adozona.hu
BH+ 2001.7.340
BH+ 2001.7.340
A felszámolás iránti kérelem adós részére történő kézbesítésére is alkalmazni kell a keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket. Ez azt jelenti, hogy a felszámolás iránti kérelem kézbesítésével kapcsolatban a vélelem beálltáról az adóst értesíteni, és tájékoztatni kell a Pp. 99. §-ának (3) bekezdésében és 128. §-ában foglaltakról [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 99.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolása iránt 1997. július 26-án a B. Kft. I. r. hitelező, 1997. július 15-én a S. Kft. II. r. hitelező, majd 1997. október 2-án a B. Kft. III. r. hitelező nyújtott be felszámolás elrendelése iránti kérelmet.
Az elsőfokú bíróság az I-II. r. hitelező kérelmét az 1997. szeptember 17-én kelt 5.sorszámú végzésével küldte meg az adós cégjegyzékbe bejegyzett székhelyére. A küldeményt a posta - a kézbesítés kétszeri megkísérlése után - "nem kereste" jelzéssel küldt...
BH+ 2001.7.340 A felszámolás iránti kérelem adós részére történő kézbesítésére is alkalmazni kell a keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket. Ez azt jelenti, hogy a felszámolás iránti kérelem kézbesítésével kapcsolatban a vélelem beálltáról az adóst értesíteni, és tájékoztatni kell a Pp. 99. §-ának (3) bekezdésében és 128. §-ában foglaltakról [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 99. § (2) és (3) bek., 128. §].
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolása iránt 1997. július 26-án a B. Kft. I. r. hitelező, 1997. július 15-én a S. Kft. II. r. hitelező, majd 1997. október 2-án a B. Kft. III. r. hitelező nyújtott be felszámolás elrendelése iránti kérelmet.Az elsőfokú bíróság az I-II. r. hitelező kérelmét az 1997. szeptember 17-én kelt 5.sorszámú végzésével küldte meg az adós cégjegyzékbe bejegyzett székhelyére. A küldeményt a posta - a kézbesítés kétszeri megkísérlése után - "nem kereste" jelzéssel küldte vissza 1997. október 22-én. A III. r. hitelező kérelmét az elsőfokú bíróság 8. sorszám alatt kézbesítette az adós részére a székhelyként bejegyzett címre, ahonnan a posta 1998. március 20-án szintén "nem kereste" jelzéssel küldte vissza. Az elsőfokú bíróság az 1998. december 7-én kelt 13. sorszámú végzésében az adós fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását elrendelte és a felszámolót kijelölte. A végzés indokolásában kifejtette, hogy az adóstól az értesítő végzések nem kereste jelzéssel érkeztek vissza. Ennek alapján a többször módosított 1991. évi IL. törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vélelmezte az adós fizetésképtelenségét.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós fellebbezéssel élt, melyben tartalmilag a végzés hatályon kívül helyezését és a felszámolás iránti kérelmek részére történő kézbesítését kérte annak érdekében, hogy intézkedni tudjon az igazolt tartozások megfizetése iránt. Arra hivatkozott, hogy egyetlen felszámolására vonatkozó végzést sem kapott kézhez, nem tudott róla, hogy azok nem kereste jelzéssel érkeztek vissza a bírósághoz. Ténylegesen a B., Ó. u. 34. szám alatti telephelyen végzi a tevékenységét és 1998. október 20-óta ez a társaság bejegyzett székhelye is.
A fellebbezésre az I. r. hitelező tett észrevételt, melyben az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az adós eljárása rosszhiszemű, időhúzásra irányul, mert semmilyen fizetési hajlandóságot nem mutatott.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértést követett el, emiatt határozata érdemben nem bírálható felül, hanem az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges.
A jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó - lényegesen az 1993. évi LXXXI. tv. és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 99. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bírósági iratokat a kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, illetve az átvételt megtagadta. Keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítése esetén a vélelem beálltáról a bíróság az alperest (kötelezettet) értesíti és egyúttal tájékoztatja a (3) bekezdésben, illetőleg a 128. §-ban foglaltakról. A Pp. 99. §-ának (3) bekezdése értelmében a címzett a neki szóló iratot - a személyazonosságának igazolása mellett - a bírósági irodában is átveheti. A Pp. 128. §-a pedig akként rendelkezik, hogy a perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek az ellenféllel való közlésével állnak be.
A többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak.
A hivatkozott rendelkezéseknek megfelelően a felszámolás iránti kérelem adós részére történő kézbesítésére alkalmazni kell a keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket. Ez azt jelenti, hogy a Pp. 99. §-ának (2) bekezdése értelmében a felszámolás iránti kérelem kézbesítése esetén a vélelem beálltáról az adóst értesíteni kell és egyúttal tájékoztatni kell a Pp. 99. §-ának (3) bekezdésében, illetve a 128. §-ban foglaltakról. Ezt az elsőfokú bíróság mindhárom hitelező felszámolás iránti kérelmének adós részére történő kézbesítésekor elmulasztotta, ami olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely miatt szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését, a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-a és 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalára utasította.
A további eljárásban az elsőfokú bíróságnak a hitelezők felszámolás iránti kérelmét az adós részére szabályszerűen kézbesítenie kell az előbb részletezett eljárási szabályok betartása mellett. Csak ennek megtörténte után lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a felszámolás iránti kérelmek tárgyában megalapozott döntést hozzon. (Legf. Bír. Fpk.VI.31.380/1999. sz.)