adozona.hu
BH+ 2002.2.94
BH+ 2002.2.94
Rendezetlen tulajdoni helyzetű ingatlan apportálására nem kerülhet sor [1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 16. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 3. §, 30. § (1) bek. I. melléklet 3. pont e) alpontja].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P. E. Ingatlanforgalmazó Kft. cégjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változások cégbejegyzése iránt 1999. június 21-én érkezett a cégbírósághoz kérelem. A változás a cég telephelyében, a törzstőkéjében és a tagok körében következett be. A változás bejegyzése iránti kérelemhez mellékelt közgyűlési jegyzőkönyv és ugyanezen a napon elkészült egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés adatai szerint a törzstőke felemelése a b.-i 11.391/10 hrsz.-ú ingatlanon kialakítás alatt ...
A cégbíróság az 1999. július 16. napján kelt 6. sorszámú végzésével hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt. A hiánypótlási kötelezettség olyan tulajdoni lap másolat csatolására is irányult, amelyen már az apportőrök tulajdonosként szerepelnek. A cégbíróság utalt arra, hogy az ingatlan megosztása sem került még bejegyzésre, és az ingatlanra vonatkozóan több elintézetlen széljegy szerepel. A cégbíróság figyelmeztette a kérelmezőt, hogy a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása vagy annak hiányos, illetve hibás teljesítése esetén a kérelmet elutasítja. Az elsőfokú bíróság a hiánypótlást teljesítésére 45 napot biztosított. A cégbíróság arról is tájékoztatta a kérelmezőt, hogy az eljárás felfüggesztésére nincs lehetőség.
Az elsőfokú bíróság az 1999. október 7. napján kelt végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. §-ának (4) bekezdésére alapítottan. Határozatát azzal indokolta, hogy a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségét nem teljesítette.
A végzés ellen a társaság fellebbezett. Kérte annak megváltoztatását, és az apportőrök tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig a cégeljárás felfüggesztését. Arra hivatkozott, hogy a Ctv. mellékletében írt tulajdoni lap csatolására irányuló kötelezettségét teljesítette. A bejegyzés iránti kérelemhez mellékelt tulajdoni lap másolatából megállapítható az apportőrök tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelem folyamatban léte széljegy formájában. Álláspontja szerint a földhivatali ügyintézés időtartamára tekintettel helye van a cégeljárás felfüggesztésének.
A másodfokú eljárás alatt a kérelmező benyújtotta a b.-i 11.391/25. hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lap másolatát.
A fellebbezés megalapozatlan.
A Ctv. melléklet I. rész 3. pontjának e) alpontja szerint az ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén csatolni kell az ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját, amelyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható. A változás bejegyzése iránti kérelemhez mellékelt tulajdoni lap másolatából az apportőrök tulajdonjoggal való rendelkezési joga nem volt megállapítható, mert az apportőrök tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelem földhivatalhoz való megérkezését megelőzően érkezett kérelmekre földhivatali eljárás volt folyamatban, amelyek közül három kérelem tulajdonjog bejegyzésére, egy pedig az ingatlan megosztására irányult.
A Ctv. 3. §-ában megfogalmazott, a cégnyilvántartás közhitelességének és nyilvánosságának elve a forgalom biztonsága érdekében azt a követelményt juttatja kifejezésre, hogy a cégnyilvántartásból bárki számára bármikor megállapíthatóak legyenek a cégjegyzékben szereplő cég tényleges adatai. Ezek között szerepel a cég jegyzett tőkéje és a tagok személye is. Nincs olyan társadalmi érdek, amely a rendezetlen tulajdoni helyzetű ingatlanok apportálásának lehetővé tételét indokolná. Az olyan ingatlan tulajdonjogának társaság vagyonába történő apportálására, amely ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartás adataiban (pl. helyrajzi szám, területmérték, tulajdonos) bekövetkezett változásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmek elintézése folyamatban van, akkor kerülhet sor, ha a földhivatali eljárás jogerősen már befejeződött. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 16. §-ának (2) bekezdése, a Ctv. 30.§-ának (1) bekezdése értelmében a törzstőke változással bekövetkező tagváltozás a törzstőke felemelés cégbejegyzésével válik hatályossá. Ez azt is jelenti, hogy a törzstőke felemelése során a társaságban tagsági viszonyt létesítő személyek tagsági jogviszonya a törzstőke felemelés cégbejegyzésével keletkezik. A földhivatali eljárások jogerős befejezését követően kerül az apportőr olyan helyzetbe, amikor az apport tárgyát képező ingatlant tulajdonjogáról ingatlan-nyilvántartási adatokkal is helyesen meghatározva tud rendelkezni. Ez a jogértelmezés biztosítja azt, hogy sem az apportőr, sem a társaság, sem a hitelezők érdeke ne sérüljön. A Legfelsőbb Bíróság egyébként már több eseti döntésében kimondta, hogy a széljegy alapján ingatlan apportálására akkor kerülhet sor, ha az a személy, akitől az apportőr a tulajdonjogát származtatja, az ingatlan-nyilvántartásban már tulajdonosként bejegyzésre került (Cgf.VII.30.458/1999., Cgf.VII.30.885/1999.).
Helytálló az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzése és az annak elmulasztására alapított változás bejegyzése iránti kérelmet elutasító határozata.
A Ctv. 41. §-ának (3) bekezdése szerint a hiánypótlásra legfeljebb 45 napot lehet biztosítani és a határidő nem hosszabbítható meg, továbbá a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a kérelmező a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú eljárásban csatolt okiratokat érdemben nem vizsgálta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír. Cgf.VII.33.176/1999. sz.)