adozona.hu
BH+ 2001.1.25
BH+ 2001.1.25
I. A társasági szerződés kötelező tartalmi eleme az egyes tagok törzsbetétei nagyságának meghatározása. Ezt a tagjegyzék nem pótolhatja [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 123. § (1) bek a) pont]. II. A társasági szerződésben a cégjegyzés módjáról tételesen kell rendelkezni. A képviselet módjából a cégjegyzés módjára nem lehet következtetni [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 17. §, 123. § (1) bek. e) pont]. III. A társasági szerződésben egyértelműen szabályozni kell a megismételt taggyűlés összehívásának módját és a szava
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1999. január 22-én kelt végzésével hiánypótlási eljárás lefolytatását követően a C. Sz. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzési kérelmét elutasította. Az indokolásban foglaltak szerint a bejegyzést kérő társasági szerződésében hiánypótlási felhívás ellenére nem szerepel az egyes tagok törzsbetétének mértéke, a cégjegyzés módja, a megismételt taggyűlés összehívásának rendje egyértelműen, továbbá törvénysértő a szavazategyenlős...
BH+ 2001.1.25 I. A társasági szerződés kötelező tartalmi eleme az egyes tagok törzsbetétei nagyságának meghatározása. Ezt a tagjegyzék nem pótolhatja [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 123. § (1) bek a) pont].
II. A társasági szerződésben a cégjegyzés módjáról tételesen kell rendelkezni. A képviselet módjából a cégjegyzés módjára nem lehet következtetni [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 17. §, 123. § (1) bek. e) pont].
III. A társasági szerződésben egyértelműen szabályozni kell a megismételt taggyűlés összehívásának módját és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 19. § (1) bek.].
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1999. január 22-én kelt végzésével hiánypótlási eljárás lefolytatását követően a C. Sz. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzési kérelmét elutasította. Az indokolásban foglaltak szerint a bejegyzést kérő társasági szerződésében hiánypótlási felhívás ellenére nem szerepel az egyes tagok törzsbetétének mértéke, a cégjegyzés módja, a megismételt taggyűlés összehívásának rendje egyértelműen, továbbá törvénysértő a szavazategyenlőség esetén a határozat meghozatalára vonatkozó társasági szerződési rendelkezés.A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a cég bejegyzését kérte. Állította, hogy társasági szerződése az 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) előírásainak maradéktalanul megfelel. A társasági szerződés mellékleteként szereplő tagjegyzék tartalmazza a törzsbetétek nagyságára vonatkozó adatokat. Kifejtette, okirat-szerkesztési technikai okok indokolják, hogy a társasági szerződés a törzsbetétek nagyságát ne tartalmazza, hiszen tagváltozás esetén a társasági szerződést nem kell módosítani. Az adott társaságnál csak egy ügyvezető van, akinek képviseleti joga a társasági szerződés rendelkezése szerint önálló, ebből következően cégjegyzési joga is csak önálló lehet. Álláspontja szerint a társasági szerződés kellően szabályozza a megismételt taggyűlés összehívásának módját, továbbá vannak olyan esetek, amikor egy kérdést mindenképpen el kell döntenie egy kft.-nek, még akkor is ha szavazategyenlőség esete áll fenn. Ezzel ellentétes társasági szerződési rendelkezés esetén a társaság akár működésképtelenné is válhat.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen észlelte, hogy a bejegyzést kérő társasági szerződése a végzésben megjelölt okokból jogszabálysértő, így a társaság a cégjegyzékbe nem jegyezhető be.
A kft. társasági szerződésének kötelező tartalmi eleme az egyes tagok törzsbetétei nagyságának meghatározása [Gt. 123. § (1) bek. a) pont]. A társasági szerződés e hiányosságát a tagjegyzék nem pótolhatja. A tagjegyzék ugyanis a társasági szerződéstől független okirat, azt a társaság ügyvezetője vezeti (csak az ügyvezető, ha több ügyvezető van, az ügyvezetők írják alá, a társaság tagjai nem, ügyvédi ellenjegyzéssel nem látandó el). Nem vitásan az adott esetben a tagjegyzéket mindkét tag aláírta, a jogi képviselő ellenjegyezte, ennek ellenére nem kívánatos, hogy egy más célt szolgáló és a kft. alapításakor kötelezően mellékelendő okirat, a tagjegyzék, minősüljön a társasági szerződés olyan mellékletének, melyben a Gt. szerint a társasági szerződésben kogensen meghatározó kérdéseket rendeznek. Egyébként is a társasági szerződésben a tagok neve szerepel, így semmilyen "technikai érv" sem szól amellett, hogy a tagok törzsbetéteinek nagysága ne a társasági szerződésben, hanem annak mellékletében szerepeljen.
Az elsőfokú bíróság ugyancsak helyesen észlelte, hogy a cégjegyzés módja a bejegyzést kérő társasági szerződésében nincs meghatározva. A társasági szerződésben ugyanis a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően csak a képviselet módja van meghatározva, holott a társasági szerződésben a Gt. 11. §-ának e) pontja és 123. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a cégjegyzés módját kell meghatározni. Ezek a rendelkezések kogensek, tehát akkor is tételesen kell rendelkezni a cégjegyzés módjáról a társasági szerződésben, ha a képviselet módjából a cégjegyzés módjára lehet következtetni, figyelemmel az 1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 17. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra.
A Legfelsőbb Bíróság ugyancsak osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját avonatkozásban, hogy a bejegyzést kérő társasági szerződése nem egyértelműen szabályozza a megismételt taggyűlés összehívásának módját. A társasági szerződés rendelkezése szerint ugyanis "a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet". Ez a meghatározás pedig nem felel meg annak a követelménynek, hogy a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét a társasági szerződésben egyértelműen rendezni kell.
Végül a Legfelsőbb Bíróság kialakult gyakorlatának felel meg az elsőfokú bíróság álláspontja a szavazategyenlőség kérdésében. A Gt. 19. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes ugyanis a társasági szerződésnek az a rendelkezése, mely szerint szavazategyenlőség esetén az ügyvezető által támogatott döntés kerül elfogadásra, ennek hiányában sorshúzással kell dönteni. A Gt. 19. §-ának (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaság, ha létesítő okirata, vagy a törvény szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz, egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatait, így szavazategyenlőség esetén a határozat meghozottnak nem tekinthető, ezzel ellentétes létesítő okirati rendelkezés a Gt. szabályaiba ütközik, így semmis.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a, s Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír. Cgf.II.30.587/1999. sz.)
