adozona.hu
BH+ 2000.2.155
BH+ 2000.2.155
A cég rövidített elnevezésének kialakításánál irányadó szempontok. Az ún. vezérszó több szóból álló kifejezés is lehet [1997. évi CXLV. tv. (Ct.) 15. § (1)-(3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég 1998. szeptember 8-án nyújtotta be cégbejegyzési kérelmét az elsőfokú bírósághoz az 1998. szeptember 4-én kelt társasági szerződés alapján. Mind a cégbejegyzési kérelem, mind a társasági szerződés szerint a társaság teljes cégneve M. HUNGARY Távközlési Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, rövidített cégneve pedig M. Kft. Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésében elutasítás terhe mellett a társasági szerződés módosítására szólította fel a céget többek között amiat...
BH+ 2000.2.155 A cég rövidített elnevezésének kialakításánál irányadó szempontok. Az ún. vezérszó több szóból álló kifejezés is lehet [1997. évi CXLV. tv. (Ct.) 15. § (1)-(3) bek.].
A cég 1998. szeptember 8-án nyújtotta be cégbejegyzési kérelmét az elsőfokú bírósághoz az 1998. szeptember 4-én kelt társasági szerződés alapján. Mind a cégbejegyzési kérelem, mind a társasági szerződés szerint a társaság teljes cégneve M. HUNGARY Távközlési Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, rövidített cégneve pedig M. Kft. Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésében elutasítás terhe mellett a társasági szerződés módosítására szólította fel a céget többek között amiatt, mert a cég rövidített cégneve nem felelt meg az 1997. évi CXLV. tv. (Ct.) 15. § (3) bekezdésében írtaknak. A hiánypótlási eljárás során a cég bejelentette, hogy nem kívánja rövidített cégnevét módosítani, ugyanis a teljes cégnévben megjelenő Hungary szót nem tekinti a vezérszó részének, ezért annak a rövidített elnevezésben sem kell szerepelnie.Az elsőfokú bíróság végzésében a céget a cégjegyzékbe bejegyezte, egyidejűleg a rövidített cégnév bejegyzésére irányuló kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy a cég az ezzel kapcsolatos hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. Álláspontja szerint az M. HUNGARY kifejezés minősül a cég vezérszavának, így a Ct. 15. §-ának (3) bekezdésében írtak értelmében e vezérszónak a rövidített cégnévben szerepelnie kellene. Utalt arra is, hogy a cég vezérszava nem feltétlenül egyetlen szóból áll.
A cég fellebbezésében a végzés elutasító rendelkezésének megváltoztatását és a rövidített cégnév bejegyzését kérte. Álláspontja szerint a Ct. 15. §-ának (2) bekezdéséből egyértelmű, hogy csak a cégnév első szavát lehet vezérszónak tekinteni, így a Hungary kifejezés olyan önálló szó, mely nem minősül a vezérszó részének. Az elsőfokú bíróság tehát a jogszabály kiterjesztő értelmezésével jogszabálysértő határozatot hozott. A cégnek a Ptk. 77. §-a alapján joga van a névviselésre és a névválasztásnak csak a jogszabályok és mások jogos érdekei szabnak határt, ezeken a határokon belül pedig a bíróság nem mérlegelheti a választott név célszerűségét.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a Ct. 44. §-ának (1) bekezdése alapján jogosult volt vizsgálni, hogy a cég rövidített cégneve megfelel-e a Ct. rendelkezéseinek, és ennek során a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint megalapozottan rendelt el az ügyben hiánypótlást, az alábbiak miatt.
A Ct. 15. §-a (1)-(3) bekezdésének összevetéséből az következik, hogy a cég rövidített elnevezéséből elhagyhatók mindazok a szavak, amelyek a teljes cégnévben a cég alapvető tevékenységére utalnak és a cégforma megjelölése is szerepelhet rövidített formában, de a rövidített elnevezésnek a teljes cégnévben megjelenő vezérszót tartalmaznia kell. A vezérszónak a cég teljes elnevezésében és rövidített elnevezésében is azonosnak kell lennie, mert ellenkező esetben a rövidített cégnév nem a teljes cégnév rövidítését, hanem a teljes cégnév mellett egy attól eltérő második cégnév használatát jelentené. Valamely cégnév vezérszava több szóból álló kifejezés is lehet. Utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy adott esetben azért áll a vezérszó több tagból, mert a vezérszó első szava nem alkalmas arra, hogy a céget ugyanilyen vezérszavú és vele azonos tevékenységű és cégformájú vállalkozásoktól megkülönböztesse. Azt, hogy a vezérszó több szóból is állhat, az is alátámasztja, hogy a Ct. 15. §-ának (4) bekezdése szerint a vezérszóban a cég tulajdonosának két szóból álló neve, illetve több tag neve is szerepelhet. Az M. HUNGARY kifejezésből a Hungary szó nem a cég alapvető tevékenységére utal és nem is a cégformát fejezi ki, így a Legfelsőbb Bíróság egyetért az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy az a vezérszó része, így annak a cég rövidített elnevezésében is szerepelnie kell.
A cég téves jogi álláspontja folytán e vonatkozásban nem teljesítette hiánypótlási kötelezettségét, így az elsőfokú bíróság megalapozottan döntött a cégbejegyzési kérelem részbeni elutasításáról. Az elsőfokú bíróság jogszabályoknak megfelelő döntését a Legfelsőbb Bíróság a Ct. 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazott Pp. 259. §-a és Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. II.33.660/1998. sz.)