adozona.hu
BH+ 2001.3.139
BH+ 2001.3.139
Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló rendelet több kedvezményt szabályoz, amelyekre való jogosultság feltételeit nem azonosan állapítja meg. Ezek egyike az átlagkereset számítási kedvezmény. Ez, a jogszabály értelmében azt illeti meg, aki 10 év földalatti, illetve 15 év meghatározott külszíni bányaüzemi szolgálati időt szerzett és más munkaterületen helyezkedett el [23/1991. (II. 9.) Korm. r. 5. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetével az ún. bányászkedvezmény alapján kérte a 41 év 212 nap szolgálati idő és 12.338 forint átlagkereset figyelembevételével a 9 992 forintot kitevő előnyugdíja összegének módosítását, és az ezt elutasító, társadalombiztosítási határozatok hatályon kívül helyezését.
A városi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes bányaüzemi munkaviszonya 1991. november 7-én megszűnt, ezt követően 1991. november 9-étől 1992. május 11-éig munkanélküli ...
BH+ 2001.3.139 Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló rendelet több kedvezményt szabályoz, amelyekre való jogosultság feltételeit nem azonosan állapítja meg. Ezek egyike az átlagkereset számítási kedvezmény. Ez, a jogszabály értelmében azt illeti meg, aki 10 év földalatti, illetve 15 év meghatározott külszíni bányaüzemi szolgálati időt szerzett és más munkaterületen helyezkedett el [23/1991. (II. 9.) Korm. r. 5. § (1) bek.].
A felperes keresetével az ún. bányászkedvezmény alapján kérte a 41 év 212 nap szolgálati idő és 12.338 forint átlagkereset figyelembevételével a 9 992 forintot kitevő előnyugdíja összegének módosítását, és az ezt elutasító, társadalombiztosítási határozatok hatályon kívül helyezését.A városi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes bányaüzemi munkaviszonya 1991. november 7-én megszűnt, ezt követően 1991. november 9-étől 1992. május 11-éig munkanélküli járadékban, majd május 12-étől előnyugdíjban részesült. A felperes a külön jogszabályban előírt bányaüzemi szolgálati időt megszerezte, azonban az ott meghatározott átlagkereset-számítási kedvezményre mégsem jogosult, mert más munkaterületen nem helyezkedett el [23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5. §].
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helytálló indokainál fogva helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet arra hivatkozással, hogy a külön jogszabályban megállapított kedvezmények a bányaüzemi szolgálati idő alapján járnak, ezért az e kedvezmények közé tartozó átlagkereset-számítási kedvezményt sem vesztheti el az, akit a munkaügyi központ nem tud kiközvetíteni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet több kedvezményt szabályoz, amelyekre való jogosultság feltételeit nem azonosan állapítja meg. Ezek egyike az átlagkereset-számítási kedvezmény. Ez a jogszabály értelmében azt illeti meg, aki 10 évi föld alatti, illetve 15 évi meghatározott külszíni bányaüzemi szolgálati időt szerzett és más munkaterületen helyezkedett el [id. rendelet 5. § (1) bekezdése]. Az irányadó tényállás szerint az ekként megszabott második előfeltétel, a más munkaterületen történt elhelyezkedés nem áll fenn. Az ezzel ellentétes, a munkanélküli ellátással kapcsolatos felülvizsgálati érvelés téves. A jogszabályban előírt előbbi szükséges feltétel hiánya nem hagyható figyelmen kívül azon az alapon, hogy más kedvezményre önmagában a bányaüzemi szolgálati viszony jogosít.
A kifejtettek szerint a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül hagyta helyben az elsőfokú ítéletet. Ezért azt a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. § (1) bekezdése]. A felülvizsgálati eljárási illetékről nem kellett rendelkezni, mert az eljárás illetékmentes (1975. évi II. tv. 101. §.). (Legf. Bír. Kfv. XI/a. 29.657/1999. sz.)