adozona.hu
BH+ 2001.10.501
BH+ 2001.10.501
A társadalombiztosítási jogviszonyt nem a társasági törvény, hanem a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kell elbírálni [1975. évi II. tv. 10. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi jogelőd összesen 847 921 forint társadalombiztosítási járulékot, rendbírságot, késedelemi pótlékot és eljárási illetéket előíró fizetési meghagyást bocsátott ki a felperessel szemben. A megállapítás alapjául az szolgált, hogy a felperes M. L. nevű tagja által végzett könyvelési munka ellenértéke után 1993. április 1-től 1994. december 31-jéig társadalombiztosítási járulékot nem fizetett.
A felperes a keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését azért kérte, mert az...
BH+ 2001.10.501 A társadalombiztosítási jogviszonyt nem a társasági törvény, hanem a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kell elbírálni [1975. évi II. tv. 10. §].
Az alperesi jogelőd összesen 847 921 forint társadalombiztosítási járulékot, rendbírságot, késedelemi pótlékot és eljárási illetéket előíró fizetési meghagyást bocsátott ki a felperessel szemben. A megállapítás alapjául az szolgált, hogy a felperes M. L. nevű tagja által végzett könyvelési munka ellenértéke után 1993. április 1-től 1994. december 31-jéig társadalombiztosítási járulékot nem fizetett.A felperes a keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését azért kérte, mert az volt az álláspontja, hogy a tag a Gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 167. §-a alapján mellékszolgáltatásként, nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében végzett tevékenységet, amely a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget nem alapozza meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperesi álláspontot, amely szerint közömbös, hogy a perbeli tevékenység mellékszolgáltatás keretében valósult meg, mert ennek végzőjét a Társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (továbbiakban: Tb.) 10. § (2) bekezdése d) pontja alapján a társaság tevékenységében személyes közreműködőnek, munkavégzőnek kell tekinteni, akire biztosítás kiterjed. A Tb. 10. § (4) bekezdése szerint az érintett nem minősül a 118/A. §-a alapján kiegészítő tevékenységet folytatónak, ezért a járulékfizetési kötelezettség alól nem mentes a számára kifizetett összeg.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helyben hagyta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel utalt arra, hogy M. L. egyéni vállalkozó volt, akire a Tb. 10. § (2) bekezdése d) pontja alapján a biztosítási jogviszony annak ellenére kiterjed, hogy a felperes részére nem munkaviszony illetve nem megbízási jogviszony alapján végzett munkát, de a társaság tevékenységében személyesen közreműködött és munkát végzett, aki a társas vállalkozás tagjaként a 118/A. § (1) bekezdése alapján nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytató tagnak.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogszabályt sértett, amikor figyelmen kívül hagyta a Gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit, amelynek 167. § (2) bekezdése szerint a társasági szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a tag a társaság részére szolgáltatott személyes közreműködést milyen jogviszony alapján teljesíti vagy mellékszolgáltatásként végzi. A mellékszolgáltatásban végzett tevékenységre, mivel ilyen meghatározást a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 10. §-a nem ad a Tb. 118. § (2) bekezdése és 10. § (2) bekezdése d) pontja nem alkalmazható.
Az alperes a felülvizsgálati kérelemre nem nyilatkozott.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 272. § (2) bekezdése alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján vizsgálta felül a jogerős határozatot.
Az eljárt bíróságok helytállóan hivatkoztak arra, hogy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 10. § (2) bekezdés d) pontja alapján a törvény hatálya, ennél fogva a biztosítás kiterjed a korlátolt felelősségű társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony keretében de személyesen közreműködik, munkát végez. Helyesen mutattak arra is rá, hogy a Tb. 10. § (4) bekezdése jelen ügyben azért nem alkalmazható, mert a tag nem minősül a 118/A. § szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak. A felülvizsgálati kérelemben felhozottak kapcsán a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyból eredő jogviták nem a Gazdasági társaságokról szóló törvény alapján oldhatók meg. A társadalombiztosítási jogviszonyból eredő jogvitákat az e jogviszonyokat szabályozó id=30083 ssz=1>Tb. törvény alapján lehet csak rendezni. Az adott jogszabályhely alkalmazása során a munkaviszonyt a Munka Törvénykönyve, a megbízási jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv alapján kell minősíteni. Nem munkaviszony, illetve nem megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységen kívüli minden más tagi munkavégzés - beleértve azt is amelyet a Gazdasági Törvény alapján mellékszolgáltatásnak minősítenek - a Tb. törvény rendelkezései alapján keletkeztet biztosítási jogviszonyt.
A fentiekben kifejtettek szerint a jogerős ítélet nem sértett jogszabályt, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275/A. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.663/1999. sz.)