adozona.hu
BH+ 2001.3.132
BH+ 2001.3.132
A jogi személyiség nélküli cég változásbejegyzési kérelmének bírósági ügyintéző által történő elutasítása az eljárás lényeges szabályainak megsértését jelenti, ha nem állapítható meg, hogy a kérelmet elutasító végzéshez a bíróság előzetes hozzájárulását adta [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 39. § (2) bek., 41. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróságnál nyilvántartott "P." Közkereseti Társaság a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) szerint jött létre az 1993. december 23-án kelt társasági szerződés alapján.
A cég jogi képviselő útján 1998. december 15. napján változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a cégbíróságnál. A kérelemhez mellékelt okiratok szerint a társaság két alapító tagja közül a 100.000 Ft vagyoni hozzájárulással tagsági viszonyt létesítő T.-né B. I. tagsági viszonya megszűnt...
BH+ 2001.3.132 A jogi személyiség nélküli cég változásbejegyzési kérelmének bírósági ügyintéző által történő elutasítása az eljárás lényeges szabályainak megsértését jelenti, ha nem állapítható meg, hogy a kérelmet elutasító végzéshez a bíróság előzetes hozzájárulását adta [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 39. § (2) bek., 41. § (4) bek.].
A cégbíróságnál nyilvántartott "P." Közkereseti Társaság a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) szerint jött létre az 1993. december 23-án kelt társasági szerződés alapján.A cég jogi képviselő útján 1998. december 15. napján változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a cégbíróságnál. A kérelemhez mellékelt okiratok szerint a társaság két alapító tagja közül a 100.000 Ft vagyoni hozzájárulással tagsági viszonyt létesítő T.-né B. I. tagsági viszonya megszűnt 1998. november 30-án, ennek következtében a cég vagyona ugyanilyen összeggel csökkent. A cég tevékenységi köre is változott. A társasági szerződést módosító okirat, a taggyűlési jegyzőkönyv és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés szerint a társaságba új tag nem lépett be.
A cégbíróság az 1998. december 29. napján kelt 6. sorszámú végzésében - elutasítás terhe mellett - a társaságot hiánypótlásra hívta fel, amely érvényes társasági szerződésmódosítás és egységes szerkezetbe foglalt hatályos társasági szerződés benyújtására irányult. A cégbíróság a végzésében arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a társaság megszűnik, ha a tagjainak száma egy főre csökken, és három hónapon belül nem lép be új tag. A cégbíróság a hiánypótlás teljesítésére 30 napot biztosított. A végzést a kérelmező 1999. január 4-én átvette.
Az elsőfokú bíróság az 1999. február 10-én kelt végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. §-ának (4) bekezdése alapján a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt. A végzést a bírósági titkár hozta, és az iratokból nem állapítható meg, hogy ahhoz a bíró előzetes hozzájárulását adta volna.
A végzés ellen a cég fellebbezést nyújtott be, kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság változás bejegyzésére való utasítását. Előadta, hogy a cég 3 hónapig egy fővel tovább működhet, és ha ezen időtartam alatt új tag nem lép be, akkor szűnik meg a társaság. A cégbíróság nem a kérelemről döntött. A kérelem az 1999. november 30-án bekövetkezett változások cégbejegyzésére irányult, amelynek nincs akadálya. A fellebbezéséhez mellékelte a társaság egyetlen tagjának a nyilatkozatát arról, hogy nem kíván a társaságba új tagot beléptetni.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a bírósági ügyintéző önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, azonban kérelmet elutasító végzést csak a bíró előzetes hozzájárulásával hozhat.
A cégiratokból nem állapítható meg, hogy bíró előzetes hozzájárulását adta volna a kérelmet elutasító végzéshez. Ennek hiánya az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak a megsértését jelenti.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt végzését a Pp. 259. §-a és 252.§-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Cgf.VII.30.960/1999. sz.)