adozona.hu
BH+ 2000.3.227
BH+ 2000.3.227
Az öregségi nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő alatti legalább 36 havi átlagkereset esetén a nyugdíj összege módosítható, de pusztán az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra tekintettel a korábbi megállapítást nem lehet korrigálni [1975. évi II. tv. 46. §, 89/1990. (V. 1.) MT r. 106. §, 132. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a felperes részére 1992. március 1. napjától kezdődően 20.590 forint átlagkereset mellett 17.881 forint nyugellátást állapított meg. A felperes felszólalással élt a határozat ellen, az 1990. évre kifizetett 168.000 forint prémium beszámítása után átlagkeresete 22.270 forintra emelkedett.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte azon indokolással, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-től 1949-ig végzett tanulmányainak figyelembe vételére nem ker...
BH+ 2000.3.227 Az öregségi nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő alatti legalább 36 havi átlagkereset esetén a nyugdíj összege módosítható, de pusztán az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra tekintettel a korábbi megállapítást nem lehet korrigálni [1975. évi II. tv. 46. §, 89/1990. (V. 1.) MT r. 106. §, 132. §]
Az alperes a felperes részére 1992. március 1. napjától kezdődően 20.590 forint átlagkereset mellett 17.881 forint nyugellátást állapított meg. A felperes felszólalással élt a határozat ellen, az 1990. évre kifizetett 168.000 forint prémium beszámítása után átlagkeresete 22.270 forintra emelkedett.A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte azon indokolással, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-től 1949-ig végzett tanulmányainak figyelembe vételére nem került sor.
Az elsőfokú bíróság megismételt eljárása eredményeként hozott kiegészítő ítéletével a felperes keresetének helyt adott, és megállapította, hogy 1944. május 6-tól 1949. december 29-ig terjedő időben a felperes további 2064 nap szolgálati időt szerzett, amellyel összes szolgálati ideje 42 év 349 napra módosult. Az ítélet indokolása szerint a felperes ezen időszakban a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog és Közigazgatási Tagozatán folytatta tanulmányait, ezért ezt az időt részére a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. (továbbiakban: T.) és a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (továbbiakban: R.) 132. § (2) bekezdése alapján szolgálati időként figyelembe vette.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Ítéletének indokolásában a T. 46. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a R. 106.§ (2) bekezdésére és 132. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy a felperes nyugdíjának 1986-ban első ízben történt meghatározásakor nem volt lehetőség az egyetemi évek szolgálati időként való elismertetésére, az akkor hatályos jogszabályok értelmében. A törvény szövege egyértelműen rögzíti, hogy a nyugdíj mértékét a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figyelembevételével kell módosítani. A felperes az első nyugdíjának megállapítása után pusztán jogszabályváltozásra hivatkozással az egyetemi idejének beszámítását sikerrel nem igényelheti. Általános jogelv, hogy a jogszabálynak - külön kikötés hiányában - nincs visszaható hatálya. Így az utóbb keletkezett jogszabályra a felperes nem alapíthat visszamenőleg jogot.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a 82/1987. (XII. 27.) MT rendelet 12. §-át sérti, mert nem számítja be a rendelet által beszámítani rendelt, a felsőfokú intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét a szolgálati időbe. Sérti továbbá a T. 46. § (2) bekezdését is, mert az újbóli megállapításkor az időközben hatályba lépett MT rendelet szabályait is figyelembe kellett volna venni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a Fővárosi Bíróságnak az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezésére és alkalmazására nézve kialakított jogi álláspontjával.
A T. 46. § (2) bekezdése az öregségi nyugdíj összege újbóli megállapításának feltételét és módját határozza meg. A R. 106. § (2) bekezdése az újbóli megállapítás során alkalmazandó szabályokat rögzíti.
E rendelkezésekből egyértelműen kitűnik a jogalkotó azon szándéka, hogy az első ízben történt megállapításkori előírásokat kell ezen eljárásban is alkalmazni.
A felperes öregségi nyugdíjának megállapítása első ízben 1986-ban történt, amikor az egyetemi tanulmányok szolgálati időként való beszámítására nem volt jogszabályi lehetőség. A nyugdíj mértékének későbbi módosításai - noha minden eljárás megindítása "új igény" érvényesítéseként is minősíthető, még sem eredményezheti a nyugdíj első ízben történő megállapítását - mint ahogy azt a fenn hivatkozott jogszabályi rendelkezés kategorikusan megkívánja.
Ennek megfelelően a felperes nyugdíjának első ízben történt megállapítását követően hatályba lépett - az egyetemi évek beszámíthatóságára vonatkozó 82/1987. (XII. 27.) MT rendelet 12. §-a szerinti - rendelkezés - a későbbi módosítási kérelme elbírálásakor nem volt alkalmazható.
A T. 46. § (2) bekezdése értelmében tehát az utóbb szerzett szolgálati idő alatti legalább 36 havi átlagkereset esetén a nyugdíj összege módosítható - azonban az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra tekintettel a korábbi megállapítást nem lehet korrigálni.
A felperesi érvelésből következően a jogszabályváltozást követően a T. 46. § (2) bekezdés alapján igényt érvényesítők esetén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányok beszámításra kerülhetnének - másoknál azonban nem. Ezen értelmezés a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint semmiképp sem egyeztethető össze a jogalkotói céllal.
Mindezen körülményre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Kfv.V.27.255/1999. sz.)