adozona.hu
PM-APEH együttes tájékoztató (AEÉ. 5/2006.)
PM-APEH együttes tájékoztató (AEÉ. 5/2006.)
az állandó meghatalmazott, megbízott által elektronikus úton teljesítendő új havi bevallás, adatszolgáltatás tekintetében felmerülő hibákkal és mulasztásokkal kapcsolatos felelősség kérdéseiről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvény* értelmében a kifizetőket, munkáltatókat, egyéni vállalkozókat terhelő bevallási/adatszolgáltatási kötelezettséget az adózók egyes csoportjai** 2006. május 12-étől, más adózók 2007. január 1-jétől teljesítik. Az adóbevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget az érintettek elektronikus úton, a Kormányzati portálon keresztül, egyéni azonosító használatával teljesítik.
A törvény ugyanakkor - az adóteljesítmény mértékétől függetlenül - a kifizetőket, munkáltatókat terhelő havi bevallá...
PM-APEH együttes tájékoztató (AEÉ. 5/2006.)
az állandó meghatalmazott, megbízott által elektronikus úton teljesítendő új havi bevallás, adatszolgáltatás tekintetében felmerülő hibákkal és mulasztásokkal kapcsolatos felelősség kérdéseiről
1. Általános szabályok, a rendszer működése
A törvény* értelmében a kifizetőket, munkáltatókat, egyéni vállalkozókat terhelő bevallási/adatszolgáltatási kötelezettséget az adózók egyes csoportjai** 2006. május 12-étől, más adózók 2007. január 1-jétől teljesítik. Az adóbevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget az érintettek elektronikus úton, a Kormányzati portálon keresztül, egyéni azonosító használatával teljesítik.A törvény ugyanakkor - az adóteljesítmény mértékétől függetlenül - a kifizetőket, munkáltatókat terhelő havi bevallás/adatszolgáltatás benyújtására 2006. május 12-étől nem kötelezett adózók számára is lehetőséget biztosít arra, hogy választásuk szerint 2006. második negyedévétől önkéntesen csatlakozzanak a havi bevallást/adatszolgáltatást teljesítőkhöz. A választásról 2006. április 30-áig kell dön-teni. A választással élő adózó azonban csak állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján regisztráltathatja magát 2006. január 1. és 2006. április 30. napja között az okmányirodánál. A havi bevallás/adatszolgáltatás teljesítésére - ezzel együtt az elektronikus úton történő kötelező teljesítésre - irányuló választás nem vonható vissza.
2.Regisztráció
Az egyéni azonosító megszerzése érdekében az adózónak először létre kell hoznia személyes ügyfélkapuját, melynek során regisztráltatnia kell magát bármelyik okmányirodánál, majd e tényről 8 napon belül bejelentést kell tennie az állami adóhatóságnál. Maga a regisztráció lebonyolítása technikailag egy magánszemély személyes megjelenéséhez kötött. Tekintettel azonban arra, hogy az adózó sem a regisztrációs kötelezettség, sem az elektronikus úton teljesítendő adókötelezettségek tekintetében nincs személyes teljesítéshez kötve, állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján is eleget tehet e kötelezettségeknek. Ebben az esetben a képviselő regisztráltatja magát személyesen az okmányirodánál, majd a regisztrációt, már regisztrált képviselő esetén az adózó által adott állandó megbízás, meghatalmazás keletkezését követő 8 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz a megbízás, meghatalmazás tényét, az általa képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. A képviselő útján történő regisztrációval - a bejelentést követően - az adózó elektronikus úton teljesítendő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeit a regisztrált és bejelentett képviselő köteles és jogosult teljesíteni.3. A képviselő felelőssége
A törvény* az új bevallással, adatszolgáltatással összefüggésben egy új mulasztási bírság tényállást fogalmaz meg, illetőleg a bevallás kiemelt jelentőségére tekintettel a kiszabható mulasztási bírság felső határát megemeli. E szerint, ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság . adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.Ha az adózó az adóhatóság előtti képviselete ellátására az adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazottal, megbízottal rendelkezik, a meghatalmazással, megbízással érintett adókötelezettségek teljesítésével összefüggésben a meghatalmazott, megbízott által elkövetett mulasztások, hibák, hiányosságok tekintetében a megállapított mulasztási bírság a képviselőt terheli*. Amennyiben azonban a képviselő bizonyítja, hogy a bevallás teljesítése során felmerült hiba, hiányosság vagy mulasztás az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza, mentesül a mulasztási bírság alól**.
Az új bevallás, adatszolgáltatás benyújtására kötelezettek, illetőleg képviselőik a kezdeti időszakban a törvény erejénél fogva mentesülnek az adatszolgáltatásban szereplő magánszemélyek száma által meghatározott mulasztási bírság kiszabása alól. Minthogy az új bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettség előírása, illetőleg elektronikus úton történő teljesítése jelentős változást jelent az adózók által eddig megszokott renden, a törvény ezen új mulasztási bírság alkalmazását a havi bevallás, adatszolgáltatás teljesítésére 2006. május 12-étől kötelezettek, valamint az azt választók esetében 2006. október 1-jéig, más adózó esetében pedig 2007. július 1-jéig nem teszi lehetővé.
4. Mentesülés a felelősség alól
a) A törvény főszabály szerint a kötelezettség címzettjére telepíti a felelősséget. Eszerint, ha az adózó állandó, bejelentett meghatalmazottja, megbízottja követ el valamilyen mulasztást az őt terhelő, bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatosan, a bírságot az adóhatóság vele szemben szabja ki.A törvény a képviselők felelősségét megalapozó, általános felelősségi szabálya szerint* a képviselő csak az általa elkövetett jogsértések miatt vonható felelősségre. Ebből következően - miután pl. a könyvviteli szolgáltatást végzők az adózó által átadott adatok, iratok, számlák, bizonylatok felhasználásával dolgoznak - nem felelnek és nem is felelhetnek a rossz adatok, illetőleg az adózó által elkövetett jogsértésekből eredő hiányosságok, hibák miatt. Így ha a képviselő egy adott adókötelezettséget (pl. bevallást) az adózó által rendelkezésre bocsátott bizonylatok alapján teljesített, és utóbb az adóhatóság feltárja, hogy például a bizonylatok nem valós gazdasági eseményekre vonatkoznak, vagy olyan hibában szenvednek, amelyért egyértelműen az adózó felel, illetőleg a képviselő úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható, a szankciót nem a képviselővel, hanem a jogsértést elkövető adózóval szemben kell kiszabni.
Ennek megfelelően a törvény* - néhány speciális esetet kiemelve - kifejezetten ki is mondja, hogy mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos. Ez a sajátos rendelkezés természetesen nem fedi le a kimenthető helyzeteket, csak néhányat kiemel a lehetséges jogsértések közül. A főszabályból kiindulva azonban, amely szerint a felelősség a felróhatóságon alapul, a nevesítetteken túl bármilyen mulasztás, hiba, hiányosság esetén a képviselő csak a saját érdekkörében felmerült jogsértésért felel, aminek hiányát nyilvánvalóan neki kell és lehet bizonyítania. A felelősség megítélése során az adóhatóságnak éppen ezért mindig az eset összes körülményét kell vizsgálnia, illetőleg azt, hogy "az adózó vagy intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi"**.
Tekintettel az életviszonyok bonyolultságára, nem sorolhatók fel teljes körűen azok a hibák, hiányosságok, amelyek a bevallások kitöltése során felmerülhetnek, illetőleg amelyek tekintetében minden kétséget kizáróan előre megállapítható az adózó vagy a képviselő felelőssége. Ez annál is inkább igaz, miután az esetek többségében csak az adott egyedi ügy megítélése alapján dönthető el, hogy egy hibás adat feltüntetése az adózó vagy a képviselő tévedését jelenti. Az értelmezés megkönnyítése érdekében törvény meghatározza a hibás bevallás fogalmát, amely nyilvánvalóan a fogalom általános ismérveit ragadja meg. E szerint hibás az a bevallás, amelynél kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel.* Ehhez képest a hiányos bevallás szűkebb fogalom, kizárólag valamely adat, tény feltüntetésének hiányát jelenti, amit az adóhatóság, valamint az adózó is feltárhat.
A bevallási késedelem szintén egy olyan mulasztásnak minősül, ami alapesetben természetesen megalapozhatja a képviselő felelősségét. A meghatalmazott, megbízott ugyanis nem pusztán adatot továbbít, hanem az adózó bizonylatai alapján elkészíti, majd benyújtja a bevallást az adózó helyett. Amennyiben az adózó a bevalláshoz szükséges iratokat, adatokat nem bocsátja időben a meghatalmazott, megbízott rendelkezésére, kimentésnek, igazolási kérelemnek van helye, de nincs akadálya annak sem, hogy a meghatalmazott, megbízott "nullás" bevallást adjon be. Ebben az esetben az időszak tényleges kötelezettségének megállapításakor önellenőrzést kell benyújtani, az önellenőrzési pótlék pedig nem a meghatalmazottat, megbízottat, hanem az adózót terheli, viszont késedelmes benyújtás miatt mulasztási bírság kiszabására sem kerül sor.
Más a helyzet, ha üzemzavar, áramszünet, és egyéb elháríthatatlan külső ok miatt áll be a késedelem. Ezekben az esetekben sem az adózó, sem pedig a képviselő felelőssége nem állapítható meg, az adóhatóság szankciót jogszerűen nem szabhat ki.
b) A hatályos szabályozás szerint az adóigazgatásban a szabad bizonyítás elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy jogszabály nem határozza meg valamely tény, körülmény fennállása vagy hiánya tekintetében az adóhatóság által egyedül elfogadható bizonyítási módszert. Ebből következően az, akin adott esetben a bizonyítási teher van, szabadon felhasználhat bármilyen, bizonyításra alkalmas eszközt (igazolási kérelem, adatok, tények igazolása iratokkal, stb.) .
A felelősség alóli mentesülés - tekintettel a kifizetőket, munkáltatókat terhelő havi bevallási/adatszolgáltatási, kötelezettséggel kapcsolatos mulasztásokhoz rendelhető bírság mértékére - a képviselő részéről talán az eddigi gyakorlattól eltérően nagyobb körültekintést feltételez. Ehhez olyan technikákat kell kialakítani a megbízóval, meghatalma-zóval való kapcsolatban, amelyek segítségével a képviselő és a képviselt mulasztása egymástól jól elhatárolható. Pl. a képviselőnek átadott bizonylatokról, adatokról esetleg írásbeli átvételi elismervény készíthető, mellyel a képviselő a részére átadott és a bevallás alapjául felhasznált dokumentumok átadásának időpontját, valamint azt tudja bizonyítani, hogy a bevallás valóban a rendelkezésére bocsátott bizonylatokon, adatokon alapul. Természetesen, ha több ezer bizonylatról van szó, nyilvánvaló, hogy nem lehet tételes felsorolást készíteni róluk, de maga az átadás időpontja bizonyítható.
A felek közötti megbízásban, megállapodásban - a felek esetleges későbbi jogvitáinak az elkerülése érdekében -fontos lehet rögzíteni a képviselet határait, azaz a képviselő pontos feladatait, de maga a szerződés, megállapodás tartalma az adóhatóság előtti eljárásban önmagában nem minősül a felelősség alól mentesítő, vagy a felelősséget megalapozó körülménynek. Ennek oka, hogy az adóhatóság kizárólag az adójogi felelősséget vizsgálhatja és értékelheti. A polgári jogi szerződésekből, megállapodásokból eredő felelősség vizsgálata nem tartozik és - tekintettel az adójogi és polgári jogi jogviszony összemosásának kizártságára - nem is tartozhat a hatáskörébe.
c) Amennyiben az adóhatóság hibát, mulasztást állapít meg a bevallás tekintetében, a mulasztási bírságot azzal a személlyel szemben szabja ki, akitől a teljesítés érkezett. Ha tehát a bevallást a képviselő írta alá, illetőleg azt elektronikus úton, az Ügyfélkapun (Kormányzati Portál, www.magyarorszag.hu) keresztül a képviselő a saját egyedi azonosítójának használatával nyújtotta be, úgy a mulasztási bírságot is vele szemben kell kiszabni. A mentesüléshez szükséges bizonyításnak a mulasztási bírságot kiszabó határozattal szemben indított jogorvoslati eljárás során van helye. Sikeres bizonyítás esetén az adóhatóság az eredeti határozatot visszavonja, és új határozatot hoz, melyben most már az adózó terhére állapítja meg a szankciót. Az olyan hibás teljesítés azonban, amely a bevallás benyújtásával összefüggő jogszabályok, a benyújtással összefüggő körülmények, technikai feltételek ismeretét feltételezi, az esetek többségében nem értékelhetők a megbízó terhére, de ennek megállapítása csak az eset összes körülményének vizsgálatával lehetséges. A leggyakrabban elkövetett hibák, a teljesség igénye nélkül:
- Hibás adószám, név és egyéb adatok
- Nem megfelelő típusú bevallás kitöltése beadása (pl. havi áfa bevalló adózó negyedéves bevallást nyújt be, vagy társasági adóalany nem a könyvvezetése szerinti adóbevallást nyújtja be),
- Az elektronikus úton benyújtásra kötelezett adózó esetén a bevallás nyomtatott formában történő benyújtása (ez ugyanis nem minősül bevallásnak),
- Bevallási időszak helytelen megadása
- Mellékletek, nyilatkozatok csatolásának, beküldésének elmulasztása.
d) Végezetül különbséget kell tenni a bevallás elmulasztásáért, hibájáért, hiányosságáért megállapítandó szankció címzettjei között a képviselet jogcíme szerint. Ennek alapján nem azonos a képviselő adóhatósággal szembeni felelőssége az adózó alkalmazottja, vagy nem magánszemély adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerinti képviseleti joggal rendelkező személy, valamint az adózótól független megbízott, meghatalmazott személy tekintetében. Az első esetben a bevallási hiányosságok, mulasztás, stb. miatt az adóhatóság a mulasztási bírságot közvetlenül az adózóval szemben, a második esetben pedig a képviselővel szemben szabja ki, aki természetesen mentesítheti magát a felelősség, illetőleg a bírság alól.
A megkülönböztetés megkönnyítése érdekében a képviselő bejelentésére rendszeresített bejelentőlap tartalmaz erre a körülményre vonatkozóan egy nyilatkozatot, amit az adatlap benyújtója köteles kitölteni.
Pénzügyminisztérium
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Lábjegyzet
* Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdése értelmében. ** A csoportokat a 2005. évi CLXIII. törvény határozza meg. Ezek: a kiemelt adózók igazgatóságához tartozó adózók, a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó, továbbá a bevallásaikat havi, illetőleg negyedéves gyakorisággal teljesítő adózó.
* Art. 7. § (3) bekezdés ** Art. 7. § (4) bekezdés
* Art. 7. § (4) bekezdés ** Art. 172. § (12) bekezdés
