adozona.hu
BH+ 2000.1.94
BH+ 2000.1.94
Ha a napidíjat a jogszabály szerint külföldi pénznemben kellett megfizetni, a teljesítésre is ebben a pénznemben kell a munkáltatót kötelezni, feltéve, hogy a kereseti kérelem erre irányul. A kamatok tekintetében azonban nem a nemzetközi pénzpiacon kialakult kamat mértékét, hanem a kifizetés időpontjában belföldön megállapítható, a késedelem tekintetében középarányosan számított mértékű kamatot kell irányadónak tekinteni [Mt. 159. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság az alperest a felperesek javára különböző összegű - dollárban számított - napidíj megfizetésére kötelezte. A késedelemre tekintettel a tőke után általában évi 5% kamatot állapított meg, tizenegy felperes esetében 4,3%-ot vagy 5,4%-ot. Az alperest ezen túlmenően 400.000,- Ft perköltség megfizetésére is kötelezte a felperesek javára.
Az ítélet ellen a perköltség összegének felemelése iránt a felperesek, a jogalap tekintetében, valamint a dollárban való kötelezés és a késede...
Az ítélet ellen a perköltség összegének felemelése iránt a felperesek, a jogalap tekintetében, valamint a dollárban való kötelezés és a késedelmi kamat mértéke miatt az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet annak helytálló indokaira hivatkozással helybenhagyta és az alperest 200.000,- Ft másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A felperesek javára megítélt perköltséggel kapcsolatban arra utalt, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelése nem volt jogszabálysértő.
A jogerős ítélet ellen, a napidíj dollárban történő meghatározása és a késedelmi kamat mértéke miatt az alperes, a perköltség összegének felemelése iránt pedig a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet.
Az alperes szerint jogszabályellenes, hogy belföldinek külföldi pénznemben kell teljesítenie. Az eljárt bíróságok a késedelmi kamat mértéke szempontjából a nemzetközi pénzpiaci kamatot vették figyelembe, noha belföldön a dollárbetétek után számított kamat ennél jóval alacsonyabb. Más hasonló perek lezárását követően 3%-os kamatban állapodott meg, ezt a felperesek tekintetében is elfogadja.
A felperesek azért sérelmezték a perköltség összegét, mert az eljárt bíróságok nem vették figyelembe a pertárgy értékét, az ügy elhúzódását és az abból származó képviseleti költségeket.
Az alperes és a felperesek felülvizsgálati kérelme részben és a következők szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata következetes abban a kérdésben, hogy ha a jogszabály szerint a napidíjat dollárban kellett megfizetni, a teljesítésre is ebben a pénznemben kell a mulasztó munkáltatót kötelezni, amennyiben a kereseti kérelem erre irányul. A kamatok tekintetében azonban nem a nemzetközi pénzpiacon kialakult kamat mértékét kell irányadónak tekinteni, amint azt a munkaügyi bíróság tette, noha ezt az ítéletében nem indokolta meg.
A felperesek a napidíj összegét belföldi banknál leköthették volna, az így elérhető kamatjövedelemtől estek el az alperes mulasztása folytán. A munkaügyi bíróság erre vonatkozóan beszerezte az ... Bank kimutatását. Ebből kitűnően a betéti kamat mértéke a késedelem középarányosan számított időpontjában jóval alacsonyabb volt, de mivel az alperes a felülvizsgálati kérelmében a kamat mértékeként 3%-ot elfogadott, a Legfelsőbb Bíróság ennek megfelelően marasztalta.
A pertárgy értéke a forintnak az eljárás tartama alatti leértékelődése miatt is jelentősen emelkedett. A per a felpereseken kívül álló okból elhúzódott. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve a Legfelsőbb Bíróság szerint az eljárt bíróságok által megállapított perköltség nem áll kellő arányban a felperesek által felszámítható költségekkel.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva kötelezte az alperest, hogy a felpereseknek a tőkeösszegek után évi 3%-os kamatot, valamint a jogi képviselőjük útján a jelentős mértékben felemelt együttes első- és másodfokú perköltséget fizesse meg.
A felülvizsgálati eljárásban a felek pernyertességének és pervesztességének aránya azonos, ezért mindegyikük maga viseli a költségeit, az eljárás illetéke az államot terheli. (Legf. Bír. Mfv. II. 11.029/1998. sz.)