adozona.hu
APEH tájékoztató (AEÉ. 9/2004.)
APEH tájékoztató (AEÉ. 9/2004.)
a számla és az egyszerűsített számla 2004. május 1. napját követően érvényes kötelező tartalmi elemeiről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2004. május 1-től hatályos általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 13. § (1) bekezdés 16-17. pontja a számla és az egyszerűsített számla adattartalmára vonatkozóan a következő előírásokat tartalmazza:
"16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatoka...
APEH tájékoztató (AEÉ. 9/2004.)
a számla és az egyszerűsített számla 2004. május 1. napját követően érvényes kötelező tartalmi elemeiről
A 2004. május 1-től hatályos általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 13. § (1) bekezdés 16-17. pontja a számla és az egyszerűsített számla adattartalmára vonatkozóan a következő előírásokat tartalmazza:"16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a számla sorszáma,
b) a számla kibocsátásának kelte,
c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
d) a vevő neve, címe, a 29/A. § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40. § alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma,
e) Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma,
f) a teljesítés időpontja,
g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,
i) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adó nélkül számított egységára,
j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen,
k) a felszámított adó százalékos mértéke,
l) az áthárított adó összege összesen,
m) a számla végösszege,
n) a fizetés módja és határideje,
o) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,
p) amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő vagy a Jöt. szerinti adóügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma,
q) a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;
2004. május 1. napjától tehát nem kötelező a számlában szerepeltetni az áthárított adó összegét tételenként (csak összesen) és a termék adóval együtt számított ellenértékét sem tételenként, sem összesen, hiszen a számla végösszege mindkettőt tartalmazza összesítve.
Továbbra is kötelező szerepeltetni a számlában az adó alapjának és az áthárított adó összegének a felszámított adómérték szerinti részletezését [ez az előírás az Áfa törvény 44. § (1) bekezdésén alapul]. Természetesen, ha a számla egyetlen tételből áll, akkor ezt az egy tételt kell megfelelően szerepeltetni, ha tehát a termék megnevezése mellett nem csak az adó százalékos mértéke, hanem annak összege, valamint a termék adóval számított ellenértéke is szerepel, akkor még egyszer nem kell az adómérték szerinti részletezést elvégezni, hiszen mindkét tartalmi előírás egyszerre teljesül.
17. egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a számla sorszáma,
b) a számla kibocsátásának kelte,
c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
d) a vevő neve, címe, a 29/A. § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40. § alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma,
e) Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén,
amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma,
f) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
g) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,
h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető - adóval együtt számított egységára,
i) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,
j) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték,
k) új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,
l) amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő, vagy a Jöt. szerinti adóügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma,
m) a XV. fejezet alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás;
A fenti adattartalom csökkentés egyben egyszerűsítés, egyben pedig a kerekítésből adódó problémák kiküszöbölését is eredményezi. Az adattartalom szűkülése azonban azt jelenti, hogy a korábban hatályos előírásokban szereplő, de előzőekben fel nem sorolt adatok nem kötelező tartalmi elemei a számlának, azonban ezek feltüntetése nem tiltott, aki kívánja továbbra is szerepeltetheti azokat.
A számlakibocsátás során figyelemmel kell lenni a számviteli törvény számviteli bizonylatotokra vonatkozó előírásaira is (számviteli törvény 167. §):
167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:
a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;
e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;
f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.
A számviteli törvény módosulása miatt 2004. január 1-jétől nem kötelező a számlakibocsátónak a számlát aláírnia, azonban az adóalany dönthet úgy, hogy az általa kibocsátott számlák hitelességének továbbra is az aláírás a feltétele.
A számlakibocsátás során a következőkre is figyelemmel kell lenni:
2004. május 1-jétől a számlát helyettesítő okmány megszűnt. Helyette ezen időponttól számlát, egyszerűsített számlát kell kibocsátani előleg átvétele esetén, valamint az olyan áfa hatálya alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén is, amelyeknek nincs ellenértéke vagy az ellenértékük nem pénzben kifejezett (pl. csere ügylet) . Ezekben az esetekben a gazdasági eseményre szövegesen is utalni kell, például a 2004. május 1. után átvett előlegről kibocsátott számlára rá kell vezetni az előlegre utaló kifejezést, de esetleg célszerű megnevezni mely ügylet előlegéről van szó.
Ellenérték nélküli ügyletek esetén követelmény, hogy az átadott termék, nyújtott szolgáltatás adóalapját is szerepeltetni kell a számlán.
Amennyiben az Áfa törvény 40. § (2) és (7)-(9) bekezdései alapján az adó fizetésére a terméket beszerző, vagy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett, a számlán erre a tényre utalni kell [Áfa törvény 44. § (3) bekezdés].
Ha az adóalany adófizetésre nem kötelezett (például alanyi adómentességet választott vagy tárgyi adómentes értékesítést végez), a számlában áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket nem tüntethet fel. Ilyen esetben a számlában a "mentes az adó alól" kifejezést kell szerepeltetni.
Az Áfa törvény 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalany - a tárgyi mentes értékesítést végző kivételével -köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig - kérésre - a kibocsátó döntésétől függően egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani. Számla ki-bocsátása mindenképpen kötelező:
- ha az ellenértéket nem készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel egyenlítik ki,
- ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel egyenlítik ki, de nem az ügylet teljesítésével egyidőben.
A következő esetekben a vevő szándékától függetlenül köteles a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalany számlát, egyszerűsített számlát kibocsátani egyidejű készpénzes fizetés esetén is:
- ha a vevő adóalany (akár belföldi, akár külföldi illetőségű) vagy közösségi beszerzés miatt adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, vagy új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése miatt adófizetésre kötelezett természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
- ha az Áfa törvény 14/A. §-a szerinti termékértékesítés (ún. távolsági értékesítés) történik,
-ha az Áfa törvény 29/A. §-a szerinti adólevonási joggal járó adómentes közösségen belüli termékértékesítés történik.
Ugyanakkor az Áfa törvény 43. § (3) bekezdése alapján a tárgyi adómentes termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóalany számlaadási kötelezettségének a számvitelről szóló törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak megfelelő egyéb bizonylattal is eleget tehet.
Az Áfa törvény 13. § (1) bekezdés 16, illetve 17. pontja csak a számla, egyszerűsített számla minimális kötelező tartalmát írja elő. Ez azt jelenti, hogy a kötelező adattartalmon túl bármely más adat is szerepeltethető a számlán, így pl. nem kifogásolható, ha az adózó az áthárított adó összegét, vagy a bruttó árat tételenként is feltünteti.
Amiatt, hogy 2004. május 1-től szűkült a számla, egyszerűsített számla adattartalma, nem kell emiatt nyomtatványt selejtezni. A meglévő számlanyomtatványok felhasználhatók, csak azokat a rovatokat, amelyeknek adatainak szerepeltetésére nincs törvényi kötelezettség, üresen lehet hagyni.
Ugyancsak továbbhasználhatók a számlázó programok is, ha bővebb adattartalmú számlát állítanak ki, de az megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak [áfa törvény, számla, nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet].
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
MELLÉKLET 1. Az egyszerűsített számla
1.1. XML struktúrája
1.2. Az egyes elemek tartalma
1.3. DTD definíció
2. A számla
2.1. XML struktúrája
2.2. Az egyes elemek tartalma
2.3. DTD definíciója