adozona.hu
BH+ 2001.1.37
BH+ 2001.1.37
Ha a munkavállaló az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát köteles végezni, külön díjazásra jogosult (helyettesítési díj) [Mt. 105. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1993. novemberétől határozatlan időtartamú munkaszerződést kötött az alperessel bér-, sztk.-, munkaügy és általános pénzügyi-ügyintézői munkakör ellátására havi 25.000 forint alapbérrel. Az alperes 1996-ban megszerezte a CS Árufuvarozó és Szállítmányozó Kft. többségi tulajdonát, majd 1997. januárjától a P. Kft. többségi tulajdonát is. Az alperes külön megállapodásban vállalta mindkét kft. ügyviteli feladatainak ellátását. Ekként a felperes e két kft. dolgozói tekintetében is elvége...
BH+ 2001.1.37 Ha a munkavállaló az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát köteles végezni, külön díjazásra jogosult (helyettesítési díj) [Mt. 105. § (1) és (2) bek.].
A felperes 1993. novemberétől határozatlan időtartamú munkaszerződést kötött az alperessel bér-, sztk.-, munkaügy és általános pénzügyi-ügyintézői munkakör ellátására havi 25.000 forint alapbérrel. Az alperes 1996-ban megszerezte a CS Árufuvarozó és Szállítmányozó Kft. többségi tulajdonát, majd 1997. januárjától a P. Kft. többségi tulajdonát is. Az alperes külön megállapodásban vállalta mindkét kft. ügyviteli feladatainak ellátását. Ekként a felperes e két kft. dolgozói tekintetében is elvégezte a társadalombiztosítási, bérelszámolói, munkaügyi ügyintézői feladatokat. A korábbi 25-40 fő helyett 1996. április 1. napjától mintegy 49-52 fő, majd 1997. január 1-jétől összesen 78-80 munkavállaló tekintetében látta el ezeket a feladatokat.A felperes munkaviszonya az alperesnél 1998. április 31-én megszűnt. A sikertelen egyeztetést követően benyújtott kereseti kérelmében a felperes 1996. április 1-jétől a munkaviszonyának megszűnéséig terjedő időszakra a CS. Kft. részére végzett munkafeladatok tekintetében 225.000 forint, 1997. január 1. napjától a P. Kft. tekintetében 208.000 forint, összesen 433.000 forint helyettesítési díj megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 396.980 forint elmaradt munkabért, valamint 19.800 forint perköltséget, az állam javára 23.820 forint le nem rótt illetéket. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján tényként állapította meg, hogy a CS. Kft.-nél korábban a bérelszámolói stb. feladatokat 6 órában foglalkoztatott munkavállaló végezte, a P. Kft-nél pedig két mellékfoglalkozású munkavállaló.
Az Mt. 105. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a munkavállaló a munkakörébe tartozó munkavégzés mellett a munkakörébe nem tartozó munkát is ellát, külön díjazásra (helyettesítési díj) is jogosult. A kialakult bírói gyakorlat szerint helyettesítési díj illeti meg a munkavállalót, ha munkakörének ellátása mellett távollévő dolgozót átmenetileg helyettesít és ez idő alatt az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát végez. Az elsőfokú bíróság szerint az említett kft.-k munkavállalóira vonatkozó feladatok nem tekinthetők a felperes eredeti munkaköréhez tartozónak. A munkavállalót nem lehet a munkaszerződés módosítását megkerülve külön díjazás nélkül más munkakörbe tartozó munka elvégzésére kötelezni. A gépkocsi-használati átalány költségtérítés, amelyet nem lehetett a többletmunka díjazásaként figyelembe venni, egyébként pedig a felperes munkabérének emelése az általános bérfejlesztésnek felelt meg. Az alperes a helyettesítési díj mértékét, számítási módját nem kifogásolta.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - a fellebbezett részében - helybenhagyta és az alperest a felperes javára perköltség, továbbá az illeték megfizetésére kötelezte. Egyetértett az elsőfokú bíróság helytálló álláspontjával, amely szerint nem az elvégzendő munka jellege alapján lehet megállapítani, hogy a felperes helyettesítést végzett-e. A helyettesítés a többlet-munkavégzés egyik esete, amely annyiban különbözik a túlmunkavégzéstől, hogy az a rendes munkaidőben is megvalósítható (BH 1998/196.). Ezért nincs annak sem jelentősége, hogy a felperesnek kellett-e túlóráznia.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes csak a munkakörébe tartozó feladatokat látta el, nem más dolgozó helyett végzett munkát. A munkáltató az ügyviteli feladatokat a szerződő cégek részére jogosult volt a saját dolgozóival elvégeztetni, a cég dolgozói létszámának megnövekedése nem ad alapot helyettesítési díj kifizetésére.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását és perköltségének megtérítését kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A rendelkezésre álló peradatok alapján megállapítható, hogy a felperes a CS. Kft. és a P. Kft. társadalombiztosítási és munkaügyi ügyintézői feladatainak ellátásával a munkakörébe tartozó feladatokkal azonos jellegű munkát végzett, de a korábbit jóval meghaladó mértékben. Emellett a felperes titkárnői és egyéb feladatokat is ellátott az alperesnél. A cégek közti polgári jogi megállapodás alapján a felperes munkaszerződését, munkaköri leírását nem módosították, a hivatkozott társaságokkal a felperes nem állt jogviszonyban. Az azonos jellegű, de megnövekedett munka mennyiségére tekintettel, ami fokozott igénybevételt jelentett a felperesnek, a helyettesítési díj alkalmas a rendkívüli munkavégzés anyagi elismerésére.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni.
A felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére való kötelezés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdésén alapul. (Legf.Bír. Mfv. II. 10.586/1999. sz.)