adozona.hu
BH+ 2001.2.75
BH+ 2001.2.75
I. Az engedményezés folytán bekövetkezett jogutódlás elbírálásánál irányadó szempontok [Ptk. 198. § (1) bek., 328. § (1)-(3) bek., 329. § (1) bek., 360. § (1) bek., Pp. 61. § (2) bek.]. II. A jogutód perbelépése esetén a jogelődöt- kérelmére - csak az ellenfél hozzájárulásával lehet a perből elbocsátani. Hozzájárulás hiányában a felperes a jogutód pertársaként vesz részt a perben [Pp. 61. § (2) és (3) bek., 62. § (4) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1993. december 13-án kötött kölcsönszerződéssel az I. r. alperes 45 millió forint hitelt nyújtott a felperesnek. A szerződés biztosítására a II. r. és III .r. alperesek többek között jelzálogjogot alapítottak a tulajdonukban álló, a gy.-i 1816. számú tulajdoni lapon B.1491. hrsz. alatt felvett ingatlanra, valamint zálogjogot a kölcsönszerződésben megjelölt ingóságokra. A felperes a kölcsön visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért az I. r. alperes a zálogkötelezettek ellen vé...
Árverés útján ugyanezen a napon a bírósági végrehajtó értékesítette a Sz.K. és felesége tulajdonában álló, a gy.-i 1816. számú tulajdoni lapon B.1491. hrsz. alatt felvett, a valóságban Gy., S. úti ingatlant, amelyet az I. r. alperes 30 millió forint vételárért ugyancsak maga vásárolt meg.
A felperes a keresetében előadta, hogy az árverés alá került ingóságok teljes egészében, az ingatlanból pedig az üzem épülete a saját tulajdonában állt, ezeket az 1992. december 1-jén és június 30-án kötött adásvételi szerződéssel vásárolta meg a II. és III. r. alperesektől. Ellene felszámolási eljárás indult, a bíróság felszámolást elrendelő határozata 1995. november 3-án emelkedett jogerőre, ezért az adásvételi szerződésekkel a tulajdonába került vagyontárgyakra 1995. november 20-án végrehajtást foganatosítani már nem lehetett. Kérte a Ptk. 237.§-ának (1) bekezdése szerint az eredeti állapot helyreállítását akként, hogy az árveréssel érintett vagyontárgyakon a bíróság állítsa helyre a tulajdonjogát és kötelezze az I. r. alperest az ingóságok kiadására. A módosított keresetében az ingatlan vonatkozásában nem vitatta, hogy az I. r. alperes azon árverés útján tulajdonjogot szerzett. E vonatkozásban előadta, hogy az ingatlant az I. r. alperes önkényesen tilos önhatalommal vette birtokba, ezért köteles azt a felperes birtokába visszaszolgáltatni. Előadta továbbá, hogy a II. r. alperes egy ún. hossz-toldó gépet lízingbe vett külföldi lízingbeadótól, ami utóbb a felperes "lízingjébe" ment át. A lízingdíjak kifizetéséért az I. r. alperes bankgaranciát vállalt, - és mert a lízingdíjak fizetésével hátralékba került, az I. r. alperes a lízingbeadótól a gépet a felperes hozzájárulása nélkül megvásárolta. Keresetében kérte kötelezni az I. r. alperest, hogy bocsássa vissza a lízingelt gépet a birtokába. Végezetül a keresetét kártérítés jogcímén is előterjesztette. 1995. november 21-étől az említett berendezések birtokba adásáig az I. r. alperest napi 350.000 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes bejelentette, hogy a Gy.-i Városi Bíróságnál pert indított a felperes és a jelen per II. r. alperese ellen a perbeli gy.-i ingatlanra, valamint 2 db gépre kötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A II-IV.r. alperesek maguk is a kereset elutasítását kérték. A II. r. alperes bejelentette, hogy az E. Városi Bíróságnál keresetet nyújtott be a jelen per felperese ellen a perbeli adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt.
A felperes a 7/F/I. számú, 1998. május 19-én kelt előkészítő iratában bejelentette, hogy a perbeli követelését az N. Ltd.-re engedményezte, az erről szóló engedményezési szerződést becsatolta és kérte annak megállapítását, hogy a jelen perben a felperes oldalán jogutódlás következett be. Az engedményező és az engedményes közösen kérték a jogutódlás megállapítása mellett a korábbi felperesnek a perből történő elbocsátását.
Az I. r. alperes a jogutódlás megállapítása iránti kérelem elutasítását kérte. A felperesi jogelőd perből való elbocsátásához hozzájáruló nyilatkozatot nem adott.
Az elsőfokú bíróság végzésében megállapította, hogy a perben a felperesi pozícióban engedményezés folytán jogutódlás következett be, - a per felperese a továbbiakban az N. Ltd., - egyúttal a korábbi felperest a perből elbocsátotta.
A végzés ellen az I. r. alperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a jogutódlás megállapítása, valamint a felperesnek a perből való elbocsátása iránt előterjesztett kérelmének elutasítását kérte. Előadta, hogy a 7/F/I. sorszámú előkészítő irathoz csatolt 1996. december 23-án kelt engedményezési szerződésből nem lehet azt kétséget kizáróan megállapítani, hogy a felperes a perbeli követelését engedményezte volna. Állította, hogy a felperes és az engedményes a jogutódlás megállapítását nem a megfelelő eljárásban kérte, mert a felperes a Gy. Városi Bíróság előtt folyamatban lévő perben érvényesített követelését engedményezte. Végezetül hivatkozott arra, hogy a követelést a bíróság még jogerősen nem ítélte meg, ennek hiányában mint jövőben esetleg keletkező követelés a Ptk. 328. §-ának (1) bekezdése szerint nem volt engedményezhető. E körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatokban 1996/380. sorszám alatt közzétett eseti döntésére.
Végezetül előadta, hogy a felperesnek a perből történő elbocsátásához nem járult és nem járul hozzá, ezért az elsőfokú bíróságnak a felperest a perből elbocsátani akkor sem volt törvényes lehetősége, ha egyébként az engedményezés érvényesen megtörtént volna.
A felperes és az engedményes az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérték.
A fellebbezés a jogutódlás megállapítása kérdésében alaptalan, a felperesnek a perből való elbocsátása tekintetében alapos.
Azt, hogy a felek személyében változás a perben bekövetkezik-e, mindig az anyagi jogi szabályok alapján kell megítélni. Ha a per alapjául szolgáló anyagi jogi jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyére a per folyamán jogutód lép, a Pp. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetőleg a jogutódot az ellenérdekű fél is perbe vonhatja. Valamely követelésben a felek akaratából jogutódlás a Ptk. 328. §-ának (1) bekezdése szerinti engedményezés, avagy a 332. §-ában írt tartozás-átvállalás következtében állhat elő. A Ptk. 328.§-ának (1) bekezdésében írt engedményezés a követelés jogosultja mint engedményező és az engedményes szerződéses megállapodása a követelés átruházásáról. Az engedményezéssel a Ptk. 329. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelemben a jogosulti pozícióban alanyváltozás következik be, az engedményes mint új jogosult a régi jogosult helyébe lép. A Ptk. 328. §-ának (3) bekezdése csupán azon okból rendelkezik a kötelezett értesítéséről, hogy a kötelezett tisztában legyen a jogosult személyével, azaz hogy kinek a részére kell teljesítenie. Az engedményezés a kötelezett fizetési kötelezettségét nem befolyásolja, ezért a kötelezett hozzájárulása az engedményezés érvényességének nem előfeltétele, és a kötelezett az engedményezési szerződés tartalmát sem vizsgálhatja. A perbeli esetben az engedményezésről szóló értesítés a felperestől származott, ezért az I. r. alperes alappal nem állíthatja, hogy az engedményezés nem a perbeli, hanem más követelésre vonatkozott.
Alaptalanul állította az I. r. alperes, hogy a perbeli követelés - miután annak tárgyában a bíróság még jogerős ítéletet nem hozott - nem volt alkalmas az engedményezésre. A követelések nem a bíróság jogerős döntésének időpontjában jönnek létre, hanem a Ptk. által az egyes követelésfajtákra megállapított időpontban. A Ptk. 198. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződésből eredő követelések ehhez képest a szerződés hatályosulásától kezdődően engedményezhetők akkor is, ha a kötelezett által teljesítendő szolgáltatás csak később válik esedékessé, azaz a jövőben lejáró szolgáltatás is engedményezhető, ha az annak alapjául szolgáló szerződés létrejött. Ugyanez az irányadó annak a követelésnek az engedményezésére is, amely a már megkötött szerződés érvénytelensége folytán illeti meg az engedményezőt. A kártérítés a Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése szerint a károsodáskor nyomban esedékes. A kárösszeg ezért a kár bekövetkeztétől engedményezhető tekintet nélkül arra, hogy abban született-e jogerős bírósági döntés.
A perbeli esetben a követelések engedményezésének - a Ptk. 328. §-a (2) bekezdésére figyelemmel - nem volt jogi akadálya. Az I. r. alperes által felhívott, a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatokban 1996/380. sorszám alatt közzétett eseti döntése a perbeli ügyre nem volt alkalmazható tekintve, hogy a felhozott jogesetben a jogosult részéről olyan követelés engedményezése történt, amire nézve még létre sem jött az az alapjogviszony, amiből az engedményezett követelés származhatott volna. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság amikor azt állapította meg, hogy engedményezés folytán a perbeli követelésben jogutódlás történt. Az engedményes, mint jogutód a perbe önként belépett, ehhez a Pp. 61.§-ának (2) bekezdése szerint az I. r. alperes hozzájárulására nem volt szükség, ezáltal a perbeli jogutódlás megállapítását az I. r. alperes alappal nem sérelmezheti.
Alapos volt a fellebbezés a felperesnek a perből való elbocsátása tekintetében. A Pp. 61. §-ának (3) bekezdése értelmében a jogutód perbelépése esetén - ha az nem a jogelőd halála miatt történt - a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani. A perbeli esetben az elsőfokú bíróság a felperest a perből anélkül bocsátotta el, hogy az alpereseket a hozzájárulás kérdésében megnyilatkoztatta volna. Az I. r. alperes utóbb akként nyilatkozott, hogy a felperes perből történő elbocsátásához nem járul hozzá. Ez esetben azonban az elsőfokú bíróságnak nem volt törvényes lehetősége arra, hogy a felperest a perből elbocsássa. A Pp. 62. §-ának (4) bekezdése szerint a per felperese a jogutód pertársaként vesz részt a perben.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, a felperesnek a perből való elbocsátását mellőzte és megállapította, hogy a felperes a perben a jogutód pertársaként vesz részt, míg egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Legf.Bír. Gf.I.31.877/1999. sz.)