adozona.hu
8009/2005. (AEÉ 13.) tájékoztató
8009/2005. (AEÉ 13.) tájékoztató
az állami adóhatóság részére történő külföldi illetőségű osztalékban részesülővel kapcsolatos adatszolgáltatásról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2005K61 számú adatszolgáltatáson kell adatot szolgáltatnia - gépi adathordozón vagy elektronikus úton - a kifizetőnek 2006. január 31-éig az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. számú melléklet A/I. rész 2/d. és 3. pontjában meghatározottaknak megfelelően a külföldi illetőségű osztalékban részesülőnek teljesített osztalékadó köteles kifizetésről.
Az osztalékadó alapjának számító jövedelem meghatározására a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996...
Az osztalékadó alapjának számító jövedelem meghatározására a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 27. § (11) bekezdésében leírtak az irányadók, melyet a 27. § (1) bekezdésében meghatározott osztalékadó terhel. Az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos eljárási szabályokat az Art. 4. számú melléklete tartalmazza.
A Tao. tv. 27. § (3) bekezdése szerint a belföldi személy és a külföldi vállalkozó által a külföldi illetőségű osztalékban részesülő, a 4. § 32/a. pont szerinti társaság részére fizetett (juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól, ha az osztalékban részesülő a kifizetéskor (juttatáskor) legalább két éven át folyamatosan, legalább 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a belföldi illetőségű társaság jegyzett tőkéjében. Abban az esetben, ha legalább 20 százalékos részesedés nem áll fenn kifizetéskor két éve folyamatosan, a kifizető akkor nem köteles levonni az osztalékadót, ha az adó megfizetéséért a kifizető, vagy más személy kezességet vállal.
Elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait a Kiemelt Adózók Igazgatósága (a továbbiakban: KAIG) látja el, valamint a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó [Art. 175. § (9) bekezdés) ].
Az Art. 172. § (1) bekezdés a), c) pontja alapján a nem magánszemély adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, illetve akkor is, ha adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti.
Az Art. 172. § (8) bekezdésében foglaltak szerint az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő kitűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
A kitöltendő adatok
A külföldi illetőségű magánszemélynek fizetett osztalékra vonatkozó adatok ebben az adatszolgáltatásban nem szerepelhetnek (arra a 2005K30 számú adatszolgáltatás szolgál) !
A kifizető adószámát minden lapon fel kell tüntetni.
Az adatszolgáltatás jellegének jelölésére szolgáló helyen minden esetben fel kell tüntetni a megfelelő betűjelet
- eredeti adatszolgáltatás: E,
- adatszolgáltatás pótlása: P,
- adatszolgáltatás helyesbítése: H Ez az adathely üresen nem maradhat.
Eredetinek akkor minősül az adatszolgáltatás, ha az adatszolgáltató az adott adatszolgáltatásra előírt határidőn belül először szolgáltat adatot.
Pótlásnak tekintendő az adott évről (bármely ok folytán) elmaradt (határidőig nem teljesített) adatszolgáltatás közlése. A pótlólagosan elkészített adatszolgáltatást az eredeti adatszolgáltatásnál leírtak szerint kell elkészíteni, és az Art. illetékességi szabályai szerinti igazgatósághoz kell benyújtani, azaz, ha időközben az adózó székhelyet változtatott, és másik igazgatóság illetékességi területére került, az adatszolgáltatást az új székhely szerinti igazgatósághoz kell benyújtani. Kivételt képeznek ez alól azon adatszolgáltatók, amelyek a KAIG illetékességi körébe tartoznak.
Az APEH által elfogadott adatközlés után, adott adóév vonatkozásában csak helyesbítésként történhet az adatszolgáltatás. Helyesbítésről van szó, ha az adatszolgáltató utóbb észlelte, hogy az adatszolgáltatás során bármely adat tekintetében tévedett. A helyesbítés során "összesített" adatot kell közölni. Ez azt jelenti, ha korábban az adatszolgáltató több tételben küldte meg az általa kifizetett összegről ugyanarra az évre az adatokat, most a helyesbítés során nem az "egyik" téves adatszolgáltatást kell korrigálnia, hanem az összesített adatokra nézve kell a helyesbítést elvégezni.
Az "a" oszlopba az osztalékban részesülő külföldi cég nevét, vagy - az Art. 4. számú melléklet 9. pontja szerint - a részvényesi meghatalmazott (nominee) nevét kell beírni. Utóbbit -és a további adatait - akkor kell közölni, ha a az osztalékjövedelemben részesülő külföldi személyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni.
A "b" oszlopban az osztalékban részesülő (cég) adószámát, illetve a részvényesi meghatalmazott adóazonosító számát, a "c" oszlopban a székhelyet kell szerepeltetni.
A "d" oszlopban az osztalékadó köteles jövedelmet, az "e" oszlopban az osztalékadó összegét (a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával) ezer forintban kell feltüntetni.
Az adatszolgáltatást a kifizető székhelye (telephelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz egy példányban, az átvétel igazolására szolgáló adatkísérő lapot kettő példányban kell benyújtani.
A 2005. évre vonatkozó gépi adathordozón történő adatszolgáltatás általános szabályait tartalmazó mellékletet a 8007/2005. (AEÉ 13.) tájékoztató 30. számú melléklete tar-talmazza.
dr. Szikora János s. k.
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
elnöke