adozona.hu
47/1991. (IX. 24.) AB határozat
47/1991. (IX. 24.) AB határozat
az óvodavezetők, egyes nevelési-oktatási intézmények, valamint a nevelőotthonok igazgatóinak megbízása és az állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 27/1986. (VIII. 31.) MM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények vezetői megbízásának egyes kérdéseiről szóló 201/1990. (Műv. K. 3.) MKM útmutató alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály és miniszteri útmutató alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítványok tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az óvodavezetők, egyes nevelési-oktatási intézmények, valamint a nevelőotthonok igazgatóinak megbízása és az állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 27/1986. (VIII. 31.) MM rendelet alkotmányellenes, ezért azt teljes egészében megsemmisíti.
A nevelési-oktatási intézmény...
47/1991. (IX. 24.) AB határozat
az óvodavezetők, egyes nevelési-oktatási intézmények, valamint a nevelőotthonok igazgatóinak megbízása és az állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 27/1986. (VIII. 31.) MM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények vezetői megbízásának egyes kérdéseiről szóló 201/1990. (Műv. K. 3.) MKM útmutató alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály és miniszteri útmutató alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítványok tárgyában meghozta a következőhatározatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az óvodavezetők, egyes nevelési-oktatási intézmények, valamint a nevelőotthonok igazgatóinak megbízása és az állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 27/1986. (VIII. 31.) MM rendelet alkotmányellenes, ezért azt teljes egészében megsemmisíti.A nevelési-oktatási intézmények vezetői megbízásának egyes kérdéseiről szóló 201/1990. (Műv. K. 3.) MKM útmutató alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszti hatályát.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozók a rendelkező részben megjelölt, többször is módosított miniszteri rendelet (továbbiakban: R.) és útmutató (továbbiakban: Úm.) alkotmányellenességének megállapítását és kihirdetésük napjára visszamenő hatállyal történő teljes megsemmisítést kérték. Álláspontjuk szerint a hivatkozott jogszabály, illetve útmutató sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében, 42. és 44. §-ában foglalt rendelkezéseket. Az indítványozók közül az önkormányzatok képviselői az Alkotmány 43. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati jogok védelmében fordultak az Alkotmánybírósághoz.Az indítványozók hivatkoztak arra is, hogy az R. és az Úm. ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdésében, a 9. § (4) bekezdésében, a 10. § b) pontjában, a 97. § b) pontjában, s a 107. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakkal, s ütközik a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek (a továbbiakban: Jat.) a jogforrások hierarchiáját védő rendelkezéseivel.
II.
Az indítványokkal támadott R. az óvodavezetők, az egyes nevelési-oktatási intézmények, valamint a nevelőotthonok igazgatóinak (a továbbiakban: intézményvezetők) megbízására és az állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat állapítja meg. Az R. 6. §-a előírja, hogy az "az intézményvezető megbízásához a nevelőtestület előzetes egyetértése szükséges". A 15. § (1) (bekezdése pedig kimondja, hogy a "a megbízó a nevelőtestület egyetértését bíró pályázó megbízását csak rendkívül indokolt esetben (pl. a pályázati eljárás alatt nem ismert, a megbízást kizáró ok miatt) mellőzheti".Az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében - egyebek között - az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról való gondoskodás. Az Ötv. 9. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket. A 10. § b) pontja előírja, hogy a képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás. A 97. § b) pontja szerint a miniszter "rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóínak képesítési előírásait".
Az Ötv. 107. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a tanácsok kezelésében, illetőleg tulajdonosi irányítása alatt álló oktatási intézmények önkormányzati intézményekké váltak.
III.
1. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványokban kifogásolt R. teljes egészében alkotmányellenes. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdése szerint ugyanis a "helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg", ezért az önkormányzatok döntési jogainak miniszteri rendeletben való korlátozása alkotmányellenes. Az Ötv. 97. § a) pontja a minisztert csak arra jogosítja fel, hogy "rendeletben határozza meg a polgármester, a főpolgármester, a köztársasági megbízott államigazgatási feladati ellátásának szakmai szabályait", valamint e § már idézett b) pontja szerint "rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait". Alkotmányellenes az eljárás alá vont R. azért is, mert sérti a jogszabályi hierarchia alkotmányosan meghatározott rendjét. Az Alkotmány 37. § (3) bekezdése szerint a Kormány tagjának rendelete törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehet ellentétes. Az 1986-ban alkotott R. a később hatályba lépett Ötv.-vel. ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. E törvény hatálybalépését követően sem került sor azonban az R. olyan tartalmú módosítására, amely az Ötv. előírásainak figyelembevételével határozná meg az intézményvezető kinevezése során gyakorolható nevelőtestületi hatáskört.Az Ötv. már idézett 9. § (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezésével kapcsolatos jogkör gyakorlására az önkormányzati képviselőtestület részére az R.-ben biztosított egyetértési jog a kinevezési jogkör gyakorlóját megfosztja az önálló, felelős, érdemi döntés lehetőségétől. Az Alkotmánybíróság eljárása során figyelemmel volt az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: Ot.) vonatkozó rendelkezésére is. Az Ot. 64. § (3) bekezdése szerint "az igazgató személyének kiválasztásában a nevelőtestület és az érdekképviseleti szervek részvételét biztosítani kell".
Az Ot.-ben a nevelőtestület számára adott felhatalmazás a döntés megalkotásában, előkészítésében való részvétel lehetőségét biztosítja. A hazai joggyakorlatban a döntésalkotásban való részvétel több formája ismert, - így pl. a javaslattétel, a véleményezés. Az egyetértési jog - természeténél fogva - sem a döntési joggal rendelkező, sem az egyetértési jog címzettje számára nem biztosít önálló döntési lehetőséget. Konszenzus hiányában nem kerülhet sor érvényes döntés megalkotására.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a nevelőtestület véleményező, értékelő, kedvezményő közreműködése az intézményvezető kinevezésében az intézményi demokratizmus olyan megnyilvánulása, amelyet - az Ot. hivatkozott rendelkezésével összhangban - új jogi szabályozással célszerű lehetővé tenni.
2. Amint az Alkotmánybíróság a 31/1991. (VI. 5.) AB határozatában megállapította, a "jogszabály hierarchia alkotmányosan védett rendje nem pusztán formai kérdés akkor, amikor az alacsonyabb szintű jogszabály a magasabb szintű jogszabály által biztosított hatáskör elvonásáról rendelkezik".
Az R. alkotmányellenességét az Alkotmány 43. § (2) bekezdésével és az Ötv. - előírásaival való ütközése önmagában is megalapozza. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványozók által kérelmük alátámasztására felhozott egyéb érveket és indokokat nem vizsgálta. Így nem tért ki az R. és a Jat. viszonyának értékelésére sem.
IV.
1. Az Alkotmánybíróság az Úm. alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítványt visszautasította. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: ABtv.) 1. § b) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. A miniszteri útmutató - a Jat. rendelkezései szerint - nem minősülnek sem jogszabálynak, sem az állami irányítás egyéb jogi eszközének. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei körében a miniszter által kibocsátható aktusok sorában csak a miniszteri utasítást, a szabványt, jogiránymutatásként pedig az irányelvet és a tájékoztatót nevezi meg a törvény.A Jat. 49. § (1) bekezdése szerint a miniszter "jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki". A helyi önkormányzatok nem tartoznak a művelődési és közoktatási miniszter közvetlen irányítása alá. Az 55. § (2) bekezdése szerint a miniszter által kiadható "irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére". E § (3) bekezdése pedig megállapítja, hogy "a tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismerni kell".
A fentiek figyelembevételével nemcsak az állapítható meg, hogy az indítványokban kifogásolt úm. az állami irányítás egyéb jogi eszközei között a miniszter által kiadható egyik alakzat elnevezését sem viseli, hanem tartalmi szempontból - teljes mértékben - azok egyikével sem esik egybe. Az Úm. ugyanis a jogszabály végrehajtására irányuló ajánlás, illetve az ehhez szükséges tény- és adatközlés mellett kötelező elemeket is tartalmaz.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
2. Az indítványozók kérelme arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság keletkezésére visszamenő hatállyal semmisítse meg az R.-t és az Úm.-et. Az ABtv. 42. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek ítélt és megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság határozata közzététele napján veszti hatályát. Ehhez képest kivételes az ABtv.-nek az a rendelkezése, amely szerint az Alkotmánybíróság az ún. ex nunc hatályú megsemmisítési időponttól a jogbiztonság vagy a kérelmező különösen fontos érdeke alapján eltérhet. Az Alkotmánybíróság eljárása során nem tár fel olyan tényt, amely - a jogbiztonságra vagy a kérelmezők különösen fontos érdekére hivatkozással - az R. visszamenőleges hatályú megsemmisítését indokolta volna. Az Alkotmánybíróság ezért úgy határozott, hogy az R. - az ABtv. 42. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszti hatályát.
Budapest, 1991.09.12
Dr. Szabó András
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza
alkotmánybíró
Dr. Ádám Antal
előadó alkotmánybíró