adozona.hu
BH+ 2000.4.269
BH+ 2000.4.269
A szövetkezet tagja a sérelmezett közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt peres eljárást és nem cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. A kívülálló üzletrész-tulajdonosok pedig peres eljárást nem, hanem törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek a jogsértőnek tartott közgyűlési határozattal szemben. Mindkét esetben az erre vonatkozó szabályok és határidők megtartásával [1992. évi I. tv. (Szvt.) 12. §, 13. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § (1), (2) és (
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság a F. Szövetkezetet .... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A szövetkezet igazgatóságának elnöke az 1998. január 30-i meghívóval 1998. február 19-ére közgyűlést hívott össze a szövetkezet gazdasági helyzete (1.), egyebek (2.) napirendi pontokkal. A közgyűlés az első napirendi pont keretében 1/3/1998. számú határozatával hozzájárult, hogy a szövetkezet tulajdonát képező Binder szárítót eszközökkel, berendezésekkel és két darab gépkocsival együtt 42.130.000,- Ft értékben az L. Kft.-be...
BH+ 2000.4.269 A szövetkezet tagja a sérelmezett közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt peres eljárást és nem cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. A kívülálló üzletrész-tulajdonosok pedig peres eljárást nem, hanem törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek a jogsértőnek tartott közgyűlési határozattal szemben. Mindkét esetben az erre vonatkozó szabályok és határidők megtartásával [1992. évi I. tv. (Szvt.) 12. §, 13. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § (1), (2) és (6) bek.].
A cégbíróság a F. Szövetkezetet .... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A szövetkezet igazgatóságának elnöke az 1998. január 30-i meghívóval 1998. február 19-ére közgyűlést hívott össze a szövetkezet gazdasági helyzete (1.), egyebek (2.) napirendi pontokkal. A közgyűlés az első napirendi pont keretében 1/3/1998. számú határozatával hozzájárult, hogy a szövetkezet tulajdonát képező Binder szárítót eszközökkel, berendezésekkel és két darab gépkocsival együtt 42.130.000,- Ft értékben az L. Kft.-be "tárgyi apportként bevigye". A határozat azt is tartalmazza a szövetkezetet a kft-ben M. I. elnök képviseli. A kérelmezők a közgyűlésen valamennyien jelen voltak.A kérelmezők 1998. július 27-én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a szövetkezettel szemben az 1998. február 19-én hozott 1/3/1998. számú közgyűlési határozat megsemmisítése és "az eredeti állapot helyreállítása" iránt. Előadták a közgyűlési meghívót csak néhány nappal a közgyűlés előtt kapták meg. A közgyűlésen a napirendi pontok bővítésére nem került sor. A szövetkezet gazdasági helyzetének megtárgyalása során az elnök tájékoztatást adott, indítványozta, hogy a szövetkezet tulajdonában lévő szárítót bérbe kell adni az L. Kft.-nek. Ezt követően került sor a szavazásra, ahol a szövetkezeti tag kérelmezők a javaslat ellen szavaztak, és abban a hiszemben voltak, hogy a határozat a bérbeadásra vonatkozik. Utóbb észlelték, hogy más tartalmú határozat került a jegyzőkönyvbe. Sérelmezték, hogy a meghívóban nem szerepeltetett kérdésben, és a közgyűlésen elhangzottaktól részben eltérően került megfogalmazásra a közgyűlési határozat. Utaltak arra, a szövetkezet alapszabálya értelmében (alapszabály V/1. pontja) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a gazdasági társaságba való belépésről szóló döntés. Minderre figyelemmel a meghívóban önálló napirendi pontként meg kellett volna jelölni az apportálás kérdését.
A szövetkezet a kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a kérelmezők az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. §-ának (2) bekezdésében írt 30 napos határidőt túllépve nyújtották be kérelmüket. Előadta továbbá azt is, a szövetkezet gazdasági helyzete napirendi pont kellő módon tájékoztatást adott a megtárgyalásra kerülő kérdésekről, a közgyűlés jogszerűen hozta meg a határozatot.
Az elsőfokú bíróság az 1999. január 19-én kelt végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek helyt adott, a szövetkezet közgyűlésének 1/3/1998. számú határozatát "hatályon kívül helyezte". Az indokolás szerint a közgyűlési meghívó nem adott kellő tájékoztatást a megtárgyalásra kerülő kérdésekről, az összehívás tehát nem volt szabályszerű, ezért a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának volt helye.
A végzéssel szemben a kérelmezett szövetkezet fellebbezett. A végzés megváltoztatását, a kérelem elutasítását kérte. Állította, hogy a szövetkezet jogsértést nem követett el, a hozott közgyűlési határozatok érvényesek voltak. Ismét hivatkozott arra, hogy a kérelmet a nyitva álló törvényes határidőn túl terjesztették elő.
A kérelmezők a fellebbezésre észrevételt nem tettek.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. (Szvt.) 12. §-a értelmében a szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a szövetkezettel kapcsolatos ilyen eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Az Szvt. 13. §-ának (1) bekezdése azt is kimondja, ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett - ide nem értve a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet - a szövetkezet, vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. Ez a jog érvényesen nem zárható ki.
A kívülálló üzletrész-tulajdonost azonban nem illeti meg az Szvt. 13. §-ának (1) bekezdésében írt, a jogsértő közgyűlési határozatokkal szembeni jogorvoslati lehetőség.
Az 1998. június 16-án hatályba lépett 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A (2) bekezdés azt is kimondja, a törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni.
Az adott ügyben a kérelmezők egy része a szövetkezet tagja, akik a fentiek szerint jogosultak voltak az Szvt. 13. §-ának (1) bekezdése alapján a sérelmezett közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt peres eljárást kezdeményezni. Minderre figyelemmel a Ctv. már hivatkozott 51. §-ának (6) bekezdése alapján e körben törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhetnek.
A kívülálló üzletrész-tulajdonosok ugyanakkor a közgyűléstől számított 30 napon belül kezdeményezhették volna a cégbírósági eljárást. Az 1998. július 27-én előterjesztett kérelem tehát elkésett.
Mindezekre figyelemmel tévesen bocsátkozott az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálatába, téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor a kérelemnek helyt adva a kifogásolt közgyűlési határozatot megsemmisítette.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a kérelmet valamennyi kérelmezőre nézve elutasította. (Legf.Bír. Cgf.VII.30.938/1999. sz.)