adozona.hu
PM közlemény
PM közlemény
a Vámérték Kézikönyvben szereplő 4.1. Magyarázó Jegyzetnek a Vámigazgatások Világszervezete Vámérték Technikai Bizottsága által felülvizsgált szövegéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
4.1. Magyarázó Jegyzet
A 15. Cikk 5. pontja szerinti kapcsolatban állóság elbírálása összevetve a 15. Cikk 4. pontjában foglaltakkal
1. Az Egyezmény 15. Cikkének 4. pontja azt a 8 szituációt írja le, amelyek fennállása esetén az egyezmény értelmében személyeket egymással kapcsolatban állónak kell tekinteni.
2. Az Egyezmény 15. Cikkének 5. pontja a továbbiakban kifejti, hogy azok a személyek, amelyek egy másikkal kizárólagos ügynökként, kizárólagos terjesztőként vagy kizárólagos koncessziós...
PM közlemény
a Vámérték Kézikönyvben szereplő 4.1. Magyarázó Jegyzetnek a Vámigazgatások Világszervezete Vámérték Technikai Bizottsága által felülvizsgált szövegéről
4.1. Magyarázó JegyzetA 15. Cikk 5. pontja szerinti kapcsolatban állóság elbírálása összevetve a 15. Cikk 4. pontjában foglaltakkal
1. Az Egyezmény 15. Cikkének 4. pontja azt a 8 szituációt írja le, amelyek fennállása esetén az egyezmény értelmében személyeket egymással kapcsolatban állónak kell tekinteni.
2. Az Egyezmény 15. Cikkének 5. pontja a továbbiakban kifejti, hogy azok a személyek, amelyek egy másikkal kizárólagos ügynökként, kizárólagos terjesztőként vagy kizárólagos koncessziósként (a továbbiakban röviden: kizárólagos ügynök) üzleti kapcsolatban állnak, bárhogyan is nevezzék őket, csak akkor tekinthetők az Egyezmény értelmében a másik féllel kapcsolatban állónak, ha a kapcsolatuk megfelel a 15. Cikk 4. pontjában felsoroltak egyikének.
3. A 15. Cikk 5. pontjában írtak két célt szolgálnak. Egyrészt világos elhatárolást biztosítani attól a bizonyos értékelési rendszerekben rögzített fogalomtól, amely szerint a kizárólagos ügynökök természetüknél fogva állnak kapcsolatban eladóikkal.
4. Másrészt elfogadott, hogy a kereskedelmi ügynökként közreműködő feleket, önmagában a fenti elhatárolás alapján, nem lehet kizárólag ezen az alapon "nem kapcsolatban állónak" tekinteni, ha helyzetük valójában megfelel a 15. Cikk 4. pontjaiban foglaltak egyikének. Következésképpen a 15. Cikk 5. pontjának másik célja felhívni a figyelmet arra, hogy a felek kapcsolatban állóságát kizárólag a 15. Cikk 4. pontjában foglaltak határozzák meg.
5. Azok a személyek, akik üzleti partnerekké kívánnak válni úgy, hogy ezáltal az egyik a másik kizárólagos ügynöke lesz, számos eszköz közül választhatnak a kapcsolat felvételére, például üzleti hirdetéseket, kereskedelmi kiadványokat és a kereskedelmi életben alkalmazott más eszközöket. Tárgyalásokat kezdeményeznek és a legtöbb esetben írásos szerződés lesz az eredmény, amelyben meghatározásra kerülnek a kizárólagos ügynöki szerződésre vonatkozó feltételek.
6. Várhatóan háromféle szituáció merül fel. Az elsőben egy bevezetett és jó hírű gyártóról/eladóról van szó, akinek termékei iránt fokozott kereslet jelentkezik az importáló ország piacán. Nyilvánvalóan ebben a helyzetben a gyártó/eladó erősebb tárgyalási pozícióban van és a szerződési feltételek, illetve a kizárólagos ügynöktől megkívánt elvárások sokkal inkább szolgálják az ő javát. Zárójelben megjegyezve ez szükségszerűen az áruk magasabb árával párosul.
7. A második szituáció az előző fordítottja, amikor az importőr egy nagyvállalat számos elosztó-, eladó- és szolgáltatóhellyel egy jövedelmező piacon. Ebben az esetben az importőrnek lenne nagyobb befolyása a tárgyaláskor a feltételek és az eladó felé megfogalmazott elvárások alakításában. Az eladó valószínűleg elfogadná a valamivel alacsonyabb árakat, az importőr kiterjedt elosztási és eladási struktúrájából fakadó előnyök kihasználása miatt. A harmadik szituáció az előző két végpont közötti, amikor a felek tárgyalásaikat egyenlőbb alapon kezdik és fejezik be.
8. Az ilyen esetekben a megkötött szerződés válik meghatározóvá, felismervén azt, hogy ezen szerződések szabadon köttetnek, általában tartalmaznak megszüntető vagy meghosszabbító rendelkezéseket, és az egyik fél szerződésszegése esetén az érintett államok polgári jogi szabályai alapján érvényesíthetők.
9. Megfontolandó kérdés az, hogy a szerződés feltételei vajon megfelelnek-e a 15. Cikk 4. pontjában foglalt valamely rendelkezésnek. Lesznek olyan esetek, amikor a kizárólagos ügynöki szerződés kapcsolatban állóságot hoz létre, mint például, ha a szerződés egy olyan rendelkezést tartalmaz, amely a másik cég tisztségviselőjének vagy igazgatójának a 15. Cikk 4. a) pontja alapján kinevezett személyre vonatkozik, illetve ahol részvénycsere (5% vagy annál több) történik a 15. Cikk 4. d) pontja szerint. Számolni lehet azzal is, hogy némely szerződés egy harmadik entitást is létrehozhat, ami felveheti a 15. Cikk 4. f) és g) pontjai rendelkezéseinek alkalmazását, míg más szerződések a 15. Cikk 4. b) pontja szerinti kapcsolatot hozhatnak létre. Másfelől ésszerűen feltételezhető, hogy az ilyen szerződések általában nem hoznak létre a 15. Cikk 4. c) pontja szerinti munkaadói/munkavállalói viszonyt, sem a 15. Cikk 4. h) pontja szerinti rokoni kapcsolatot.
10. Ezért bizonyossággal levonható az a következtetés, hogy a szerződés specifikus rendelkezéseitől elvárható, hogy világos választ adjanak arra a kérdésre, hogy az Egyezmény említett rendelkezései alkalmazhatók vagy sem.
11. A kapcsolatban állóságot meghatározó 15. Cikk 4. pontjának fennmaradó rendelkezése, a 15. Cikk 4. e) pont szerint a két fél közül az egyik közvetve vagy közvetlenül irányítja, ellenőrzi a másikat. A 15. Cikk. 4. pontjához fűzött Magyarázó Megjegyzés szerint a "Jelen Megállapodás szándékai szerint, valamely személy akkor gyakorol ellenőrzést egy másik fél felett, ha az előbbi jogilag vagy gyakorlatilag olyan helyzetben van, hogy az utóbbit korlátozza vagy irányítja."
12. Nyilvánvalóan óvatosan kell eljárni az egyébként egymással kapcsolatban nem álló felek között szabadon kötött szerződés feltételeinek és kikötéseinek vizsgálatakor, hogy a kapcsolatban állóságot meghatározó 15. Cikk 4. pontjának helytelen értelmezése ne okozzon nem kívánt eredményt. A 6. és 7. pontokban leírt példák olyan helyzeteket mutatnak be, amikor a szerződés feltételei és kikötései jobban szolgálják az egyik fél érdekeit a másikénál, és az előbbi jogilag olyan pozícióban van, hogy a szerződéses jogokat érvényesíteni tudja az utóbbi felett. Mindazonáltal bármely szerződésben - akár szóbeli, akár írásbeli - még a legegyszerűbb típusúnál is, az egyik fél mindig olyan helyzetben van, hogy meghatározhat bizonyos jogokat, kötelezettségeket és más elvárásokat, melyek a másik féltől jogilag kikényszeríthetők.
13. Például egy egyszerű, adott áron való szállításról szóló szerződés alapján, mindkét fél elvárja, hogy a jogaikat és kötelezettségeiket tiszteletben tartsák, azaz az egyik félnek szállítania kell, a másiknak pedig fizetnie egy meghatározott árat. Ez az elvárás azonban nem fog a 15. Cikk 4. e) pontja szerinti kapcsolatban állóságot létrehozni. Még egy ennél sokkal összetettebb szerződéses kapcsolatban sem jön létre a 15. Cikk 4. e) pontja szerinti kapcsolatban állóság, nevezetesen abban az esetben, ha az eladónak - az importált áruhoz kapcsolódó szerzői/szabadalmi díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség miatt - joga van előírni és ellenőrizni, hogy milyen könyvelési rendszert alkalmazzon az importőr ezen díjakra. Ennek az egyoldalú jogosultságnak a gyakorlása tehát, önmagában nem hozza létre a 15. Cikk 4. e) pontja szerinti kapcsolatban állóságot.
14. Levonható tehát a következtetés, hogy az egyezménynek nem célja a kapcsolatban állóság fogalmát belemagyarázni minden olyan szerződésbe vagy megállapodásba, amely természeténél fogva állapít meg a nemzeti jog alapján érvényesíthető jogokat és kötelezettségeket. Ezért a 15. Cikk 4. e) pontjához tartozó Magyarázó Jegyzetben foglaltakat rendes körülmények között azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyek meghaladják a szokásos eladó/vevő vagy elosztói megállapodásokban foglaltakat, valamint akkor, ha valamely fél abban a pozícióban van, hogy korlátozni vagy irányítani tudja a másik fél alapvető tevékenységét.
15. Annak megállapításához, hogy az ellenőrzés és a korlátozó vagy irányító helyzet gyakorlása fennáll-e, és annak milyen a mértéke, minden esetben az adott egyedi ügy tényeiből kell kiindulni.
Annex III
Explanatory Note 4.1
Consideration of relationship under Article 15.5 read in conjunction with Article 15.4
1. Article 15.4 of the Agreement sets out 8 situations only where, for the purposes of the Agreement, persons shall be related.
2. In Article 15.5, the Agreement further provides that persons who are associated in business with one another in that one is the sole agent, sole distributor or sole concessionaire (herainafter referrod to for brevity as sole agent), however described, of the other shall be beemed to be related for the purposes of the Agreement only if they fall within the criteria of paragraph 4 of Article 15.
3. The wording of Article 15.5 of the Agreement has two objectives. The first is to provide a clear departure from the concept held in certain valuation systems that sole agents are by their nature related to their suppliers.
4. On the other hand, it is recognized that parties who have been established as being sole agents should not on that basis alone be considered as being unrelated if, in fact, they meet one of the criteria in Article 15.4. Therefore, the second objective of Article 15.5 is to direct consideration of the relationship of parties solely within the provisions of Article 15.4.
5. The persons who wish to become associated in business in that one will become the sole agent of the other, will contact each other through a variety of means such as notices in business and trade journals and other avenues available in trade circles. Nagotiations will be undertaken and, in most cases, written contracts will result which specify the terms and conditions of the sole agency agreement.
6. It can be expected that three situations will be encountered. The first involves an established and reputable manufacturer/seller whose products are much sought after in the markets of the importing country. Obviously, in these circumstances, the manufacturer/ seller will be in the stronger negotiating position and the terms of the contract will weigh more heavily in their favour in terms of the conditions and requirements placed upon the sole agent. Parenthetically, however, this inevitably is accompanied by a higher price for the goods.
7. The second situation is the reverse, wherein the importer is a large enterprise with many distribution, sales and service locations in a lucrative market. In this instance the importer would have more influence in the negotiating process in terms of the conditions and requirements placed upon the supplier. The supplier, moreover, would be likly to accept a somewhat lower price to gain acces to the advantages of the importer's large distribution and sales structure. The third situation is between these two extremes where the parties open and conclude their negotiations on a more equal footing.
8. In such cases the resulting contract becomes critical, recognizing that such contracts are freely entered into, usually have termination or renewal provisions, and are enforceable under the civil laws of the countries concerned in the event of a breach of a condition by one of the parties.
9. The question which must be considered is whether the terms of conditions of the contract are such as to meet one of the provisions of Article 15.4. There will be instances where the contract establishing a sole agency does establish a relationship, such as when the contract includes a provision relating to persons appointed as officers or directors of one another's businesses under Article 15.4 a) , or where there is an exchange of stock (5% or more) under Article 15.4 d). It could be envisaged that some contracts could create a third entity which might bring in the provisions of Articles 5.4 f) and g) , while others could create a partnership under 15.4 b). On the other hand, it is reasonable to assume that such contracts would not usually create an employer/employee relationship under Article 15.4 c) nor a family relationship under Article 15.4 h).
10. It can therefore be concluded with some assurance that the specific provisions of the contract can be expected to give a clear indication of the applicability or nonapplicability of the provisions of the Agreement in question.
11. The remainig provision of Article 15.4 defining relationships is that of 15.4 e) wherein one person directly or indirectly controls the other. The Interpretative Note to Article 15.4 e) provides that "for the purposes of this Agreement, one person shall be deemed to control another when the former is legally or operationally in a position to exercise restraint or direction over the latter".
12. Obviously, caution must be exercised in this respect to ensure that unintended results do not occur through improper interpretations of this provision when considering the terms and conditions of contracts which have been freely entered into by otherwise unrelated parties. The examples given in paragraphs 6 and 7 above represent situations wherein the terms and conditions of the contracts are weighted in favour of one party over the other and the former would be legally in a position to enforce its contractual rights over the latter. However, in any contract, verbal or written, even of the most simple type, one party is always in a position to specify certain rights, obligations and other expectations which are legally enforceable on the other.
13. For example, in a basic contract to deliver at a given price, both parties have an expectation that their legal rights and obligations will be honoured, that is, one must deliver and one must pay a certain price. This, however, would not create a relationship under Article 15.4 e). Even in a more complex contractual arrangement where the seller, because of royalty payments on the imported goods, has the right to establish and audit the accounting systems the importer must use to account for the royalties, the exercise of this right would not in itself create a relationship under Article 15.4 e).
14. It can be concluded that it is not the intent of the Agreement to create a relationship out of every contract or agreement which of their very nature establish legal rights or obligations enforceable under national laws. Therefore, the wording of the Interpretative Note to Article 15.4 e) must normally be taken to apply to situations which go beyond usual buyer/seller or distrubution arrangements and involve a position to exercise restraint or direction in respect of essential aspects relating to the management of the activities of the other person.
15. The consideration of control and the existence of a position to exercise restraint or direction requires the determination of questions of fact and degree which must be based on the particulars of each individual situation.