adozona.hu
BH+ 2002.1.52
BH+ 2002.1.52
A társadalombiztosítási ellátások, meghatározott kivételektől eltekintve, a jogosultigénye alapján állapíthatók meg és folyósíthatók. Ebből a szempontból az ellátás megállapításával egy tekintet alá esik a korábban megállapított, de valamilyen okból szüneteltetett ellátás újbóli folyósításának elrendelése, ha a szüneteltetésre okot adó körülmény megszűnt. Ettől eltérően akkor kell hivatalból eljárnia a társadalombiztosítási szervnek, ha azt jogszabály kifejezetten előírja [168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 90.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes részére 1986-ban baleseti járadékot állapítottak meg azzal, hogy felülvizsgálata 1999-ben esedékes.
A felperes részére 1989. január 1-jétől öregségi nyugdíjat állapított meg a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság, egyúttal elrendelte a baleseti járadék folyósításának szünetelését, mert az akkori rendelkezések a két ellátás egyidejű folyósítását nem engedték meg. Az igazgatóság a szünetelésről külön határozatot nem hozott, arról a nyugdíjmegállapító határozat indokolásában tájékoz...
BH+ 2002.1.52 A társadalombiztosítási ellátások, meghatározott kivételektől eltekintve, a jogosultigénye alapján állapíthatók meg és folyósíthatók. Ebből a szempontból az ellátás megállapításával egy tekintet alá esik a korábban megállapított, de valamilyen okból szüneteltetett ellátás újbóli folyósításának elrendelése, ha a szüneteltetésre okot adó körülmény megszűnt. Ettől eltérően akkor kell hivatalból eljárnia a társadalombiztosítási szervnek, ha azt jogszabály kifejezetten előírja [168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 90. § (1) bek.].
A felperes részére 1986-ban baleseti járadékot állapítottak meg azzal, hogy felülvizsgálata 1999-ben esedékes.A felperes részére 1989. január 1-jétől öregségi nyugdíjat állapított meg a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság, egyúttal elrendelte a baleseti járadék folyósításának szünetelését, mert az akkori rendelkezések a két ellátás egyidejű folyósítását nem engedték meg. Az igazgatóság a szünetelésről külön határozatot nem hozott, arról a nyugdíjmegállapító határozat indokolásában tájékoztatta a felperest.
A felperes 1999. szeptemberében a baleseti járadékának újbóli folyósítását kérte, mert a balesetből eredő egészségkárosodása közben változott, a felülvizsgálata is esedékes.
Az alperes az elsőfokú határozatával 1999. március 1. napjától rendelte el a baleseti járadék folyósítását, mert az igényt legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni [1997. évi LXXXI. tv. 64. § (1) bekezdés].
A felperes a határozat ellen sikertelenül fellebbezett, majd keresetet indított annak megváltoztatása iránt.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperes másodfokú határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes 1998. január 1. napjától jogosult a baleseti járadék újbóli folyósítására.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes által hivatkozott rendelkezés azokra az esetekre vonatkozik, amikor az igénylő első alkalommal kéri az ellátás megállapítását, vagy a korábban megállapított, de később megszüntetett ellátás folyósítását igényli. A felperes baleseti járadékát azonban nem szüntették meg, annak folyósítása csak szünetelt a korábbi törvényi rendelkezések miatt. Az alperes terhére értékelte a bíróság, hogy a szünetelésről határozatot nem hozott, így a felperes jogorvoslattal sem élhetett. A munkaügyi bíróság lényegében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az országos hatáskörű alperesnek a baleseti járadékra való jogosultság feléledésekor külön igény nélkül is rendelkeznie kellett volna az újbóli folyósításról, nem pedig a jogi ismeretekkel nem rendelkező felperes kérelmére várni.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mert az 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 65. §-ának (5) bekezdése szerint a baleseti járadék iránti igény elbírálására és folyósítására az 1997. évi LXXXI. tv.-nek (Tny.) a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez utóbbi törvénynek megfelelően, a felperes igénye alapján hozta meg határozatát. A társadalombiztosítási jogszabályok 1998. január 1. napjával történt változásai miatt csak a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 90. §-ában meghatározott körben kellett hivatalból intézkednie.
A felperes ellenkérelme tartalmában a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az igény érvényesítése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes baleseti járadéka folyósításának szüneteléséről külön határozatot nem hozott a társadalombiztosítási szerv. A perben ugyanis azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a jogszabályok megváltozása folytán az alperesnek hivatalból kellett-e intézkednie a felperes részére korábban megállapított, de szüneteltetett baleseti járadék újbóli folyósításáról.
A társadalombiztosítási ellátások, meghatározott kivételektől eltekintve a jogosult igénye alapján állapíthatók meg és folyósíthatók. Ebből a szempontból az ellátás megállapításával egy tekintet alá esik a korábban megállapított, de valamilyen okból szüneteltetett ellátás újbóli folyósításának elrendelése, ha a szüneteltetésre okot adó körülmény megszűnt. Ettől eltérően akkor kell hivatalból eljárnia a társadalombiztosítási szervnek, ha azt jogszabály kifejezetten előírja.
A társadalombiztosítási szabályok 1998. január 1. napjával történt változása folytán a biztosított olyan ellátásra is jogot szerezhetett, ideértve bizonyos ellátások együttes folyósíthatóságát is, amit a korábbi rendelkezések kizártak. Erről azonban csak akkor kellett hivatalból döntenie a társadalombiztosítási szervnek, ha valamely rendelkezés azt kifejezetten előírta, például a saját jogú és az özvegyi nyugellátás együttes folyósításának meghatározott esetében [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 90. § (1) bekezdés]. A folyósítás szünetelésének megszüntetésével kapcsolatban azonban nem volt ilyen átmeneti rendelkezés.
Az előzőekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A per tárgyi illetékmentessége folytán a felülvizsgálati eljárás illetékéről nem kellett rendelkezni. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.743/2000. sz.)