9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet

a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. §-ának (2) bekezdésében és a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CL. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) működtetésének szervezeti és eljárási részletszabályait a Tv. és e rendelet előírásainak keretei között a kultúráért felelős miniszter (a tová...

9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet
a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. §-ának (2) bekezdésében és a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CL. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
A miniszter
1. §
A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) működtetésének szervezeti és eljárási részletszabályait a Tv. és e rendelet előírásainak keretei között a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) Ügyrendben állapítja meg.
Az Alap elnöke
1/A. §
Az Alap elnöke (a továbbiakban: elnök):
a) képviseli az Alapot és az Alap Bizottságát (a továbbiakban: Bizottság),
b) közreműködik az Alap - Tv.-ben meghatározott célokhoz szükséges - pénzügyi feltételeinek biztosításában,
c) intézkedik a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (a továbbiakban: kezelő szerv) főigazgatójánál (a továbbiakban: főigazgató) egyes pályázatok ellenőrzésének megindítása érdekében,
d) összehívja a Bizottság ülését,
e) a Bizottság ülésein ellátja az elnöki teendőket,
f) ellátja a Tv., az e rendelet, továbbá az Ügyrend által a hatáskörébe utalt további feladatokat.
Az Alap alelnöke
1/B. §
(1) Az Alap alelnöke (a továbbiakban: alelnök):
a) az elnök megbízása alapján képviseli az Alapot és a Bizottságot,
b) közreműködik az Alap - Tv.-ben meghatározott célokhoz szükséges - pénzügyi feltételeinek biztosításában,
c)
d) az elnök akadályoztatása esetén összehívja a Bizottság ülését,
e) az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök 1/A. § e) pontjában meghatározott feladatát,
f) miniszteri hatáskörbe tartozó kinevezések esetén javaslatot tesz a miniszter részére a Bizottság tagjainak, valamint az egyes kollégiumok tagjainak és vezetőinek személyére,
g) javaslatot tesz a miniszternek a miniszteri keret felhasználására,
h) ellátja a Tv.-ben, az e rendeletben, továbbá az Ügyrendben a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Az alelnök feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi keret nagyságáról - a Bizottság javaslatára - a miniszter dönt.
Az Alap Bizottsága
2. §
(1) A Bizottság élén az elnök áll.
(2) Az Alap működéséről a Bizottság évente legalább egy alkalommal, a pályázati év lezárását követően írásban összeállítja az Alap beszámolóját, amelyet közzétesz az Alap portálján.
3. §
(1) A miniszter a Bizottság
a) saját hatáskörben felkért tagjait,
b) az érintett szakmai szervezetek által jelölt tagjait, valamint
c) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) által jelölt tagjait
[a b) és c) pont szerinti szervezetek a továbbiakban együtt: küldő szervezet] - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - négy évre nevezi ki.
(2) Ha a Bizottság tagjának tagsága a négy év eltelte előtt megszűnik, a Bizottságba helyére új tag az előző bizottsági tag eredeti mandátumából hátralévő időre nevezhető ki.
(3) A Bizottság tagja a kinevezés lejártát követően legfeljebb egy alkalommal ismételten kinevezhető. Az ismételt kinevezés korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a Bizottság tagjának azon mandátumát, amely az előző bizottsági tag eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.
4. §
(1) Az alelnök tisztsége, illetve a bizottsági tagság megszűnik:
a) az alelnök, illetve a tag halálával,
b) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával.
(2) Az alelnöki tisztség megszüntethető:
a) lemondással,
b) felmentéssel,
c) közös megegyezéssel.
(3) A bizottsági tagság megszüntethető:
a) lemondással,
b) felmentéssel,
c) a Tv. 2/A. § (5) bekezdése szerinti visszahívással,
d) közös megegyezéssel.
(4) Lemondás esetén a lemondási idő 30 nap.
(5) A miniszter az alelnököt és a Bizottság tagját felmenti, ha az évi ülések feléről bármely okból, vagy ha egynél több alkalommal, igazolatlanul távol maradt. A miniszter a Bizottság tagját felmenti abban az esetben is, ha a tagot a küldő szervezet visszahívja.
(6) A miniszter az alelnököt és a Bizottság tagját felmentheti, ha tisztségéből eredő - a Tv.-ben, e rendeletben és az Ügyrendben meghatározott - jogaival visszaél vagy kötelezettségét megszegi.
(7) A (6) bekezdésben foglalt okok hiányában indokolás nélkül is felmenthető az a bizottsági tag, akit a miniszter saját hatáskörben bízott meg a bizottsági feladatok ellátásával.
5. §
(1) A bizottsági tagság megszűnése esetén a miniszter - 30 napon belül - új személyt bíz meg a 3. § szerinti időtartamra.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az alelnök vonatkozásában is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a miniszter az MMA elnöke véleményének kikérésével 60 napon belül bízza meg az új személyt.
6. §
A Bizottság elvi, irányító és koordináló jogkörében eljárva
a) meghatározza az Alap rövid és középtávú kulturális támogatási stratégiáját, a különösen fontosnak tartott támogatási célokat, a támogatás során követendő szempontokat, ezek figyelembevételének rangsorát,
b) javaslatot tesz a miniszternek kollégiumok létrehozására, összevonására és megszüntetésére,
c) összehangolja a kollégiumok tevékenységét, dönt a vitás kérdésekben,
d) évente írásban beszámoltatja a kollégiumok vezetőit,
e) a kezelő szervvel egyetértésben jóváhagyásra benyújtja a miniszternek az Ügyrend tervezetét,
f) kezdeményezi az Alaphoz kapcsolódó jogszabályok módosítását, illetve véleményezi azok tervezetét,
g) meghatározza a szakmai ellenőrzés céljait és szempontrendszerét,
h) elfogadja az Alap beszámolóját és költségvetését,
i) az éves munkatervet elkészíti, és jóváhagyásra az MMA elnökének, majd a miniszternek - az MMA elnöke egyetértése esetén - megküldi.
7. §
(1) A Bizottság a kollégiumok javaslatainak figyelembevételével, mérlegelve az egyes kulturális területek súlyát, értékteremtő szerepét,
a) a miniszter és az MMA elnöke egyetértésével dönt
aa) a felosztható pénzeszközöknek a Tv. 2. § (3) bekezdése szerinti művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok (a továbbiakban: művészeti állandó kollégiumok) és a további állandó kollégiumok (a továbbiakban: nem művészeti főtematikájú állandó kollégiumok) közötti, egymáshoz viszonyított arányáról;
ab) a támogatás összegének az egyes művészeti állandó kollégiumok közötti felosztásáról;
b) a miniszter egyetértésével
ba) kiemelt támogatási célokat határozhat meg,
bb) megjelöli az ezekre fordítandó keretösszegeket.
(2) A miniszteri keretből támogathatók különösen:
a) az összművészeti rendezvények,
b) a kulturális élet hazai, nemzetközi rangú műhelyeinek szakmai programjai, többéves, ismétlődő és ezt szerződéssel rögzített jelentősebb programok,
c) a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatok,
d) a kulturális ágazat területére vonatkozó alkotások létrehozása,
e) olyan egyedi pályázatok, amelyeket a miniszter - a miniszteri keret terhére - támogatásra méltónak ítél.
(3) A miniszteri keret felhasználásáról, e körben a pályázatok kiírásáról és azok elbírálásáról, ideértve a miniszteri keret terhére benyújtott egyedi pályázatok elbírálását is - az Ügyrendben szabályozott módon -, a miniszter vagy az általa felhatalmazott kollégium dönt. A miniszteri keret terhére benyújtott egyedi pályázatok esetén a miniszter - kérelemre és méltányosságból - a pályázati cél korrekcióját és ezzel egyidejűleg a támogatási jogviszony módosítását engedélyezheti. Pályázat kiírása esetén e rendelet pályázati rendszerre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A miniszter megállapítja a miniszteri keret felosztásának arányait és erről tájékoztatja a Bizottságot.
(5) A Tv. 7/C. § (2) bekezdésében foglalt, a miniszter által egyedi elbírálással nyújtható működési támogatás kizárólag dologi kiadásra használható fel.
8. §

A kollégiumok
9. §
(1) A miniszter a Bizottság javaslatára
a) dönt a nem művészeti főtematikájú állandó kollégiumok létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, továbbá azok létszámáról;
b) dönt ideiglenes kollégiumok létrehozásáról, azok létszámáról, feladatkörének meghatározásáról, átszervezéséről és megszüntetéséről;
c) az MMA elnöke véleményének kikérését követően dönt a művészeti állandó kollégiumok létesítéséről, átszervezéséről, valamint megszüntetéséről.
(2) Az állandó kollégiumok felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) Ideiglenes kollégium létrehozható:
a) miniszteri keret terhére,
b) több kollégium javaslata alapján az érintett állandó kollégiumok keretei terhére,
c) külső forrás bevonása esetén, illetve
d) a Bizottság javaslata alapján az Alap kerete terhére.
(4) Az ideiglenes kollégium tagjai jogviszonyának keletkezése és megszűnése (megszüntetése) tekintetében a miniszter az állandó kollégiumok tagjaira vonatkozó általános szabályoktól eltérhet. Az ideiglenes kollégium személyi összetételét a kollégium jellegének és szakmai feladatának megfelelően kell meghatározni.
(5) Az ideiglenes kollégium működésének - a Tv.-ben és e rendeletben nem szabályozott - részletes szabályait az Ügyrendben kell meghatározni.
10. §
(1) A miniszter az állandó kollégiumok vezetőit a kollégium tagjai közül, a Bizottság javaslata alapján, két évre, de legfeljebb a vezető állandó kollégiumi tagsága időtartamára nevezi ki.
(2) Az állandó kollégium vezetőjének kinevezése a Bizottság javaslatára egy alkalommal egy évvel, de legfeljebb a vezető állandó kollégiumi tagsága időtartamára meghosszabbítható.
(3) Állandó kollégiumban a vezetői tisztség bármilyen okból történő megüresedése esetén a miniszter 30 napon belül új vezetőt nevez ki az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(4) Az állandó kollégium vezetőjének felmentésére a Bizottság tagjának felmentésére vonatkozó, valamint a 12. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(5) Művészeti állandó kollégium vezetőjének kinevezéséhez és felmentéséhez az MMA elnökének egyetértése is szükséges.
11. §
(1) Az állandó kollégiumokba a miniszter által saját hatáskörben felkért tagok, továbbá a küldő szervezet által delegált tagok kinevezése - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - négy évre szól.
(2) A Bizottság javaslata alapján az állandó kollégium tagjának kinevezése - a küldő szervezet által delegált tag esetén a küldő szervezet egyetértésével - egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(3) A 12. § (3) bekezdése szerinti esetben az állandó kollégiumi tag kinevezése négy évnél rövidebb időtartamra is szólhat.
(4) A miniszter által a minisztérium kormánytisztviselői közül kinevezett állandó kollégiumi tag kinevezése a tagnak a minisztériummal való kormánytisztviselői jogviszonya fennállásáig szól.
(5) Az állandó kollégium tagja az (1) vagy (3) bekezdés szerinti kinevezés lejártát vagy a (2) bekezdés szerinti meghosszabbítást követően egy alkalommal, négy évre ismételten kinevezhető.
(6) A nem művészeti főtematikájú állandó kollégiumokban az MMA-nak a Tv. 2. § (4a) bekezdése szerinti részvételét akként biztosítja a miniszter, hogy az MMA-t felkéri valamennyi nem művészeti főtematikájú állandó kollégiumban egy tag jelölésére annak a létszámkeretnek a terhére, amelyet a Tv. 2. § (4a) bekezdése az érintett szakmai szervezetek számára a delegálásra biztosít.
12. §
(1) Indokolt esetben a Bizottság javaslata alapján a miniszter felmenti a kollégiumi tagokat. A felmentésre a Bizottság tagjainak felmentésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. A 11. § (3) bekezdése alapján kinevezett tag, valamint a miniszter által saját hatáskörben felkért tag felmentéséhez a Bizottság javaslattétele, illetve egyetértése nem szükséges.
(2) A kollégiumi tagság - a felmentéssel, lemondással vagy a tag halálával történő megszűnés esetkörén kívül - megszűnik az érintett kollégium megszüntetése, átszervezése, illetve létszámának csökkentése esetén is.
(3) A megüresedett kollégiumi tag helyének betöltéséről a miniszter, illetőleg a küldő szervezet a megüresedés időpontjától számított 60 napon belül gondoskodik. Delegálás esetén a küldő szervezet számára a jelölt állítására 25 napot kell biztosítani.
13. §
A kollégiumok feladatai:
a) a Bizottság által meghatározott kulturális támogatási stratégiának megfelelően kidolgozzák a szakterület támogatási célkitűzéseit, és megfogalmazzák a célokat,
b) javaslatokat tesznek a Bizottságnak a tárgyévre vonatkozó pályázati célokra,
c) döntenek az Alap keretében a szakterületre jutó pénzeszközök feladatonkénti felhasználásáról,
d) az alelnök egyetértésével meghirdetik a pályázatokat, és meghatározzák a pályázati feltételeket, az elbírálás szempontjait, továbbá nevezési díjakat állapíthatnak meg,
e) a Bizottság által meghatározott kiemelt támogatási célokra és feltételekre, valamint a jóváhagyott pénzügyi keret nagyságára tekintettel elbírálják a benyújtott pályázatokat, meghatározzák a támogatás mértékét, felhasználásának körét (a kiadások elszámolásának jogcímét) és a szakmai beszámoló elkészítésének a szempontjait,
f) figyelemmel kísérik a pályázati célkitűzések megvalósulását és a pályázatokban kitűzött feladatok teljesítését, ellenőrzik a támogatások felhasználását, ezekhez szükség esetén szakértő segítségét vehetik igénybe,
g) beszámolót készítenek a Bizottság részére a kollégium pénzügyi keretének felhasználásáról és a célkitűzések megvalósításáról.
Az elnök, az alelnök és a Bizottság, valamint a kollégiumok tagjainak jogállása és díjazása
14. §
(1) Az elnöknek, az alelnöknek és a Bizottság tagjainak, valamint a kollégiumok vezetőinek és tagjainak jogállására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv megbízási jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell egyebekben alkalmazni.
(2)
(3) Az elnök, az alelnök és a Bizottság tagjai, a kollégiumok vezetői és tagjai a feladatkörük ellátása során okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.
A kezelő szerv
15. §
(1)
(2) A kezelő szerv feladata
a) az Alap pénzeszközeinek kezelése,
b) a Bizottság és a kollégiumok működési feltételeinek biztosítása,
c) a Bizottság és a kollégiumok döntéseinek előkészítése és végrehajtása,
d) a pályázati rendszer működtetése, ideértve a minisztérium kulturális célú fejezeti kezelésű előirányzata terhére meghatározott pályáztatás lebonyolítását,
e) a támogatói okirat, illetve a támogatási szerződés (a továbbiakban együtt: szerződés) kibocsátása, illetve megkötése,
f) a támogatások pénzügyi utalása,
g) a támogatott pályázatok pénzügyi elszámolása,
h) a pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzések szervezése és lebonyolítása,
i) az Alap beszámolójának és költségvetésének közzététele,
j) a vonatkozó jogszabályokban előírt nyilvánosság biztosítása.
(3)
(4) A kezelő szerv a minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kulturális célú fejezeti kezelésű előirányzatok - megállapodás szerinti - pályázatainak kezelő vagy lebonyolító szerve.
(5)
Az Alap pénzeszközeinek kezelése
16. §
(1) A kezelő szerv az Alap pénzeszközeit a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Kulturális Alap elnevezésű 10032000-00288767-00000000 jelzőszámú pénzforgalmi számlán kezeli.
(2) Az Alap bevételi forrásait képező befizetéseket az Alap javára az (1) bekezdésben megjelölt bankszámlára lehet, illetve kell teljesíteni.
17. §

A pályázati rendszer
18. §
(1) A Bizottság - a kollégiumi vezetők és a kezelő szerv közreműködésével - a tárgyévet megelőző harmadik negyedév végéig kidolgozza az Alap éves pályázati naptár tervezetét; majd ennek alapján legkésőbb a tárgyévet megelőző negyedik negyedév végéig elfogadja a pályázati kiírások alapvető célkitűzéseit.
(2) Az alelnök a Tv. 2. § (5) bekezdésében foglalt egyetértéséről vagy annak megtagadásáról - ez utóbbi esetben ennek indokairól is - a pályázati felhívás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nyilatkozik. Ha az alelnök a megszabott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot, azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázati felhívással egyetértett.
(3) Ha az alelnök nem ért egyet a pályázati felhívással, és az erre vonatkozó egyeztetés a kollégiummal nem vezet eredményre, azt - a pályázat kiírásáról való döntéshozatal céljából - a Bizottság elé terjeszti.
(4) A pályázati felhívás teljes szövegét az Alap portálján legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 30. napon közzé kell tenni. Meghívásos pályázat esetén csak a pályázati felhívás megjelentetése kötelező, legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző hetedik napon, az Alap portálján.
19. §
(1) A pályázati felhívás az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben rögzítetteken túl tartalmazza a kincstárnál vezetett számla számát is, amelyre a nevezési díjat átutalás esetén teljesíteni kell.
(2) Az igénybe vehető támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható kiadások 100%-át és a támogatás mértékének vagy összegének pályázati felhívásban meghatározott felső határát. E rendelet alkalmazásában az elszámolható kiadások köre a Tv. 7. § (1) bekezdésében foglalt támogatási célok megvalósítása során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított kiadások.
(3) Támogatási kérelmet (pályázatot) benyújtani kizárólag a kezelő szerv által rendszeresített adatlapon, elektronikus úton lehet. A pályázat benyújtásának feltétele a pályázó azonosítását biztosító - az Alap portálján, az ott meghatározott feltételeknek megfelelően történő - előzetes regisztráció.
(4) A pályázat benyújtása időpontjának a pályázat elektronikus rendszerben történő rögzítésének időpontját kell tekinteni.
(5) A pályázati eljárás során a kapcsolattartás, így különösen a hiánypótlásra történő felhívás, a támogatói döntésről szóló értesítés a regisztráció során létrehozott felhasználói fiókon keresztül történik.
(6) Az elektronikus alkalmazás útján megküldött dokumentumot az átvétel automatikus visszaigazolásával kell kézbesítettnek tekinteni, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek.
(7) Ha a kezelő szerv 5 munkanapon belül nem kap automatikus visszaigazolást a pályázótól, a kezelő szerv ismételten megküldi az elektronikus levelet. Ha a kezelő szerv 3 munkanapon belül másodszor sem kap visszaigazolást, a következő munkanapon, papír alapon is megküldi a dokumentumot a pályázó részére. Ebben az esetben a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az írásban, postai úton történő közléshez fűződnek.
(8) Támogatott pályázat esetén a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás benyújtása is kizárólag elektronikus úton történhet.
19/A. §
(1) A pályázaton való részvétel nevezési díjhoz kötött. A nevezési díjat a kollégiumok meghatározott összegben vagy az igényelt támogatás meghatározott százalékában állapítják meg.
(2) A nevezési díj megfizetését a pályázó a pályázat benyújtásakor igazolja.
(3) A pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg benyújtott kérelmére az alelnök kivételesen, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mérsékelheti, illetve elengedheti a nevezési díj megfizetését.
(4) A mérséklés vagy az elengedés különösen abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a nevezési díj megfizetése
a) családi, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene, vagy
b) a kulturális tevékenységet is folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet kulturális tevékenységét veszélyeztetné.
(5) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(6) A kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról az alelnök az eljáró kollégiumot és a 19. § (5) bekezdésében meghatározott módon a pályázót a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti, és elutasító döntés esetén a 24. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a pályázót a nevezési díj nyolc napon belül történő befizetésére.
(7)
20. §
A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a megfelelően kitöltött és aláírással ellátott, a kezelő szerv által kiadott pályázati adatlapot,
b) az elérni kívánt pályázati cél leírását és szakmai szempontú információs anyagot,
c) az elvégezni kívánt feladatok felsorolását és leírását,
d) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét és a pályázati felhívásban előírt fedezetigazolását,
e) a pályázati cél megvalósításához esetenként szükséges szerződések, hatósági engedélyek, illetve nyilatkozatok másolatát,
f) a Bizottság vagy a kollégiumok által előírt, a pályázati kiírásban meghatározott egyéb adatokat.
g)
21. §
Az érvénytelen pályázatokról az ok megjelölésével a kezelő szerv - a kollégium vezetőjével együtt - a pályázókat értesíti.
22. §
(1) A pályázatokat a kollégium a pályázati felhívásban meghatározott benyújtási határidőtől számított hatvan napon belül elbírálja, és döntéséről tájékoztatja az alelnököt. Az alelnök a döntést a kézhezvételt követő öt napon belül kifogás esetén egy alkalommal elektronikus úton visszautalja a kollégiumnak megfontolásra, illetve egyetértése vagy a kifogást követően ismételten megküldött döntés esetén gondoskodik a döntésnek - szükség szerint véleményével együttesen - az elnök részére történő, elektronikus úton való továbbításáról.
(2) Az elnök a kézhezvételt követő öt napon belül
a) a döntést jóváhagyja,
b) a kollégium támogató döntését megsemmisíti, vagy
c) kifogás esetén a döntést megfontolás céljából a kollégiumnak visszaküldi,
és erről az alelnököt és a kezelő szervet elektronikus úton értesíti. A döntésről vagy annak megsemmisítéséről a kezelő szerv haladéktalanul tájékoztatja az eljáró kollégiumot.
(3) A kezelő szerv a döntésről - támogató döntés esetén az elnök kifogást nem emelő nyilatkozatától, nyilatkozattétel hiányában pedig a kifogásra biztosított határidő leteltétől számított - 10 napon belül értesíti a pályázókat.
(4) A kezelő szerv
a) a kollégiumi keret terhére nyújtott támogatás esetén az elnök jóváhagyásától számított, illetve kifogásra biztosított határidő leteltét követő öt napon belül,
b) a miniszteri keret terhére nyújtott támogatás esetén a támogatói okirat hatályosulását, illetve a támogatási szerződés aláírását követően havi bontásban
gondoskodik a támogatott pályázók nevének és székhelyének, a megítélt támogatás összegének, valamint a támogatott pályázatok támogatási céljának nyilvános közzétételéről az Alap portálján.
23. §
(1) A pályázat alapján visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás nyújtható.
(2) A visszatérítendő támogatást az Alap nyilvántartásaiban követelésként kell kimutatni.
(3) Nem támogatható az olyan pályázat, amely vagy amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye
a) bűncselekménynek vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak minősül, illetve e nélkül is, ha az
b) az alapvető emberi és alkotmányos jogokat, így különösen a személyek - neme, faja, nemzetisége vagy felekezete szerinti - megkülönböztetésének tilalmát, mások vallásos meggyőződését (a lelkiismereti és vallásszabadságot) sérti,
c) a nemzet, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, valamint más nemzetek méltóságának sérelmével jár.
(4) Az Alapból nyújtott támogatás harmadik személy részére támogatásként történő továbbadására vagy a támogatás harmadik személy részére történő átruházására az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
24. §
(1) Érvénytelen a pályázat, ha
a) a pályázó pályázatában, vagy korábbi pályázatában megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott,
b) a pályázó a kezelő szervvel kötött korábbi szerződésben foglalt feltételeket megszegte,
c) a pályázó a kiírásban foglaltaktól eltérő pályázatot nyújtott be,
d) a pályázó a kezelő szerv nyilvántartásai szerint lejárt, teljesítetlen pénzügyi kötelezettséggel rendelkezik,
e) a pályázó ellen csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás van folyamatban,
f) a pályázat az előírt határidőt követően érkezik,
g) a pályázó az adatlapot hiányosan vagy nem megfelelően tölti ki.
h) a pályázó a nevezési díj befizetését elmulasztotta, vagy a pályázati felhívásban előírtnál alacsonyabb összegben vagy mértékben teljesítette, kivéve, ha a pályázó - a 19/A. § (3)-(5) bekezdéseiben foglaltak alapján - a nevezési díj mérséklésében vagy elengedésében részesült.
(2) Az (1) bekezdés szerinti érvénytelenségi okok közül az (1) bekezdés a) pontjában foglalt öt, a b)-c) pontokban foglaltak pedig háromévi - az igénybevételtől, illetve a visszafizetési határidőtől számított - kizárást vonnak maguk után. A kizárás alól a kollégium 2/3-os szavazati többséggel felmentést adhat, vagy mérsékelheti azt.
25. §
(1) A kezelő szerv a támogatottal szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás folyósításának, elszámolásának és egyéb feltételeinek részletes szabályait. A szerződéskötés időpontját a kezelő szerv határozza meg és közli azt a támogatási döntésről szóló értesítésben a pályázóval. A szerződés megkötésére a kezelő szerv legfeljebb 120 napos határidőt határozhat meg, igazodva a támogatott program megvalósításának időpontjához és a kezelő szerv által előkészítendő szerződések ütemezéséhez.
(2) A pályázó köteles a támogatás felhasználásával megvalósított kulturális terméken vagy esemény során, illetve ezek reklám- és propagandaanyagán feltüntetni, illetve közzétenni a Nemzeti Kulturális Alap teljes nevét, a logót, valamint a támogatás tényét a szerződésben foglaltak szerint.
26. §
(1) A pályázó a szerződés teljesítéséről, illetve a támogatás felhasználásáról a kollégium által meghatározott szempontok szerinti szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást a szerződésben megjelölt határidőben és módon nyújtja be. A szerződés teljesítését
a) szakmai szempontból a miniszteri keret terhére nyújtott támogatás esetén - ha a miniszter másként nem rendelkezik - a kezelő szerv, egyéb esetben a kollégium,
b) pénzügyi szempontból a kezelő szerv
ellenőrzi.
(2) A szakmai ellenőrzések végzésére, ha az ellenőrzés különleges szakértelmet igényel, szakértő bevonható.
27. §
A szerződésszegő fél a Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti felelősséggel tartozik.
Összeférhetetlenség
28. §
(1) Az összeférhetetlenségről - külön nyomtatványon - írásban kell nyilatkoznia minden érintettnek.
(2) Az ülés megkezdésekor a kollégium vezetője - bizottsági ülés esetén a bizottsági ülést levezető elnök vagy alelnök - ismerteti a nyilatkozatokat. Vita esetén érdemi döntés csak az összeférhetetlenségről való határozathozatalt követően hozható.
(3) Az összeférhetetlenség megállapításához és az érdemi döntéshez szükséges határozatképesség megállapításánál az összeférhetetlenséggel érintett személy nem vehető figyelembe.
(4) A kollégium a döntéshozatali eljárást felterjeszti a Bizottság elé, ha - összeférhetetlenségi okból - a kollégiumi ülés az adott döntés esetén határozatképtelenné válik.
(5) Ha a döntéshozatalban az összeférhetetlenség által érintett személy vett részt, szavazatát figyelmen kívül kell hagyni.
Vegyes és záró rendelkezések
29. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendeletnek a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 46/2020. (XII. 16.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 15. § (2) bekezdés e) pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban levő támogatási igények esetén is alkalmazni kell, amennyiben támogatási szerződés megkötésére még nem került sor.
(3) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 26. §-át a Módr. hatálybalépésekor már megkötött támogatási szerződések elszámoltatása során is alkalmazni kell.
(4)
(5)
(6)
30. §
Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő elnevezésének változásával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2023. (VII. 13.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 3. § (3) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor tagsági jogviszonnyal rendelkezők esetében is alkalmazni kell.
Dr. Bozóki András s. k.,
a nemzeti kulturális örökség minisztere
1. számú melléklet a 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelethez A Nemzeti Kulturális Alap állandó kollégiumai

A

B

1

Művészeti főtematikájú állandó kollégiumok

Nem művészeti főtematikájú állandó kollégiumok

2

Építőművészet Kollégiuma

Ismeretterjesztés és Környezetkultúra
Kollégiuma

3

Filmművészet Kollégiuma

Könnyűzene Kollégiuma

4

Fotóművészet Kollégiuma

Könyvtárak és Levéltárak Kollégiuma

5

Iparművészet Kollégiuma

Könyvkiadás Kollégiuma

6

Képzőművészet Kollégiuma

Közművelődés Kollégiuma

7

Népművészet Kollégiuma

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma

8

Szépirodalom Kollégiuma

Múzeumok Kollégiuma

9

Színházművészet Kollégiuma

Örökségvédelem Kollégiuma

10

Táncművészet Kollégiuma

11

Zeneművészet Kollégiuma

2. számú melléklet a 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelethez
3. számú melléklet a 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelethez

Hivatkozó joganyagok

6/2008. (III. 5.) OKM rendelet a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet módosításáról

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.