adozona.hu
BH+ 2001.4.189
BH+ 2001.4.189
Az élettársi kapcsolat megállapíthatóságát nem zárja ki, ha a körülmények által indokoltan a teljes körű élettársi kapcsolat egy-egy eleme bizonyos időszakokban nem állapítható meg [1997. évi LXXXI. tv. 45. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1996. május 27-én elhunyt elvált házastársa jogán kérte özvegyi nyugdíj megállapítását. Ezt a kérelmét az elsőfokú, valamint a másodfokú szerv, a határozataival elutasította. A felperes a bírósághoz fordult.
A bíróság az ítéletével a megtámadott határozatokat megváltoztatta és megállapította a felperes özvegyi nyugdíjra való jogosultságát.
Az elsőfokú bíróság a férj halálát megelőző tíz éves időszakot vizsgálta, minthogy a felperesnek és a volt férjének nem volt közös gyermeke...
BH+ 2001.4.189 Az élettársi kapcsolat megállapíthatóságát nem zárja ki, ha a körülmények által indokoltan a teljes körű élettársi kapcsolat egy-egy eleme bizonyos időszakokban nem állapítható meg [1997. évi LXXXI. tv. 45. § (2) bek.].
A felperes az 1996. május 27-én elhunyt elvált házastársa jogán kérte özvegyi nyugdíj megállapítását. Ezt a kérelmét az elsőfokú, valamint a másodfokú szerv, a határozataival elutasította. A felperes a bírósághoz fordult.A bíróság az ítéletével a megtámadott határozatokat megváltoztatta és megállapította a felperes özvegyi nyugdíjra való jogosultságát.
Az elsőfokú bíróság a férj halálát megelőző tíz éves időszakot vizsgálta, minthogy a felperesnek és a volt férjének nem volt közös gyermeke. Megállapítása szerint 1986. május 27-től 1991. január 8-ig a megjelöltek közös háztartásban élettársként éltek együtt az 1973. augusztus 17-én történt válást követően. K. J.-né tanú szerint az elhalt megosztotta a jövedelmét a felperessel, a felperes pedig gondoskodott a volt férjéről és közöttük érzelmi kapcsolat állott fenn. Az ezt követő időszakban a volt férj a Pszichiátriai Betegek Otthonában volt elhelyezve. Ezen intézet igazgatója, tanúként vallotta, hogy elengedhetetlenül szükséges volt a volt férj intézeti kezelése és annak ideje alatt a kapcsolat a felek között fennállt. Ennek, valamint egyéb bizonyítékoknak (a volt férj általában évenként rövidebb-hosszabb időt töltött szabadságon a felperessel stb.) az alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az elhalttal megszakítás nélkül 10 évig együtt élt [1975. évi II. tv. 58. § (3) bekezdése], és ezzel az özvegyi nyugdíjra jogot szerzett.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta az álláspontjának részletes megindokolásával.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Kérelmében különösen azt sérelmezte, hogy a bíróság a felek kapcsolatát megszakítás nélküli 10 éves együttélésnek tekintette, holott az 1991. január 8-tól kezdődő időszakban az elvált férj állapota miatt az élettársi kapcsolat nem állapítható meg.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélettel megállapított tényállás - jogszabálysértés hiányában - irányadó. Ilyen a tényállás megállapítására kiterjedő lényeges eljárási jogszabálysértés a felülvizsgálati eljárásban nem volt megállapítható.
A felperes volt férjének állapota és intézeti elhelyezése folytán a felek kapcsolata sajátosan alakult, ez azonban a körülményekre való tekintet nélkül nem zárta ki ennek a tartós, érzelmi és gazdasági közösségi kapcsolatnak élettársi jellegűvé minősítését. Ha a körülmények által indokoltan a teljes körű élettársi kapcsolat egy-egy eleme adott esetben bizonyos időszakban nem állapítható meg, ez egymagában nem akadályozza a kapcsolat élettársi jellegének megállapíthatóságát.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. § (1) bekezdése]. (Legf. Bír. Kfv. XI/b. 35.173/1999. sz.)