adozona.hu
BH+ 2001.8.391
BH+ 2001.8.391
A végelszámoló kijelölésével a gazdasági társaság tisztségviselőinek, képviselőinek cégjegyzési jogosultsága megszűnik, jogaikat és kötelezettségeiket a végelszámoló gyakorolja. Ebből következően a gazdasági társaság felszámolására irányuló kérelmet és az egyéb iratokat csak a végelszámolónak lehet joghatályosan kézbesíteni [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 57. § (1) és (2) bek., 169. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 65. § (1)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ... Igazgatósága hitelező által 1996. május 2-án, és a B. Részvénytársaság hitelező 1997. március 6-án előterjesztett kérelmére indult felszámolási eljárásban az első fokon eljárt bíróság az 1998. június 22-én kelt, 13. sorszámú végzésével megállapította az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és kijelölte a felszámolót. A végzés indokolása szerint az adós a hitelezők felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmé...
BH+ 2001.8.391 A végelszámoló kijelölésével a gazdasági társaság tisztségviselőinek, képviselőinek cégjegyzési jogosultsága megszűnik, jogaikat és kötelezettségeiket a végelszámoló gyakorolja. Ebből következően a gazdasági társaság felszámolására irányuló kérelmet és az egyéb iratokat csak a végelszámolónak lehet joghatályosan kézbesíteni [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 57. § (1) és (2) bek., 169. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 65. § (1) bek., 66. § (1) bek., 66. § (2) bek. d) pont, Pp. 252. § (2) bek.].
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ... Igazgatósága hitelező által 1996. május 2-án, és a B. Részvénytársaság hitelező 1997. március 6-án előterjesztett kérelmére indult felszámolási eljárásban az első fokon eljárt bíróság az 1998. június 22-én kelt, 13. sorszámú végzésével megállapította az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és kijelölte a felszámolót. A végzés indokolása szerint az adós a hitelezők felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmét átvette, az azokban foglaltakra azonban felhívás ellenére nem nyilatkozott. A bíróság a többször módosított 1991. évi IL. törvény 24. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel az adós fizetésképtelenségét vélelmezte.E végzés ellen az adós élt fellebbezéssel, melyben - annak tartalma szerint - az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és az eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság 13. sorszámú végzését 1998. szeptember 29-én kézbesítették részére. Közölte, hogy a hitelező és az adós a tartozás jogalapjáról és mértékéről folyamatosan tárgyal és egyeztet. Az adós székhelyét jelentő üzlethelyiséget, amely egy bérlemény, egy másik cég jogellenesen elfoglalta és az ide érkező küldeményeket nem továbbítja. Mindezekre figyelemmel a végzés ellen fellebbezéssel él, mert a tartozás vitatott és a cég rajta kívülálló okból nem tudott a bíróságnak nyilatkozni.
A hitelezők a fellebbezésre tett észrevételeikben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérték. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ... Igazgatósága hitelező közölte, hogy az adós a tartozás mértékéről és jogalapjáról semmiféle egyeztetést nem kezdeményezett. Az 1996. április 25-én kelt kérelmében jelzett 2 057 000 forint adótartozás 1998. november 26-áig 5 896 016 forintra növekedett. A B. Részvénytársaság hitelező előadta, hogy az adóssal 1996. szeptember 9-e óta semmiféle írásos, illetve szóbeli kapcsolata nincs. Ekkor küldött a hitelező utoljára az adósnak fizetési felszólítást, melyet a tértivevény szerint az adós átvett, de érdemi választ nem adott. Az adós a tartozást nem vitatta, fizetésképtelensége ezért fennáll.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az eljárás adatai alapján kiegészíti az alábbiakkal: A másodfokú eljárásban beszerzett cégmásolatból kitűnően az adós gazdálkodó szervezet 1998. február 18-ától végelszámolás alá került. A kijelölt végelszámoló a R. Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság (B., H. u. 1. sz.). E szervezet képviseletére jogosult személy 2000. január 1-jéig Á. A.-né volt, jelenleg dr. V. J. Erre figyelemmel U. G.-né ügyvezető képviseleti jogosultsága 1998. február 18-ától megszűnt. Az első fokon eljárt bíróság a 13. sorszámú, fizetésképtelenséget megállapító végzését, mely 1998. június 22-én kelt, U. G.-né, korábbi képviselő részére kézbesíttette, aki azt a 14. számú iratoknál található tértivevény szerint 1998. szeptember 30-án vette át.
E határozat ellen 15. sorszám alatt az adós fellebbezett; a fellebbezést dr. B. B. ügyvéd nyújtotta be. Az ügyvédi meghatalmazást 23. sorszám alatt csatolta, a meghatalmazás 1999. február 2-án kelt, a meghatalmazó dr. H. J., az adós gazdálkodó szervezet tulajdonosa.
A fellebbezés a másodfokú eljárás során felmerült új tény következtében annyiban alapos, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az ügyben nem hozható megalapozott határozat.
Az adós ellen indult felszámolási eljárásban a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatban rendelkezni kell a végelszámoló személyéről. A törvény 66. §-ának (1) bekezdése értelmében a végelszámolási eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont. A cégbíróság elrendeli a végelszámolási eljárásról szóló végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A 66. § (2) bekezdésének d) pontja szerint pedig a közzétételnek - egyebek mellett - tartalmaznia kell a végelszámoló nevét, székhelyét. Ezzel összhangban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 57. §-ának (1) bekezdése kimondja, ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik - a felszámolási eljárás, valamint a cégbíróság által történő hivatalbóli törlés esetét kivéve - végelszámolásnak van helye. A (2) bekezdés szerint a társaság legfőbb szerve a végelszámolás megindításáról szóló határozatban kijelöli a végelszámolót. Végelszámolóként a társaság vezető tisztségviselőjén kívül más személy is kijelölhető. A 169. § (1) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy a korlátolt felelősségű társaság végelszámolással történő megszűnése esetén a végelszámolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzétételét követően a végelszámoló maga is köteles a Cégközlönyben hirdetményt közzétenni a végelszámolási eljárásról, amely tartalmazza a végelszámoló nevét és lakóhelyét, és azt a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételt követő 40 napon belül jelentsék be a végelszámolónak. E törvényi rendelkezésekből következik, hogy a végelszámoló kijelölésével a gazdasági társaság tisztségviselőinek, képviselőinek cégjegyzési jogosultsága megszűnik, jogaikat és kötelezettségeiket a végelszámoló gyakorolja.
Az adott ügyben az adós az elsőfokú bírósági határozat meghozatalát megelőzően került végelszámolás alá. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság akkor, amikor e határozatot nem a végelszámolás alatt álló cég nevében eljárni jogosult végelszámolónak rendelte kézbesíteni. Nem a végelszámolótól származik az adósi fellebbezés benyújtására adott meghatalmazás sem.
E lényeges eljárási szabálysértés miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Fpk.VIII.30.576/1999. sz.)