adozona.hu
3/2005. (II. 25.) AB határozat
3/2005. (II. 25.) AB határozat
Szegvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szegvár Nagyközség Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/1997. (IV. 29.) Ör. számú rendelete mellékleteként közzétett Polgármesteri Hivatal Ügyrendje 5/A. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének és alkotmányellenségének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szegvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szegvár Nagyközség Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/1997. (IV. 29.) Ör. számú rendelete mellékleteként közzétett Polgármesteri Hivatal Ügyrendje 5/A. §-a alkotmányellenes, ezért azt megse...
3/2005. (II. 25.) AB határozat
Szegvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szegvár Nagyközség Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/1997. (IV. 29.) Ör. számú rendelete mellékleteként közzétett Polgármesteri Hivatal Ügyrendje 5/A. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének és alkotmányellenségének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szegvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szegvár Nagyközség Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/1997. (IV. 29.) Ör. számú rendelete mellékleteként közzétett Polgármesteri Hivatal Ügyrendje 5/A. §-a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) a Szegvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/1997. (IV. 29.) Ör. számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) mellékleteként közzétett, a 16/2001. (VIII. 29.) Ör. rendelettel módosított Polgármesteri Hivatal Ügyrendje (a továbbiakban: Ügyrend) 5/A. § (1) bekezdésére törvényességi észrevételt tett. Szegvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a hivatalvezető törvényességi észrevételét nem fogadta el, ezért a hivatalvezető a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében az Alkotmánybírósághoz fordult.Az Ügyrend 5/A. § (1) bekezdése képzettségi pótlékot állapít meg a jegyzőnek igazgatásszervezői képesítés, és állam- és jogtudományi doktori képesítés megszerzése esetén. A hivatalvezető a törvényességi észrevételét arra alapozta, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 8. § (1) bekezdése a jegyzői munkakör betöltésének képesítési feltételeként írja elő az igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítést, ami ezért önkormányzati rendeletben a jegyzőnél képzettségi pótlékra jogosító képesítésként nem szabályozható. A Képviselő-testület a törvényességi észrevételt arra hivatkozással nem fogadta el, hogy "a jegyző időközben megszerezett állam- és jogtudományi doktori képesítése olyan tudományos fokozat, mely a feladatkör szakszerűbb ellátását biztosítja." A hivatalvezető álláspontja szerint a támadott rendelkezés törvénnyel ellentétes, így alkotmányellenes, indítványozza a rendelkezés megsemmisítését.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:1. Az Alkotmány rendelkezései:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
"44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
(...)
(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
2. Az Ötv. rendelkezései:
"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."
3. A Ktv. rendelkezései:
"8. § (1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki
a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és
b) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett."
"48/A. § (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg.
(2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges.
(3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(4) A képzettségi pótlék mértéke:
a) doktori (PhD) fokozat, vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a,
b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a,
c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illet-ményalap 40%-a,
d) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a.
(5) A több feltételnek is megfelelő köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.
(6) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik."
4. Az Ügyrend rendelkezései:
"Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és szakképzettségek
5/A. §
(1) A képzettségi pótlékra jogosító tudományos fokozatok, munkakörök és képzettségek:
Jegyző tekintetében:
igazgatásszervezői képesítés,
állam- és jogtudományi doktori képesítés,
közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség.
(2) Igazgatási osztály köztisztviselői tekintetében:
a) Szociális igazgatási feladatok: besorolás szerinti munkakörén kivül rendelkezik olyan további szakképesítéssel, amely munkaköre ellátásához használható, és amelyet a 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 16. pontja meghatároz.
b) Népjóléti, gyámügyi igazgatási feladatok: a fenti Korm. rendelet 1. sz. melléklete 13. pontjában meghatározott további szakképesítések.
c) Számítógépes, informatikai feladatok: a fenti Korm. rendelet 1. sz. melléklete 6. pontjában meghatározott további szakképesítések, információ rendszer szervező felsőfokú szakképesítés.
d) Építésügyi igazgatási feladatok: a fenti Korm. rendelet 1. sz. melléklete 4. pontjában meghatározott további szakképesítés.
(2) Gazdálkodási osztály köztisztviselői tekintetében:
a) felsőfokú szakképesítés: adótanácsadó, mérlegképes könyvelő államháztartási szakon,
b) főiskolai végzettség + a fenti Korm. rendelet 1. számú mellékletének 14. pontjában felsorolt szakképesítés,
c) középfokú: számítógép kezelői és számítástechnikai szoftverüzemeltetői szakmai vizsga.
(3) Belső ellenőr:
a) felsőfokú szakképesítés: mérlegképes könyvelő államháztartási szakon,
b) középfokú: minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító."
III.
Az indítvány megalapozott.Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az önkormányzati képviselő-testületnek van-e hatásköre a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek meghatározására. Ez a Ktv. és az Ötv. rendelkezéseinek az egybevetése alapján állapítható meg.
A Ktv. 48/A. § (1) bekezdése szerint: "A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg."
A helyi önkormányzatoknál az Ötv. 38. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Ktv. 1. § (1) bekezdése alapján a törvény hatálya kiterjed a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára. Az Ötv. 36. § (2) bekezdése szerint pedig a jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
A képzettségi pótlékról a Ktv. 48/A. §-a rendelkezik. Ennek (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője állapíthat meg képzettségi pótlékot. Az Ötv. és a Ktv. rendelkezéseinek egybevetéséből egyértelműen következik, hogy a képviselő-testület hivatala esetén a hivatali szervezet vezetője a jegyző, a hivatal köztisztviselői részére a hivatal vezetőjeként a jegyző állapíthat meg képzettségi pótlékot. Következésképpen a képzettségi pótlék megállapítása nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe.
Az indítvány az Ügyrend 5/A. § (1) bekezdését támadta, de a szoros tartalmi összefüggés miatt - az 5/A. § egésze a képzettségi pótlékra jogosító munkakörökről és szakképzettségekről szól - az Alkotmánybíróság az 5/A. § egészét megvizsgálta.
Az Alkotmánybíróság már működésének korai szakaszában kialakította azt a gyakorlatot, hogy szoros összefüggés okán az indítvánnyal közvetlenül nem érintett jogszabályi rendelkezéseket is vizsgálat tárgyává tesz, amennyiben erre az indítvánnyal érintett rendelkezés alkotmányosságának megítéléséhez szükség van. [Lásd például 3/1992. (I. 23.) AB határozat 1992, 329, 330.; 26/1995. (V. 15.) AB határozat 1995, 123, 124.; 2/1998. (II. 4.) AB határozat 1998, 41, 46.; 16/1998. (V. 8.) AB határozat 1998, 140, 153.; 5/1999. (III. 31.) AB határozat 1999, 75, 77.; 17/2004. (V. 25.) AB határozat 2004. május 388, 393.; 38/2004. (X. 15.) Magyar Közlöny 2004, 12189, 12191.]
A Képviselő-testület az Ügyrend 5/A. §-ának a megállapításával a jegyző hatáskörét elvonta, az 5/A. § ellentétes a Ktv. 48/A. § (1) bekezdésével és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközés miatt alkotmányellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
A Ktv. 48/A. § (3) bekezdése szerint a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékleteként kell feltüntetni. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy ez a Ktv. 48/A. § (3) bekezdésben szereplő szervezeti és működési szabályzat a Ktv. szabályozási tárgyköréből következően a hivatal - jelen ügyben a polgármesteri hivatal - szervezeti és működési szabályzata (ügyrendje), ami nem azonos - bár az elnevezése megegyezik - az önkormányzat képviselő-testülete által az Ötv. 18. § (1) bekezdése alapján megalkotott szervezeti és működési szabályzattal. A minisztériumoknak, a fővárosi, megyei közigazgatási hivataloknak, más hivataloknak is van vagy szervezeti és működési szabályzata vagy ügyrendje.
A képviselő-testület hivatalának, a polgármesteri hivatalnak is van szervezeti és működési szabályzata vagy ügyrendje, mivel az Ötv. 35. § (2) bekezdés c) pontja alapján a polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. A hivatalnak ez a szervezeti és működési szabályzata, vagy ügyrendje. Ezt is a képviselő-testület állapítja meg, de ennek nem része a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek megállapítása, a képviselő-testületnek ugyanis nincs hatásköre ennek megállapítására. A Ktv. 48/A. § (1) bekezdése a hatáskört a hivatali szervezet vezetőjének, polgármesteri hivatal esetén a jegyzőnek adja a polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők tekintetében. A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatának (ügyrendjének) a melléklete tünteti fel a Ktv. 48/A. § (3) bekezdés szerint a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket, amelyeket a Ktv. 48/A. § (1) bekezdése alapján a jegyző megállapított.
Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az Ügyrend 5/A. § alkotmányellenességét megállapította, állandó gyakorlatának megfelelően nem vizsgálta az indítványban felhozott törvényekkel való további ellentéteket, és az azokon alapuló alkotmányellenességet, a jogbiztonság sérelmét. [61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 4/2004. (II. 20.) AB határozat, ABK 2004. február 58, 61.; 46/2004. (XII. 1.) AB határozat, ABK 2004. november, 880, 883.]
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 452/H/2002.