adozona.hu
BH+ 2000.1.102
BH+ 2000.1.102
A jogszabálynak az a rendelkezése, amely a korlátozó ok megszűnésére tekintettel a korábban nem javasolható anyagi elismerés utólagos átadását írja elő a rendőrség állományába tartozó személy vonatkozásában, csak olyan elismerésre vonatkozhat, amelyre valaki korábban alanyi jogot szerzett, de azt a korlátozó körülmény fennállása miatt nem kaphatta meg [14/1992. (BK. 8.) BM út. 32. pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rongálási károk csökkentése érdekében a MATÁV Rt. együttműködési megállapodást kötött az Országos Rendőrfőkapitánysággal. Ennek keretében a MATÁV vállalta, hogy évente külön keretet biztosít a megelőzési feladatokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó rendőrök jutalmazására. A jutalmazás az ORFK rendelkezések szerint, a MATÁV vagy a rendőrségi vezetők javaslatára, de minden esetben előzetes egyeztetés alapján történik. Hasonló megállapodást kötött az alperes a Budapest-vidéki Távközlési Igazga...
BH+ 2000.1.102 A jogszabálynak az a rendelkezése, amely a korlátozó ok megszűnésére tekintettel a korábban nem javasolható anyagi elismerés utólagos átadását írja elő a rendőrség állományába tartozó személy vonatkozásában, csak olyan elismerésre vonatkozhat, amelyre valaki korábban alanyi jogot szerzett, de azt a korlátozó körülmény fennállása miatt nem kaphatta meg [14/1992. (BK. 8.) BM út. 32. pont]
A rongálási károk csökkentése érdekében a MATÁV Rt. együttműködési megállapodást kötött az Országos Rendőrfőkapitánysággal. Ennek keretében a MATÁV vállalta, hogy évente külön keretet biztosít a megelőzési feladatokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó rendőrök jutalmazására. A jutalmazás az ORFK rendelkezések szerint, a MATÁV vagy a rendőrségi vezetők javaslatára, de minden esetben előzetes egyeztetés alapján történik. Hasonló megállapodást kötött az alperes a Budapest-vidéki Távközlési Igazgatósággal.A gyakorlatban a jutalmazásra az alperes tett név szerint javaslatot a Távközlési Berendezések Védelméért Alapítványnak, amely a jutalmazásra fordítandó összegeket személyekre lebontva átutalta.
1996. júniusában az alapítvány átutalta az alperesnek a felperes és három másik személy jutalmazására szánt összeget, amiből a felperesre 100.000,- Ft jutott volna. Az alperes arra hivatkozással, hogy a felperes a belső szabályok miatt nem részesülhet jutalomban, az alapítványtól lehetőséget kért a felperesre eső rész felosztására vagy más személy kijelölésére. Az alapítvány hozzájárulásával az alperes a felperes jutalmazására szánt összeget más személynek juttatta. Az alperes által hivatkozott kizáró ok az volt, hogy a felperes ellen büntetőeljárás volt folyamatban.
A felperes keresetében 100.000,- Ft jutalom és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert az ellene indított büntetőeljárást bűncselekmény hiánya miatt 1996. novemberében megszüntették.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a kereset szerint marasztalta az alperest, mert a felperes alanyi jogot szerzett a jutalomra, amit a kizáró ok megszűnése után ki kell fizetni a részére.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság szerint a kérdéses jutalom, mivel arról a főkapitány javaslatára az alapítvány döntött, az elismerések adományozásának rendjéről szóló utasítás rendszerében külső jutalom, aminek elfogadását a parancsnok engedélyezi. Az alperes nem részesítette jutalomban a felperest, erre ígéretet nem tett, ezért ilyen címen vele szemben követelés nem érvényesíthető. Az alperes azonban jogellenesen kárt okozott a felperesnek, mert a külső jutalmazással kapcsolatban a javaslatát nem feltételesen és annak közlésével adta meg, hogy a fennálló akadály miatt az engedélyezést elhalasztja. Ez felelt volna meg az utasításban megfogalmazott jutalmazási elveknek.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a felperest a követelt összeg nem illette meg, akár belső (parancsnoki), akár külső jutalomnak is minősült. Belső jutalom esetén annak elfogadásáig a parancsnok indokolás nélkül bármikor megváltoztathatta a korábbi döntését, külső jutalom esetén szintén indokolás nélkül megváltoztathatta a döntését. A jutalmazással kapcsolatban nem jogellenesen, hanem az együttműködési megállapodás szerint járt el. A jogerős ítélet indokolásából következően legfeljebb az alapítvány eljárása kifogásolható, mert elfogadta az alperes kezdeményezését az eredeti javaslattól eltérő döntésre.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes eljárásának jogszerűségét annak függvényében kell megítélni, hogy a felperes által igényelt jutalom vezetői (parancsnoki) jutalomnak, vagy külső szervtől származó jutalomnak minősül-e. A kétfajta jutalom, amint arra a jogerős ítélet is utal, a forrás szempontjából különbözik: a parancsnoki jutalom a különböző rendőri, illetve irányító szervek keretét terheli, a külső jutalom fedezetét más szerv (magánszemély) biztosítja. A módosított 14/1992. (BK 8.) BM utasítás a kétfajta jutalommal kapcsolatban eltérő jogkört biztosít az alperesnek.
Vezetői - vagyis belső - jutalomnál az utasítás 31. pontjában meghatározott körülmények fennállása esetén - így a folyamatban lévő büntetőeljárás miatt - nem lehet előterjesztést tenni a jutalmazásra. A kizáró ok megszűnését követően az eredeti hatállyal intézkedni kell az elismerés átadására (utasítás 32. pont).
Külső szervtől származó elismerést a kinevezésre jogosult parancsnok (vezető) engedélyével lehet elfogadni. Az engedélyt meg kell tagadni, ha az elismerés elfogadása a hivatali, illetve a szolgálati feladatok teljesítését károsan befolyásolná (utasítás 15. pont). Nincs rendelkezés arról, hogy az elfogadást feltételesen is meg lehetne tagadni, amennyiben számítani lehet a kizáró feltétel későbbi megszűnésére, illetőleg a körülmények változására.
A jogerős ítélet és a felülvizsgálati kérelem szerint a felperes más szervtől származó jutalmat igényelt. A periratok ezt a következtetést nem támasztják alá.
Az együttműködési megállapodások szerint a külső szerv keretet biztosít a jutalmazáshoz, amit a rendőri szervekre vonatkozó szabályok szerint kell jutalmazásra fordítani. A perbeli esetben az alapítvány nem csak a jutalmazottaknak kifizethető összeget utalta át, hanem az ilyen esetben a munkáltató által fizetendő közterhek fedezetét is. Ebből arra kell következtetni, függetlenül a jutalmazott személyek kiválasztására biztosított kölcsönös egyeztetési jogtól, hogy az alapítvány által átutalt keret belső forrássá vált, amelynek elismerésre történő fordítására az utasítás 31. és 32. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
A 32. pontnak az a rendelkezése, amely a korlátozó ok megszűnésére tekintettel a korábban nem javasolható elismerés utólagos átadását írja elő, csak olyan elismerésre vonatkozhat, amelyre valaki korábban alanyi jogot szerzett, de a korlátozó körülmény fennállása miatt nem kaphatta meg. Ebből következően a felperes akkor tarthat igényt a juttatásra, ha arra már az ellene indított büntetőeljárást megelőzően alanyi jogot szerzett. Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság okszerűen utalt arra, hogy az alperes eredeti javaslatának megfelelő jutalmazás tényét nyilvánosságra hozták, ezért arra a felperes igényt alapíthatott a korlátozó körülmény elmúltával.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az érdemét tekintve nem jogszabálysértő másodfokú ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a felülvizsgálati kérelem sikertelensége miatt az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte.
Az alperes költségmentessége folytán a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 737/1998. sz.)