adozona.hu
BH+ 2001.5.218
BH+ 2001.5.218
A felszámolási eljárásban jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet által korábban indított perben az eljárás félbeszakadt [Pp. 48. §, 111. §, 130. § (1) bek. a)-h) pont, 157. § a) pont, 1991. évi IL. tv. 52. § (5) bek., Ptk. 331. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogcímén fizessen meg a felperesnek 35.696.432 forintot, valamint ennek az 1995. október 10. napjától járó késedelmi kamatait.
Az ítélet ellen az alperes marasztalási összeg leszállítása érdekében, illetve a kamat mértékére vonatkozó rendelkezések ellen fellebbezett.
A másodfokú eljárásban 2000. március 23-án tartott tárgyaláson a felek bejelentették, hogy a felperesi kft. a megyei bíróság ...
BH+ 2001.5.218 A felszámolási eljárásban jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet által korábban indított perben az eljárás félbeszakadt [Pp. 48. §, 111. §, 130. § (1) bek. a)-h) pont, 157. § a) pont, 1991. évi IL. tv. 52. § (5) bek., Ptk. 331. §].
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogcímén fizessen meg a felperesnek 35.696.432 forintot, valamint ennek az 1995. október 10. napjától járó késedelmi kamatait.Az ítélet ellen az alperes marasztalási összeg leszállítása érdekében, illetve a kamat mértékére vonatkozó rendelkezések ellen fellebbezett.
A másodfokú eljárásban 2000. március 23-án tartott tárgyaláson a felek bejelentették, hogy a felperesi kft. a megyei bíróság előtt folyamatban volt felszámolási eljárásban a bíróság határozata alapján 1999. május 13-án jogutód nélkül megszűnt. A felperes becsatolta a D. Kft., mint felszámoló megbízását és a per félbeszakadásának a megállapítását kérte.
A másodfokú bíróság jogerős végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. Indokolása szerint a felperes ellen indult egyszerűsített felszámolási eljárás befejeztével a megyei bíróság az 1999. június 4-én kelt végzésével a felperes jogutód nélküli megszűnését megállapította, majd a cégjegyzékből a felperest a cégbíróság törölte. A felperes jogutód nélküli megszűnésével együtt megszűnt a perbeli jogképessége is (Pp. 48. §). A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Pp. 157. §-ának a) pontjára, valamint a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakra - az ügy érdemi elbírálására nem látott lehetőséget.
A jogerős végzés ellen a felszámoló élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben annak megváltoztatását és a félbeszakadás megállapítását kérte.
Jogszabálysértésként a Pp. 157. §-a a) pontja és 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai helytelen alkalmazására hivatkozott, álláspontja szerint a felperes jogutód nélküli megszűnése esetén a Pp. 111. §-a szerinti félbeszakadást kellett volna a bíróságnak megállapítania.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult, azzal érvelt, hogy a felperes jogutód nélküli megszűnésének ténye önmagában kizárja a per félbeszakadását, ezért a jogerős végzés nem törvénysértő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Pp. 157. §-ának a) pontja a 130. § (1) bekezdésére visszautalva a per megszüntetését csak akkor teszi lehetővé, ha az ügyben már a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának lett volna helye, jelen eljárásban tehát abban az esetben, ha a felperesnek a perindításkor nem lett volna perbeli jogképessége.
A felperes jogképessége azonban csak a felszámolás befejezésével, 1999. május 13-án szűnt meg, ez az időpont pedig az elsőfokú ítélet meghozatala utáni, de a jogalapot nem támadó fellebbezés elbírálása előtti időre esett. A csatolt iratok szerint a felszámolás tárgyában eljárt megyei bíróság a 2000. március 16-án kelt végzésével felhívta a felszámolót, hogy a jelen perre, mint a felszámolás után 2000. március 1. napján bejelentett új tényre figyelemmel terjesszen elő kiegészítő vagyonfelosztási javaslatot és pontosan jelölje meg a felszámolási költségekre, illetve a soron következő hitelezőkre engedményezett követelések összegét és jogcímét.
A megyei bíróság fenti végzése megfelelt a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló, az 1993. évi LXXXI. és 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 52. §-a (5) bekezdésének, amely kimondja, hogy a felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek van helye azzal, hogy az ilyen követelésekre a Ptk. 331. §-a az irányadó. Jogutódlás ugyanis ügyleti jogcímen is bekövetkezhet, amikor az alanycsere kötelezetti és jogosulti oldalon egyaránt beáll (pl. engedményezés, tartozásátvállalás). Ugyanezt az elvet juttatja kifejezésre a Legfelsőbb Bíróság BH 1999. évi 473. sz. alatti közzétett eseti döntése, mely rendelkezést tartalmaz az ilyen engedményezéssel jogutóddá vált gazdasági szervezet jogairól és kötelezettségeiről.
Önmagában tehát az, hogy a felszámolásra kerülő adós gazdasági szervezet - mely a jelen polgári ügyben az alperes hitelezője - jogutód nélkül megszűnik, nem zárja ki azt, hogy a Cstv. 52. §-ának (5) bekezdése szerint engedményezés útján jogutódlás álljon be, ebből pedig az következik, hogy a kft. megszűnésével a Pp. 111. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárás félbeszakadt.
A Pp. 61. §-ának (2) bekezdése értelmében a felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez az alperes hozzájárulása nem szükséges, így a másodfokú bíróság a per téves megszüntetésével a felperesi jogutódok igényérvényesítésének jogszabályban biztosított módját akadályozta meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és megállapította, hogy az eljárás a felperesi jogutód perbelépéséig félbeszakad. (Legf.Bír.Pfv.X.22444/2000. sz.)