adozona.hu
BH+ 2001.2.89
BH+ 2001.2.89
A Magyar Gazdasági Kamara Állandó Választott Bírósággal összefüggő tevékenysége nem minősül a versenytörvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek [1990. évi LXXXVI. tv. 1-2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes versenyhivatali eljárást kezdeményezett az alperesnél arra alapítottan, hogy az alperesi beavatkozó gazdasági erőfölényével visszaélve, egyoldalúan módosította - a díjtételt emelve - a mellette működő Állandó Választott Bíróság szabályzatát, amelyről az alkalmazók tájékoztatást nem kaptak.
Az alperes versenytanácsa az 1994. szeptember 8-án meghozott határozatával a felperes kérelmét elutasította. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a tová...
BH+ 2001.2.89 A Magyar Gazdasági Kamara Állandó Választott Bírósággal összefüggő tevékenysége nem minősül a versenytörvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek [1990. évi LXXXVI. tv. 1-2. §].
A felperes versenyhivatali eljárást kezdeményezett az alperesnél arra alapítottan, hogy az alperesi beavatkozó gazdasági erőfölényével visszaélve, egyoldalúan módosította - a díjtételt emelve - a mellette működő Állandó Választott Bíróság szabályzatát, amelyről az alkalmazók tájékoztatást nem kaptak.Az alperes versenytanácsa az 1994. szeptember 8-án meghozott határozatával a felperes kérelmét elutasította. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. és 2. §-ai alapján megállapította, hogy az alperesi beavatkozó társadalmi szervezet, rá a Vtv. személyi hatálya nem terjed ki.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását kérelmének megfelelően.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság álláspontja szerint az alperesi beavatkozó ítélkezési tevékenysége nem minősül nyereség- és vagyonszerzés céljából folytatott szolgáltató tevékenységnek abban az esetben sem, ha a jogvitáikban döntést kérő ügyfelek illetékben, vagy eljárási díjban meghatározott ellenérték megfizetésére kötelesek. A Vtv. személyi hatályának hiányában a törvény alkalmazása kizárt.
A felperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak kereseti kérelme szerinti megváltoztatását. Kifejtette, hogy az alperesi beavatkozó mellett működő választott bíróság, mint az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szervezet tevékenységét üzletszerűen, nyereség elérése céljából végzi, nem minősül igazságszolgáltatásnak, amelyet az is alátámaszt, hogy ügyfeleivel szerződéses és államigazgatási jellegű kapcsolatban áll. Álláspontja szerint a 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet alkalmazásával kell a perbeli: esetben eldönteni, hogy az alperesi beavatkozó vállalkozói tevékenységet folytat vagy sem.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróságnak a fellebbezés elbírálásánál is abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy kiterjed-e a Vtv. hatálya a Magyar Gazdasági Kamarára az Állandó Választott Bíróság tevékenysége alapján.
A Vtv. 1. §-a alapján a törvény hatálya a vállalkozóknak a Magyar Köztársaság területén folytatott gazdasági tevékenységére terjed ki.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Magyar Gazdasági Kamara választott bírósági feladatai kapcsán nem minősül a Vtv. 2. §-ában meghatározott gazdasági tevékenységet folytató vállalkozónak, így a mellette működő választott bírósággal összefüggő tevékenysége sem tartozik a törvény hatálya alá. Ennek az sem mond ellent, hogy a választott bírósági eljárással összefüggésben eljárási díjból, illetékekből származó bevételre is tesz szert.
A Vtv. a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát védi. Ennek megfelelően védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit. Mindezek érdekében a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedésformákat tilalmazza.
A választott bíróság nem piaci viszonyok között, szabad gazdasági akarattal vesz részt a választott. bírósági eljárásokban, hanem a hatáskörébe tartozó ügyekben, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén köteles az eljárásra.
A Magyar Gazdasági Kamara a Vtv. alkalmazásában tehát nem minősül vállalkozónak, mert a választott bíróság működése kapcsán nem gazdasági tevékenységet folytató szervezet, választott bírósági eljárásának nem nyereség- és vagyonszerzés a célja, hanem törvényben meghatározott esetekben a gazdálkodó szervezetek közötti vitás ügyek eldöntése.
Téves a felperesnek a fellebbezésben előadott az az álláspontja is, amely szerint a Kamara az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) hatálya alá tartozó szervezet. A Magyar Gazdasági Kamara társadalmi szervezetnek minősült ugyan, azonban tevékenységére az Etv. 23. §-a értelmében a Magyar Gazdasági Kamaráról szóló 1985. évi 11. tvr. rendelkezései voltak alkalmazandók, egészen a jogszabály 1995. január 1-jével történt hatályon kívül helyezéséig.
Nem megalapozott a 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésére való hivatkozás sem, mivel a Korm. rendelet az Etv. alapján létrehozott társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységét szabályozza, így hatálya a beavatkozóra nem terjedt ki.
A kifejtettekből következően helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság ítéletében, illetőleg az alperes határozatában azt, hogy a Vtv. hatálya nem terjed ki a Magyar Gazdasági Kamara választott bírósági eljárással összefüggő tevékenységére.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legfelsőbb Bíróság Kf.III.28.643/1997. sz.)