adozona.hu
60/2001. (XII. 20.) AB határozat
60/2001. (XII. 20.) AB határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló, a 42/1997. (XII. 5.) rendeletével módosított 16/1997. (VI. 16.) rendelete alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló, a 42/1997. (XII. 5.) rendeletével módosított 16/1997. (VI. 16.) rendelete 3. § (2) bekezdésének második mondata alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
Az Alk...
60/2001. (XII. 20.) AB határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló, a 42/1997. (XII. 5.) rendeletével módosított 16/1997. (VI. 16.) rendelete alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló, a 42/1997. (XII. 5.) rendeletével módosított 16/1997. (VI. 16.) rendelete 3. § (2) bekezdésének második mondata alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti.Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló, a 42/1997. (XII. 5.) rendeletével módosított 16/1997. (VI. 16.) rendelete 3. § (2) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
"Amennyiben a kérelmező és családtagjai jövedelme egyéni vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét adóbevallással vagy az APEH igazolásával kell bizonyítani."
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
Az indítványozó Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló, a 42/1997. (XII. 5.) rendeletével módosított 16/1997. (VI. 16.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. § (2) bekezdésének második mondata alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.Álláspontja szerint az Ör. azon rendelkezése, amely szerint a szociális ellátásra való jogosultság megállapításánál - azon kérelmező és családtagjai részére, akiknek az igazolt havi jövedelme egyéni vagy társas vállalkozásból származik és a mindenkori minimálbér másfélszeresét nem éri el - nettó jövedelemként a minimálbér másfélszeresét kell figyelembe venni - alkotmánysértő. Az indítványozó nézete szerint az Ör. kifogásolt rendelkezése ugyanis ellentétes a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. § r) pontjával, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakkal, s így az Ör. támadott rendelkezése sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglalt azon követelményt, mely szerint önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.
I.
Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy "a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".
Az Szt. 25. §-ának (3) bekezdése alapján a "települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások)".
Az Szt. 26. §-a a települési önkormányzatot felhatalmazza továbbá arra, hogy a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére az Szt.-ben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
Az Ör. indítvánnyal támadott, 3. §-ának (2) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: "Amennyiben a kérelmező és családtagjai jövedelme egyéni vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét adóbevallással vagy az APEH igazolásával kell bizonyítani. Ennek hiányában vagy ha az igazolt havi jövedelem a mindenkori minimálbér másfélszeresét nem éri el - mivel a vállalkozásból származó jövedelem a kérelmező és családja megélhetésére közvetett módon is felhasználható - nettó jövedelemként a minimálbér másfélszeresét kell figyelembe venni."
A Gyvtv. 5. §-ának r) pontja szerint "jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak".
Az Szt. 4. § (1) bekezdése a) pontjának hatályos rendelkezése szerint (e törvény alkalmazásában) jövedelem fogalma a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán- nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 4. §-ának (1) bekezdése a jövedelem adójogi fogalmát a következőképpen határozza meg: "Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része vagy annak e törvényben meghatározott hányada."
Az Szja. tv. 4. §-ának (2) bekezdése határozza meg a bevétel fogalmát, mely szerint: "bevétel a magánszemély által az adóévben - akkor is, ha az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik - megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték az e törvényben meghatározott kivételekkel. E körbe tartozik különösen a készpénz, a jóváírás, a kifizető által a magánszemély helyett fizetett kiadás, az elengedett vagy átvállalt tartozás, a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett vagyoni érték annak kivonásakor, a természetben kapott vagyoni érték, ideértve az ingó vagyontárgyat, az ingatlant, a vagyoni értékű jogot, az értékpapírt, a szolgáltatást."
Az Szt. és az Szja. tv. bemutatott rendelkezéseiből kitűnik, hogy azok - szemben az Ör. támadott szakaszával - a különböző mértékű jövedelmekre vonatkozóan nem állapítanak meg olyan minimumértéket, amelyet alacsonyabb összegű jövedelem esetében vagy jövedelem hiányában is - mintegy törvényi minimumként - kellene kötelezően figyelembe venni a szociális ellátásokra való jogosultság vizsgálatakor.
Az Alkotmánybíróság 1/2000. (II. 23.) AB határozatában a helyi önkormányzatnak a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendeletalkotási hatáskörével összefüggésben kifejtette "Az Szt. e [értsd: 38. § (3) bekezdése] szabályai tehát a rászorultsági feltételek megállapítása tekintetében már behatárolják a képviselő-testület rendeletalkotási hatáskörét. Az Szt.-nek ez a szabályozása - összevetve az Ötv. 8. § (4) bekezdésével - arra ad lehetőséget a képviselő-testületnek, hogy az Szt. e rendelkezéseiben meghatározott rászorulókon túl további jogosultakat is lakásfenntartási támogatásban részesítsen." (ABH 2000, 385., 389.)
Jelen esetben az Szt. 26. §-ában foglalt felhatalmazása sem korlátlan. A települési önkormányzatnak e felhatalmazáson alapuló rendeletalkotási jogköre ugyanis csak az Szt. rendelkezéseinek figyelembevételével történhet.
Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az Ör. vitatott szakasza a szociális ellátásra jogosultság feltételeinél a jövedelem fogalmát úgy szabályozta, hogy a vonatkozó törvényi előírásokkal ellentétesen, az állampolgárokra szigorúbb követelményeket támasztott, azaz többletfeltételeket állapított meg. így ez a szabályozás ellentétes az önkormányzat rendeletalkotási jogkórét szabályozó alkotmányi és törvényi szabályokkal, sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az Ötv. 16. §-ával, és ellentétes az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontjával.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíróDr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíróDr. Czúcz Ottó s. k.,
előadó alkotmánybíróAlkotmánybírósági ügyszám: 448/B/1999.