adozona.hu
BH+ 2002.3.146
BH+ 2002.3.146
A nyilvántartásba-vételi díj befizetése alóli mentesség az adóhatóságot függetlenül a felszámolási eljárás kezdő időpontjától, a közzététel, illetve az igény-bejelentési határidő lejártának időpontjából 2000. január 1. napjától minden olyan jogvitában megilleti, ahol az adóhatóság nyilvántartásba-vételi díj fizetési kötelezettsége vitatott és a jogvita 2000. január 1-ig jogerősen nem fejeződött be [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 28. § (2) bek f) pont, 4
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1998. szeptember 8-án benyújtott kérelem alapján indult felszámolási eljárás, melynek kezdő időpontja 1998. október 28-a, s a Cégközlönyben való közzététel időpontja 1998. december 3.
Az APEH Igazgatósága 1998. december 16-án 104 883 412 Ft összegű hitelezői igényt jelentett be a felszámolóhoz. A nyilvántartásba-vételi díj befizetését nem igazolta. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 1999. január 12-én 39 317 304 Ft hitelezői igényt jelentett be a felszámo...
BH+ 2002.3.146 A nyilvántartásba-vételi díj befizetése alóli mentesség az adóhatóságot függetlenül a felszámolási eljárás kezdő időpontjától, a közzététel, illetve az igény-bejelentési határidő lejártának időpontjából 2000. január 1. napjától minden olyan jogvitában megilleti, ahol az adóhatóság nyilvántartásba-vételi díj fizetési kötelezettsége vitatott és a jogvita 2000. január 1-ig jogerősen nem fejeződött be [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 28. § (2) bek f) pont, 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek. a) és c) pont, 1999. évi XCIX. tv. 188. §, 199. §].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1998. szeptember 8-án benyújtott kérelem alapján indult felszámolási eljárás, melynek kezdő időpontja 1998. október 28-a, s a Cégközlönyben való közzététel időpontja 1998. december 3.Az APEH Igazgatósága 1998. december 16-án 104 883 412 Ft összegű hitelezői igényt jelentett be a felszámolóhoz. A nyilvántartásba-vételi díj befizetését nem igazolta. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 1999. január 12-én 39 317 304 Ft hitelezői igényt jelentett be a felszámolóhoz, s a nyilvántartásba-vételi díj befizetését szintén nem igazolta.
Az APEH Igazgatósága 1999. január 20-án a felszámolóhoz, összevont APEH-Egészségbiztosítási Pénztár igényt nyújtott be 144 200 716 Ft összegben, s csatolta az 1998. december 18-án kelt banki terhelést 100 000 Ft nyilvántartásba-vételi díj befizetéséről. A felszámoló 1999. február 4-én kelt levelében tájékoztatta az APEH hitelezőt, hogy csak egy nyilvántartásba-vételi díjat fizetett be, s így csak egy hitelező igényét tudja nyilvántartásba venni. Az APEH hitelező a felszámolóhoz 1999. február 23-án érkezett levelében vitatta a felszámoló eljárásának jogszerűségét. Arra hivatkozott, hogy az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény 3. §-ában foglaltak alapján a hitelezői igény bejelentésére, mind a társadalombiztosítási tartozások, mind az adótartozások vonatkozásában, az APEH jogosult. Így a regisztrációs díjat, az adótartozásként kezelendő követelések nyilvántartásba-vételéért, csak egyszeres összegben kell megfizetni.
A felszámoló a hitelező bejelentését - mint vitatott hitelezői igényt - az elsőfokú bírósághoz terjesztette, amely azt kifogásként bírálta el. Az 1999. április 7-én kelt végzésével az APEH Igazgatósága által benyújtott kifogást elutasította. Felhívta a felszámolót, hogy az 1999. január 14-én kelt összevont hitelezői igény után befizetett nyilvántartásba-vételi díjat, a hitelezői igényben feltüntetett adótartozások vonatkozásában vegye figyelembe.
Egyben felhívta a hitelezőt, hogy a társadalombiztosítási tartozásból eredő hitelezői igény nyilvántartásba-vétele érdekében - a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - fizesse be az 1991. évi IL. törvény 46. §-ának (7) bekezdése szerint a nyilvántartásba-vételi díjat, a Bíróság Gazdasági Hivatala elkülönített számlájára. A határozatában kifejtettek szerint a társadalombiztosítási követelés jogosultja az egészségbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási alap. Ettől független, hogy ki van a jogszabály alapján megbízva a követelés beszedésével. Az adóhatóság a társadalombiztosítási szervek jogutódaként lép az ügybe, jogszabály alapján, a kötelezettségek behajtásának a feladata reá hárul. Az APEH hitelező köteles a társadalombiztosítási követelés után is befizetni a nyilvántartásba-vételi díjat.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés megváltoztatását és a további nyilvántartásba-vételi díj megfizetése alól való mentesítését. Álláspontja szerint az adóhatóságnak a hitelezői követelését az 1991. évi IL. törvény 28. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján, jogcímek szerint megbontva kell bejelentenie. A nyilvántartásba-vételi díj szempontjából azonban az összes követelést egybe kell számítani, s az 1991. évi IL. törvény 46. §-ának (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell befizetni.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a járulékok beszedésével kapcsolatos változás a járulékok és adók elkülönítésén nem változtat. A járulékkövetelések tulajdonosai továbbra is az elkülönített állami pénzalapok, amely körülményt nem változtatja meg az a tény, hogy képviseletükben egy másik szervezet az eljárásra jogosult, illetve nyújtott be hitelezői igényt.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a 2000. április 20-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, s a hitelezőnek további nyilvántartásba-vételi díj befizetésére való felhívását mellőzte. Kötelezte a felszámolót, hogy fizessen meg az államnak - a Fővárosi Illetékhivatal külön felhívására - 5000 Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. A másodfokú bíróság határozatában az elsőfokú bíróság által - álláspontja szerint egyébként helyesen - megállapított tényállást kiegészítette a következőkkel.
Időközben meghozatalra került az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó, egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény. E törvény VIII. fejezete módosította a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 46. §-ának (7) bekezdését. E szerint az (5) bekezdésben meghatározott követelések nyilvántartásba-vételének feltétele, hogy a hitelező a nyilvántartásba-vételi díjat befizesse. Kivételt képeznek ez alól az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések, valamint az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt követelések.
A másodfokú bíróság a kiegészített tényállásra tekintettel alaposnak találta a fellebbezést. Akként foglalt állást, hogy az adóhatóságnak a jogszabályban megállapított hatályba lépési időponttól kezdődően, az általa érvényesített követelések után - érintse az az államháztartás bármely alrendszerét - nyilvántartásba-vételi díj befizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az 1999. évi XCIX. törvény 199. §-a szerint e törvény 2000. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - az e törvénnyel meghatározott kivételekkel - ettől az időponttól kell alkalmazni. Miután a vitatott nyilvántartásba-vételi díjkülönbözet a hitelező által nem került befizetésre, az a fellebbezésre tekintettel függőben volt, a másodfokú bíróság reá nézve a jogszabály alkalmazhatóságát indokoltnak találta. Ezért az elsőfokú bíróság végzését a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint, megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta.
A jogerős másodfokú végzés ellen az adós nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős másodfokú végzés megváltoztatását és a hitelező "igényének" elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő, mert az 1999. évi jogvitát a 2000. év január hó 1. napjától hatályos jogszabály alapján bírálta el, arra hivatkozva, miszerint a hitelező a nyilvántartásba-vételi díjkülönbözetet egyébként sem fizette meg.
Az APEH Igazgatósága hitelező - úgyis, mint a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár hitelező törvényi jogutóda - a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte. Fenntartotta korábbi jogi álláspontját. Hivatkozott arra, hogy a regisztrációs díj befizetési kötelezettsége a közzétételt követő 40 nap alatt vált esedékessé, ez pedig kétségtelenül 1999. január 1-ét követően telt le. Így a járuléktartozások, mint többlet adóigények után az adóhatóság befizetési mentességet élvez.
A jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróságnak mint felülvizsgálati bíróságnak abban a kérdésben kellett állás foglalnia, hogy az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (továbbiakban: többször módosított Cstv.) szabályai szerint 1998. szeptember 8-án indult felszámolási eljárásban, a 2000. évi január hó 1. napján hatályba lépett 1999. évi XCIX. törvény 188. §-ával módosított 1991. évi IL. törvény 46. §-ának (7) bekezdését alkalmazni kell-e, függetlenül a felszámolási eljárás megindításának idejétől, a felszámolás kezdő időpontjától, illetve a közzététel, s az ehhez fűződő igény-bejelentési határidő lejártának idejétől. E kérdés eldöntésénél a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság az alábbiakat vette figyelembe.
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) szövegébe, a 46. § (7) bekezdéseként, az 1997. évi XXVII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése iktatta be a következő rendelkezést.
"Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba-vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja".
A többször módosított Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy a nyilvántartásba-vételi díjat a hitelezői igénybejelentéssel [többször módosított Cstv. 28. §-a (2) bekezdésének f) pontja] egyidejűleg kellene befizetni.
A többször módosított Cstv. 46. §-ának (7) bekezdését az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 188. §-a az alábbiak szerint módosította. "Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követeléseket, valamint az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba-vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja".
Az 1999. évi XCIX. törvény 199. §-a szerint e törvény 2000. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott kivételekkel - ettől az időponttól kell alkalmazni.
A törvény a kivételek között a 188. §-t nem sorolja fel, a hatálybalépésével kapcsolatban átmeneti rendelkezést nem tartalmaz. Ezért azt 2000. január 1-jétől alkalmazni kell. Ez a rendelkezés egy jogalanyt - az adóhatóságot - a más jogalanyokat egyébként terhelő kötelezettség alól mentesít, ebből következően anyagi jogi rendelkezés.
A fentiek együttes értelmezésével a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság arra a jogi következtetésre jutott, hogy az 1999. évi XCIX. törvény 188. §-ával módosított csődtörvény 46. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény szabályai szerint folyamatban lévő felszámolási eljárásokban 2000. január hó 1. napjától kezdődően alkalmazni kell - függetlenül a felszámolás kezdő időpontjától, a közzététel, illetve az igény-bejelentési határidő lejártának időpontjától - minden olyan jogvitában, ahol az adóhatóság nyilvántartásba-vételi díj fizetési kötelezettsége vitatott és a jogvita 2000. január 1-ig jogerősen nem fejeződött be.
A kifejtett indokok miatt nem sértett jogszabályt a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság, amikor a jelen, 1998. szeptember 8-án indult és 1998. október 28-án közzétett felszámolási eljárásban, melyben a vitatott nyilvántartásba-vételi díjkülönbözet nem került befizetésre az adóhatóság hitelező részéről, a 2000. január 1. napján hatályba lépett mentesítő jogszabályt alkalmazhatónak találta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést hatályában fenntartotta a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Gfv.X.32.132/2000. sz.)