adozona.hu
BH+ 2001.8.382
BH+ 2001.8.382
A lakásszövetkezet a tulajdonában lévő közös használatra rendelt helyiségekben lévő közművezeték karbantartásának elmulasztásából eredő kárért helytállni tartozik [1992. évi I. tv. 104. § (1) bek., 110. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Lakás Szövetkezet felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeiben üzemeltetési és felújítási költségek megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes ellentmondást terjesztett elő, majd az így perré alakult eljárásban 254 089 forint összegben részben beszámítási kifogást, részben pedig viszontkeresetet terjesztett elő a felperessel szemben a közös helyiségekben lévő szennyvízelvezető meghibásodása miatt keletkezett kára megtérítése iránt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével ...
BH+ 2001.8.382 A lakásszövetkezet a tulajdonában lévő közös használatra rendelt helyiségekben lévő közművezeték karbantartásának elmulasztásából eredő kárért helytállni tartozik [1992. évi I. tv. 104. § (1) bek., 110. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.].
A Lakás Szövetkezet felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeiben üzemeltetési és felújítási költségek megfizetésére kérte az alperes kötelezését.Az alperes ellentmondást terjesztett elő, majd az így perré alakult eljárásban 254 089 forint összegben részben beszámítási kifogást, részben pedig viszontkeresetet terjesztett elő a felperessel szemben a közös helyiségekben lévő szennyvízelvezető meghibásodása miatt keletkezett kára megtérítése iránt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével - a felperes 28.520 forintos kereseti követelése beszámításával - kötelezte a felperest 225.569 forint megfizetésére.
Az ítélet indokolása szerint az alperes elismerésére figyelemmel a felperes keresetét megalapozottnak találta. Az alperes beszámítási kifogása, illetve viszontkeresete vonatkozásában az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a közös használatra rendelt helyiségek szövetkezeti tulajdonban vannak. A lakásszövetkezet pedig vagyonával felel az alaptevékenységéből eredő tartozásaiért. A bíróság a továbbiakban kifejtette, hogy a felperes tulajdonában lévő szennyvízlefolyó-cső meghibásodása és az alperesi ingatlan károsodása között okozati összefüggés van; az okot kiváltó hiányosságok mindegyike az üzemeltető - a szövetkezet - érdekkörébe tartozik. A bíróság a kár összegét a kirendelt igazságügyi szakértő véleményét alapulvéve határozta meg.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben annak megváltoztatását és az alperes viszontkeresetének elutasítását kérte.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással és az arra alapított döntéssel. A másodfokú bíróság érvelése szerint a szakvéleményből és a szakértő nyilatkozatából egyértelműen megállapítható, hogy a szakértő csak a káresemény utáni helyreállításhoz feltétlenül szükséges munkálatokat vette figyelembe, azok költségszámításánál az eredeti minőségű anyagokkal és csak a szükséges munkadíjjal számolt. Az elsőfokú bíróság ezért megalapozottan fogadhatta el a másodfokú bíróság megítélése szerint aggálytalannak a szakértő véleményét.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte.
A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértés okaként a következőkre hivatkozott:
A kérdéses ingatlan közös helyiségei sem tartoznak tulajdonába, ezért az alperesi kártérítést megalapozó jogviszony megállapítása jogszabálysértő.
A felperes álláspontja szerint a helyreállításként meghatározott költségek meghaladták azt az összeget, amely a csőtörés elhárításához szükséges volt.
Nem találta a felperes jogszerűnek azt sem, hogy a helyreállítási költségek 1998-as árszinten kerültek megállapításra annak ellenére, hogy a kár és annak kijavítása 1993-ban történt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő; a beavatkozó észrevételt nem tett.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül (Pp. 275. § (2) bekezdés), amelyre figyelemmel elsősorban azt vizsgálta: mennyiben alapos a felperesnek a jogviszony hiányára alapított felülvizsgálati támadása.
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 110. §-ának (1) bekezdése szerint a lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységéből (építés, üzemeltetés, felújítás) származó tartozásaiért.
Az 1992. évi I. törvény 104. §-ának (1) bekezdése értelmében az alapszabály határozza meg - egyebek mellett - azt, hogy az épülethez tatozó, a közös használatra szolgáló helyiségek a szövetkezet tulajdonába vagy a tagok közös tulajdonába kerülnek.
Az iratokhoz 7. sorszám alatt csatolt alapszabály "Tulajdoni és használati viszonyok"-ra vonatkozó része szerint "a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonát képezi" - a nem lakás céljára szolgáló helyiségei, berendezései és felszerelései mellett - "a házak közös használatra szolgáló részei".
Az alapszabály értelmében minden ház a tulajdonjog kérdésében a részközgyűlésén jogosult dönteni.
A jogszabályi rendelkezésre és az alapszabályba foglaltakra figyelemmel - bírói kérdésre - jelentette ki a felperes azt, hogy a közös használatra rendelt helyiségek a szövetkezet tulajdonában vannak (19. sz. jkv.). Mivel a károsodás oka e helyiségekben lévő közművezeték karbantartásának elmulasztása volt, a tulajdonos felperes e mulasztásból eredő kárért helytállni tartozik [339. § (1) bek.].
A helyreállításként meghatározott költségek a részletesen indokolt, aggálytalan szakértői vélemény megállapításain alapulnak. A felperes maga sem jelölte meg, hogy mennyi lett volna a kár elhárításához - általa szükségesnek tartott - összeg. Így a szakvéleménnyel szembeni sommázott kifogás konkrét ok megjelölése és az összevetéshez szükséges adatok kimunkálása hiányában a szakvélemény felülvizsgálatára nem ad alapot [Pp. 206. § (1) bekezdés, 182. § (3) bekezdés].
Az ügyben eljárt bíróság a kártérítés összegének meghatározásánál sem sértett jogszabályt. A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes [Ptk. 360. § (1) bekezdés]. Ebből a rendelkezésből következően a károkozó későbbi kártérítés esetén a kár kamatokkal növelt összegét tartozik megtéríteni. A jelen ügyben az 1998-as árszinten történő helyreállítási költség és az 1993. évi árszinten történő költség kamatokkal növelt összege között nincs számottevő, így a felülvizsgálatra alapot adó különbözet, a kártérítés megállapított mértéke valójában megfelel a reparációs követelményeknek.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.I.20 813/1999. sz.)