag téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, miszerint a hitelezőnek kellene azt is igazolnia, hogy az adós a tartozás fennállását nem vitatta. Nemleges körülményt bizonyítani - létének hiányában - nem lehet. Ezzel szemben az adós védekezhet azzal, hogy a hitelező követelését már a felszámolás iránti kérelem kézhezvétele előtt vitatta. Ezt a tényt azonban az adósnak kell bizonyítania, a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében.
(Legf.Bír. Fpk.VI.31.673/2001. sz.)