adozona.hu
BH+ 2001.5.235
BH+ 2001.5.235
A hitelező által előlegezett közzétételi költségtérítést, mint a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, az adós gazdálkodó szervezetet terhelő költséget a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a) és f) pont, (2) bek. d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező kifogásában arra kérte kötelezni a felszámolót, hogy az általa megfizetett 15.000,- Ft közzétételi költségtérítést a módosított 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint sorolja be és azt esedékességekor fizesse meg a részére.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a kért kedvező besorolás csupán a gazdálkodással felmerült és a felszámolást követően keletkezett kötelezettségekre vonatkozik.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kifogá...
BH+ 2001.5.235 A hitelező által előlegezett közzétételi költségtérítést, mint a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, az adós gazdálkodó szervezetet terhelő költséget a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a) és f) pont, (2) bek. d) pont].
A hitelező kifogásában arra kérte kötelezni a felszámolót, hogy az általa megfizetett 15.000,- Ft közzétételi költségtérítést a módosított 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint sorolja be és azt esedékességekor fizesse meg a részére.A felszámoló a kifogás elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a kért kedvező besorolás csupán a gazdálkodással felmerült és a felszámolást követően keletkezett kötelezettségekre vonatkozik.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kifogást elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a hitelező a bíróság felhívására fizette be a közzétételi költségtérítést a felszámolási eljárás megindulását követően, de a felszámolás kezdő időpontja előtt. A hitelező követelése egyrészt azért nem megalapozott, mert nem az adós gazdasági tevékenységéből származik, másrészt nem a felszámolás kezdő időpontja után keletkezett.
A végzés ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, melyben a végzés hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára kérte utasítani. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel utasította el a kifogását. A közzétételi költség a Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének e) pontjába sorolandó felszámolási költség. A Pp. 78. §-a (1) bekezdésének általános szabályai szerint a perköltséget a pervesztes fél visel. Nem vitatott, hogy a közzétételi költséget a hitelezőnek kell befizetnie, mely a hitelezői felszámolási kérelemnek kötelező kelléke. A hitelező a kötelezettségének eleget tett. Az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmére az adós fizetésképtelenségét megállapította, a felszámolását elrendelte. A pervesztes felet, az adós gazdálkodó szervezetet, ezért terheli az eljárási költség. A közzétételi díj felszámolási költségként történő megállapításánál nem lehet figyelembe venni, hogy az nem az adós gazdasági tevékenységéből származik és nem a felszámolás kezdő időpontja után keletkezett.
Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a kifogásolási eljárásban nem vizsgálta a felszámolónak azt az állítását, miszerint a közzétételi díjat befizette, és ezért nem ismeri el a hitelező által szintén befizetett közzétételi díjat "a" kategóriás követelésként. Azt sem állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező két alkalommal (10.000,- Ft és 15.000,- Ft), míg az adós egy alkalommal (10.000,- Ft) fizette be a közzétételi díjat.
A fellebbezésre adott észrevételében az adós felszámolója az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint hibás a hitelező okfejtése, mert a Pp. 75. §-ának (1) bekezdése által meghatározott perköltség fogalmi körébe a közzétételi költségtérítés nem vonható. A közzétételi költségtérítés jellegénél fogva nem az eljárás vitelével kapcsolatban felmerülő költség, hanem azt a célt szolgálja, hogy a felszámolási eljárás során közzétételre kerülő valamennyi közlemény megjelentésével kapcsolatos költségeket fedezze. Amennyiben a közzétételi költségtérítést mégis be kellene sorolni a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott valamely hitelezői igény kategóriába, úgy azt legfeljebb a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába, az egyéb követelések közé lehetne besorolni. A közzétételi költségtérítés funkcióját tekintve a Cstv. 46. §-a (7) bekezdésében írt nyilvántartásba vételi díjjal eshet egy tekintet alá, melyet a törvény egyértelműen az f) kategóriába sorol be.
A fellebbezés alapos.
Az eljárás irataiból megállapíthatóan az adós gazdálkodó szervezet felszámolását az 1995. november 15-én benyújtott kérelemre a bíróság 1997. június 27-i kezdő időponttal rendelte el, ezért az eljárásra a lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozások közül az a/ pontba sorolt, a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségeit kell minden egyéb más tartozást megelőzően kielégíteni. Az 57. § (2) bekezdésének d) pontja pedig a felszámolási költségek közé sorolja a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségeket.
Nyilvánvalóan a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült költségnek kell tekinteni a közzétételi költségtérítést is, mert ennek hiányában a felszámolási eljárás nem folytatható. A költségtérítés befizetésének hiányában a bíróságnak a felszámolás elrendelésére irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, a hiánypótlás nem teljesítése miatt kell elutasítania.
A Legfelsőbb Bíróság maga is egyetért a hitelező fellebbezésében kifejtett azzal a jogi érveléssel, hogy a közzétételi díj felszámolási költségként történő megállapításánál nem lehet figyelembe venni azt, hogy az nem a felszámolás kezdő időpontja után keletkezett, mert a törvény ilyen feltételt nem tartalmaz. Annak van jelentősége, hogy a kifogással érintett költség a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során merült-e fel, és a gazdálkodó szervezetet terheli-e.
Arra is helyesen hivatkozott a hitelező, hogy az eredményes felszámolási kérelem folytán ez a költség az adóst terheli. Szükségtelenül hivatkozott ugyanakkor a Pp.-nek a perköltség viselésére vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazására az adott felszámolási költség besorolásával és kifizetésével kapcsolatban, mert a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése csak azokra az eljárási kérdésekre teszi mögöttesen alkalmazandónak a Pp. szabályait, amelyeket a felszámolási törvény külön nem szabályoz. Az adott esetben pedig erre vonatkozóan a törvény tartalmaz szabályozást. A törvény helyes értelme szerint pedig a közzétételi díjat, mint a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, az adós gazdálkodó szervezetet terhelő költséget a felhívott törvényhely kifejezetten felszámolási költségnek minősíti.
A jelen eljárásban az 1997. évi XXVII. törvény 46. §-ának (7) bekezdése még analógia útján sem alkalmazható, tekintettel arra, hogy azt az 1997. augusztus 6-án hatályba lépett törvény iktatta be a törvény szövegébe és a módosított Cstv. 82. §-ának (2) bekezdéséből következően a már folyamatban lévő eljárásokra a korábbi jogszabályok az irányadók.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felszámolót arra kötelezte, hogy a hitelező által előlegezett 15.000,- Ft közzétételi költségtérítést a módosított 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjába sorolja be. (Legf. Bír. Fpk.VI.33.135/1998. sz.)