adozona.hu
BH+ 2001.4.181
BH+ 2001.4.181
I. A bejegyző végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt indított perben a bíróság mindazt vizsgálhatja, amit a cégbíróságnak a bejegyzési eljárásban hivatalból vizsgálnia kellett [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 13. § (4) bek. b) pont, 44. § (1) bek., 46. § (1) és (3) bek., 47. § (2) bek., 51. § (4) bek., 62. § (1) bek.]. II. Kiskorúak tagsági viszonyból eredő jogait - a szülők egymás közötti érdekellentéte, illetve a szülők és a kiskorúak közötti érdekellentét esetén - a taggyűlésen a kis
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróságnál mint cégbíróságnál nyilvántartott alperes az L. Egyéni cég átalakulásával jött létre egyszemélyes társaságként az 1997. október 1-jén kelt alapító okirattal a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (Gt.) alapján. A társaság egyedüli tagja a felperes volt, a törzsbetéte összege 3.200.000 Ft. A felperes az üzletrészét felosztotta, és 1998. május 15-én a társaság tagjává vált kiskorú M. L. és kiskorú M. D. 1.280.000-1.280.000 Ft névértékű üzletrésszel. Az alperes ügy...
BH+ 2001.4.181 I. A bejegyző végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt indított perben a bíróság mindazt vizsgálhatja, amit a cégbíróságnak a bejegyzési eljárásban hivatalból vizsgálnia kellett [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 13. § (4) bek. b) pont, 44. § (1) bek., 46. § (1) és (3) bek., 47. § (2) bek., 51. § (4) bek., 62. § (1) bek.].
II. Kiskorúak tagsági viszonyból eredő jogait - a szülők egymás közötti érdekellentéte, illetve a szülők és a kiskorúak közötti érdekellentét esetén - a taggyűlésen a kiskorúakat képviselő egyik szülő sem gyakorolhatja [Csjt. 87. § (1) bek.].
A megyei bíróságnál mint cégbíróságnál nyilvántartott alperes az L. Egyéni cég átalakulásával jött létre egyszemélyes társaságként az 1997. október 1-jén kelt alapító okirattal a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (Gt.) alapján. A társaság egyedüli tagja a felperes volt, a törzsbetéte összege 3.200.000 Ft. A felperes az üzletrészét felosztotta, és 1998. május 15-én a társaság tagjává vált kiskorú M. L. és kiskorú M. D. 1.280.000-1.280.000 Ft névértékű üzletrésszel. Az alperes ügyvezetője továbbra is a felperes maradt. A kiskorú tagokat a társasági szerződés megkötésekor a felperes házastársa, M.-né V. I. képviselte törvényes képviselőként, aki a kiskorú tagok édesanyja. Az alperes többszemélyessé válását, a kiskorú tagokat a cégbíróság 1998. június 23-án kelt végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte.M.-né V. I. a kiskorú tagok törvényes képviselőjeként 1999. február 6. napjára taggyűlést hívott össze, amelyen megjelentek a társaság tagjai és a kiskorú tagok törvényes képviselője. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a taggyűlés egyetlen határozatot hozott, amellyel a felperes ellenszavazata mellett a felperest a ügyvezetői tisztségéből visszahívta, és M.-né V. I.-t új ügyvezetőnek megválasztotta. A taggyűlés felhatalmazta az új ügyvezetőt a szükséges intézkedések megtételére a cégbíróság és más hatóságok, valamint a pénzintézetek felé. A taggyűlési jegyzőkönyv záradéka szerint a felperes az aláírást megtagadta, míg a kiskorú tagok és törvényes képviselőjük a jegyzőkönyvet aláírták. A jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy a határozathozatalban ki vett részt.
A Z.-i Városi Gyámhivatal 1999. február 25. napján M.-né V. I. kérelmére kiskorú M. L. és kiskorú M. D. részére eseti gondnokként dr. L. Z. ügyvédet rendelte ki a 677/1999. számú határozatával. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá vált, és a határozattal szemben fellebbezés nem érkezett.
Az alperes cégjegyzékét vezető cégbíróság az 1999. április 12. napján kelt végzésével a 13/001 rovatból a felperest mint ügyvezetőt a cégjegyzésre jogosultak köréből törölte, a 13/002 szám alatt M.-né V. I. ügyvezetőt bejegyezte, az 1/003 és 1/004 rovatból kiskorú M. L. és kiskorú M. D. tagokat törölte, ugyanakkor az 1/005 és 1/006 rovatokba bejegyezte kiskorú M. L. és kiskorú M. D. tagokat 40-40% befolyásolás mértékével, és a kiskorúak törvényes képviselőjeként dr. L. Z.-t. Ezeken kívül a cégjegyzék 14/001 rovatából törölte a könyvvizsgálót, valamint a 20/001 rovatba bejegyezte az alperes statisztikai számjelét.
A cégbíróság változást bejegyző végzése a Cégközlönyben 1999. május 13. napján jelent meg.
A felperes 1999. június 14-én (hétfőn) nyújtotta be a cégbíróságnál a keresetlevelét a megyei bíróság mint cégbíróság 1999. április 12. napján kelt végzésének a 13/001, 13/002, 1/003, 1/004, 1/005 és 1/006. számú rovatainak a hatályon kívül helyezése iránt. Előadta, hogy az 1999. február 6-i taggyűlés lefolytatása szabálytalanul történt. A felperes a taggyűlésen csak kezdetben vett részt, míg a kiskorú tagokat az édesanyjuk képviselte. A kiskorúak szavaztak arról, hogy a felperest az ügyvezetői tisztségéből visszahívják, és az őket képviselő anyjukat, M.-né V. I.-t ügyvezetővé megválasztják. A törvényes képviselő a gyámhatóságnál a taggyűlést követően kérte kiskorú tagok részére eseti gondnok kirendelését. A kiskorú tagok eseti gondnoka a taggyűlési jegyzőkönyvet a kirendelése után írta alá.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a bejegyzés jogszabályba ütköző adatot nem tartalmaz. Előadta, hogy a keresetlevélben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. Elsősorban hivatkozott arra, hogy a felperes elmulasztotta a jogszabályban meghatározott határidőt. A határozat meghozatalától számított 90 napon belül lehet a jogsértő határozat bírósági felülvizsgálatát kérni, amely határidő jogvesztő. A felperes a határozatról tudomást szerzett. A felperes a tudomásszerzéstől számított 30 napon túl és a határozat meghozatalától számított 90 nap elteltével terjesztette elő a keresetét, ami elkésett. Másodlagosan előadta, hogy a felperes mindvégig jelen volt a taggyűlésen, és az ő kifejezett kívánságára került a jegyzőkönyv kézzel írt példányának második oldalán feltüntetésre az, hogy a jegyzőkönyv aláírását a felperes megtagadta. A felperes tehát nemcsak a taggyűlésen, hanem a jegyzőkönyv felvételénél is jelen volt. A kiskorúak nevében a szavazatot az édesanyjuk adta le. Az alperes társaság az 1999. február 6-án hozott taggyűlési határozattal összhangban elkészítette a társasági szerződés módosítását, és azt egységes szerkezetbe foglalta, amit a felperes részére 1999. február 24-én megküldött. Az a tény, hogy a kiskorú tagok részére a gyámhivatal eseti gondnokot rendelt, aki a kiskorú tagokat társaságban megillető tagsági jogait gyakorolja, nem jelenti azt, hogy a korábban megtartott taggyűlés szabálytalan volt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 5000 Ft perköltséget. Határozatát azzal indokolta, hogy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 46. §-ának (1) bekezdése értelmében a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, hanem a végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. A (3) bekezdés a per megindítására a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napban jelöli meg, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A felperes e jogszabályi rendelkezés értelmében csak abban a körben élhet keresettel a bejegyző végzéssel szemben, amelyben az ügyvezetői tisztségét törölték. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes ügyvezetői minőségének a törlése olyan adat, amely nem ütközik jogszabályba, hiszen a felperes korábban a társaságnak ügyvezetője volt, és ennek következtében ez a minőség a cégjegyzékből törölhető volt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jelen perben nem vizsgálható az, hogy a felperes visszahívásáról rendelkező határozat meghozatalára jogszerűen került-e sor. A felperes által felhozott jogszabálysértések, amelyek a taggyűlés összehívására, illetve annak szabályszerű lefolytatására vonatkoztak, olyan tények, amelyek a cégjegyzékbe nem kerülnek bejegyzésre, tehát ezek a jogszabálysértések a Ctv. 46.§-ának (1) bekezdése alapján indított perben nem vizsgálhatóak. A felperes kezdeményezhette volna peres eljárásban a határozat bírósági felülvizsgálatát, azonban ilyen keresetet nem nyújtott be.
Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, és a változás bejegyző végzés hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a taggyűlés összehívása, megtartása törvénysértő volt, és a határozatokat törvénysértő módon lefolytatott szavazás eredményeként hozták, így a határozatok törvénysértőek.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.
A fellebbezés megalapozott.
A Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen. A (2) bekezdése szerint a peres eljárásban a bíróság azt vizsgálhatja, amit a cégbíróságnak a bejegyzési eljárásban hivatalból vizsgálnia kellett.
E jogszabályi rendelkezés alapján a felperes a cégbíróság kérelemnek helyt adó bejegyző végzésének a felperes ügyvezetőkénti törlésére és az új ügyvezető bejegyzésére vonatkozó részére vonatkozóan rendelkezik perindítási joggal. A felperes a cégbíróság végzésének többi részét e perben nem kifogásolhatja, hiszen a cégjegyzék 1/003 és 1/004 rovatában az alperes tagjaként már a gyermekei szerepeltek az 1998. június 23-án kelt 14. sorszámú végzés alapján, és e rovat változására a Ctv. 13. §-a (4) bekezdésének b) pontja és 62. §-ának (1) bekezdése alapján került sor. Ezért helytálló az elsőfokú bíróság ítéletének a cégjegyzék 1/003, 1/004 rovat törléséről és az 1/005 és 1/006 rovatba történő bejegyzésről rendelkező része, amely a kiskorú tagok jelentős részesedés (40-40%) szerzésének cégbejegyzésével kapcsolatos, tehát az a cégjegyzék adatai szerint a felperest nem érinti.
A cégbíróságnak a változás bejegyzési eljárásban hivatalból vizsgálnia kell a Ctv. 51. §-ának (4) bekezdése értelmében a 44. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, vagyis azt, hogy a változás bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok (létesítő okirat és annak módosítása) megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A cégbíróság hivatalból vizsgálni köteles azt is, hogy a változás bejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési határozat szabályszerűen összehívott taggyűlés szabályszerűen lefolytatott szavazásának eredményeként született-e.
Az alperes változás bejegyzési eljárásában a cégbíróságnak az 1999. február 6-i taggyűlésén felvett jegyzőkönyvből hivatalból észlelnie kellett volna, hogy a kiskorú tagokat az édesanyjuk nem képviselhette volna, mert a szülők között érdekellentét állt és áll fenn. A Csjt. 87. §-ának (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a szülő nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel. A kiskorúak tagsági viszonyból eredő jogait a szülők egymás közötti érdekellentéte, valamint a jelen ügyben a gyermekek és a szülők közötti érdekellentét miatt a taggyűlésen a kiskorúakat képviselve nem gyakorolhatta az egyik szülő, ezért a kiskorúak édesanyja a taggyűlésen törvényes képviselőként érvényesen szavazati jogot nem gyakorolhatott. Ily módon nem hozhatott érvényes határozatot a házastársa ügyvezetői tisztségből való visszahívása és önmaga ügyvezetővé választása tárgyában. Emiatt a taggyűlési határozat érvénytelen.
A változás bejegyző végzés érvénytelen taggyűlési határozaton alapuló, a cégjegyzék 13/001 és 13/002 rovatra vonatkozó része jogszabálysértő.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és a megyei bíróság mint cégbíróság végzésének a cégjegyzék 13/001 és 13/002 rovatára vonatkozó részét a Ctv. 47. §-ának (2) bekezdése alapján a jelen ítélet időpontjával hatályon kívül helyezte, míg egyebekben (az 1/003, 1/004, 1/005 és 1/006 rovat tekintetében) helybenhagyta. (Legf.Bír. Gf.VII.33.090/1999. sz.)