adozona.hu
BH+ 2000.1.91
BH+ 2000.1.91
A munkáltató nem rendelkezhet úgy, hogy valamely államilag elismert és felsőfokú iskolai végzettségnek megfelelő képesítést a felsőfokú iskolai végzettségek közül kizár [Mt. 13. § (2) és (3) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes állomásfőnök volt, a munkaviszonya 1996. december 30. napjával szűnt meg. 1977-ben a marxizmusleninizmus Esti Egyetem szakosító tagozatát végezte el, a kiadott oklevél főiskolai végzettséget tanúsított.
Az alperes a felperest a 16/1992. (MÁV. Ért. 6.) MHF utasítás alapján a munkakörére megállapított fizetési osztálynál eggyel alacsonyabb osztályba sorolta be, és ennek alapján állapította meg a személyi alapbérét. Az alacsonyabb besorolásra az adott okot, hogy a munkakör betöltéséh...
Az alperes a felperest a 16/1992. (MÁV. Ért. 6.) MHF utasítás alapján a munkakörére megállapított fizetési osztálynál eggyel alacsonyabb osztályba sorolta be, és ennek alapján állapította meg a személyi alapbérét. Az alacsonyabb besorolásra az adott okot, hogy a munkakör betöltéséhez felsőfokú iskolai végzettség szükséges, az utasítás szerint azonban a felperes végzettségét sem szakirányú, sem nem szakirányú végzettségként nem lehet figyelembe venni.
A felperes a keresetében munkabér-különbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a végzettsége alapján eggyel magasabb fizetési osztályba kellett volna sorolni és a személyi alapbérét annak alapján megállapítani.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest az 1994-1996. évekre összesen 244.288,- Ft munkabér, valamint évenkénti esedékességgel kamat megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság szerint az alperes egyoldalúan módosította a felperes munkaszerződését és a szerzett jogait megsértette, mivel a visszasoroláskor még hatályban volt a végzettségét felsőfokúnak minősítő kormányrendelet.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint az alperes a kollektív szerződés felhatalmazása alapján szabályozhatta a besorolás alapját képező végzettségeket és ennek keretében meghatározott végzettségek figyelembevételét kizárhatta. Az alperes az így megállapított feltételeknek megfelelően sorolta be a felperest és állapította meg a személyi alapbérét.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, mert a másodfokú bíróság helytelen következtetést vont le a tényállásból. Arra is hivatkozott, hogy a munkakörét csak felsőfokú iskolai végzettség alapján tölthette be.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A megyei bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes a kollektív szerződés felhatalmazása alapján megállapíthatta a besorolási osztályokat, valamint a szükséges végzettségeket és egyéb feltételeket. Ennek keretében az alperes megszabta, hogy meghatározott munkakörök betöltéséhez felsőfokú iskolai végzettség és meghatározott szintű szakmai képzettség (végzettség), valamint gyakorlati idő szükséges. Az alperes azonban nem rendelkezhetett úgy, hogy valamely államilag elismert és felsőfokú iskolai végzettségnek megfelelő képesítést a felsőfokú iskolai végzettségek közül kizár. Az utasítás az iskolai végzettség tekintetében jogszabállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat, erre az alperes felhatalmazást nem kapott. A felperes végzettségét a kérdésben állásfoglalásra hivatott minisztérium nyilatkozata szerint a korábbi jogszabályok felsőfokúnak minősítették, ezt a jelleget a képzés megszüntetése nem érintette, a megszerzett végzettségtől a felperes nem fosztható meg.
Az alperesnek ezért a felperes személyi alapbérét a 16. fizetési osztályra vonatkozó bértétel szerint kellett volna megállapítania. A bérkülönbözet összegéről a felek között nem volt vita, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján történt hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az alperesnek pervesztessége folytán meg kell téríteni az eddigi eljárások illetékét a Pp. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján számított pertárgy-érték alapulvételével, valamint a felperes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségét. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.725/1998. sz. )