adozona.hu
BH+ 2000.4.275
BH+ 2000.4.275
A közalkalmazottak a vagyoni igényüket a megszüntetett költségvetési szerv munkáltatójuk jogutódjával szemben érvényesíthetik. A jogutóddal szemben támasztott igényük változatlanul a közalkalmazotti jogviszonyukon alapul, ezért annak elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 22. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek a PIF költségvetési intézmény alkalmazásában álltak. A munkáltatójuk jogutód nélküli megszüntetésére hivatkozva illetménykiegészítés megfizetésére irányuló keresetüket az alperessel, mint a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód alapító szervvel szemben terjesztették elő a munkaügyi bíróságon.
A munkaügyi bíróság a keresetlevelet - hatáskörének hiányára hivatkozva - idézés kibocsátása nélkül elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltozt...
BH+ 2000.4.275 A közalkalmazottak a vagyoni igényüket a megszüntetett költségvetési szerv munkáltatójuk jogutódjával szemben érvényesíthetik. A jogutóddal szemben támasztott igényük változatlanul a közalkalmazotti jogviszonyukon alapul, ezért annak elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 22. § (2) bek.].
A felperesek a PIF költségvetési intézmény alkalmazásában álltak. A munkáltatójuk jogutód nélküli megszüntetésére hivatkozva illetménykiegészítés megfizetésére irányuló keresetüket az alperessel, mint a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód alapító szervvel szemben terjesztették elő a munkaügyi bíróságon.A munkaügyi bíróság a keresetlevelet - hatáskörének hiányára hivatkozva - idézés kibocsátása nélkül elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és elrendelte a keresetlevél áttételét a városi bírósághoz.
A városi bíróság az ítéletével elutasította a felperesek keresetét.
A bíróság a felperesek keresetét az 1992. évi XXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 137/1993. (X. 12.) Korm. rendelet 33. §-ának (2) bekezdése és 36. §-a (1) bekezdése, valamint a Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletei alapján megalapozatlannak találta.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes határozata a költségvetési intézmény megszüntetésén túlmenően az intézményi pénzmaradvány felhasználásának korlátozásáról is döntött, és e tárgyban a rendeleteiben is rendelkezett. Az alperes e döntésének felülvizsgálatára - az erre vonatkozó eljárás keretében - nem került sor. A másodfokú bíróság erre figyelemmel sem látott lehetőséget a kereset teljesítésére.
A felperesek felülvizsgálati kérelemmel éltek, amelyben a jogerős ítélet "megváltoztatását" és a keresetüknek helyt adó határozat hozatalát, illetve másodlagosan új eljárás elrendelését kérték. Az ítéleti tényállás téves és hiányos megállapítására, valamint téves jogi következtetés alapján jogszabálysértésre hivatkoztak. Erre vonatkozó álláspontjukat részletesen indokolták. A perben felhozott érvelésük tekintetében az eljárt bíróságok részéről az indokolási kötelezettség elmulasztását is sérelmezték.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban való tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem kereteire tekintet nélkül felülvizsgálhatja a jogerős határozatot a Pp. 275. §-a (2) bekezdése második fordulatában meghatározott esetben.
A per adatai alapján megállapítható, hogy a felperesek a közalkalmazotti jogviszonyukból származó igényként érvényesítették a bérkiegészítés iránti követelésüket a megszűnt munkáltatójuk alapítójával, az alperessel szemben.
Az 1992. évi XXXVIII. törvény 90. §-ának (3) bekezdése alapján - amint azt a jogerős ítélet is helytállóan megállapította - a felperesek a vagyoni igényüket az alperessel, mint a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv munkáltatójuk jogutódjával szemben érvényesíthetik. E jogutóddal szembeni igényük változatlanul a közalkalmazotti jogviszonyukon alapul. A közalkalmazotti jogviszonyból származó per pedig a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 22. § (2) bekezdés].
A másodfokú bíróság tévesen nem vette figyelembe, hogy a városi bíróság a közalkalmazotti jogviszonyból eredő perben hatáskör hiányában járt el.
Az előbbiekre tekintettel a törvénysértő jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján - a városi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a Pp. 157. §-a a) pontja és 158. §-a (1)-(2) bekezdése alapján a pert megszüntette, és egyben elrendelte a keresetlevél áttételét a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi bírósághoz.
A peres felek mindkét fokú per- és felülvizsgálati eljárási költségét a Legfelsőbb Bíróság csupán megállapította, azok viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.
A felperesek tárgyi költségmentességére, illetve az alperes személyes illetékmentességére tekintettel az eljárási illeték megállapítását a Legfelsőbb Bíróság mellőzte. (Mfv. I. 10.915/1999. sz.)