adozona.hu
42/1991. (VII.12.) AB határozat
42/1991. (VII.12.) AB határozat
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítványok tárgyában - azokat egyesítve - meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: Mtv.) 2. §-a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezés e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszti hatályát.
1. Stella Gyuláné ind...
42/1991. (VII.12.) AB határozat
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítványok tárgyában - azokat egyesítve - meghozta a következőhatározatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: Mtv.) 2. §-a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.A megsemmisített rendelkezés e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszti hatályát.
INDOKOLÁS
I.
1. Stella Gyuláné indítványában a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: Mtv.) 2. §-a alkotmányellenességének megállapítását és annak megsemmisítését kérte.Indítványozó szerint az Mt. 13. § (2) bekezdése a szakszervezeti egyetértési jogokat a munkáltatót, vagy nagyobb egységeit érintő kérdésekben biztosítja. A sérelmezett rendelkezés ezzel ellentétben egyedi ügyekben állapított meg egyetértési jogot a szakszervezet munkahelyi szerve részére, ezáltal sérti az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében foglalt előírást.
Az indítványozó úgy vélte, hogy az Mtv. 2. §-ában megállapított egyetértési jogosítványok köréből különösen az a) pont szerinti személyi alapbér megállapításával kapcsolatos szakszervezeti jog alkotmányellenes. Az Mt. ugyanis a munkaszerződés megkötését és módosítását a felek megállapodására bízza, [22. § (1) bekezdése és 24. § (1) bekezdése] és előírja, hogy a munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó személyi alapbérét [22. § (2) bekezdése]. Ezért szerinte ez a szakszervezeti jogkör korlátozza és sérti a szerződő felek rendelkezési jogát és a munkavállalók személyes szabadságát a szerződések megkötésében. Indítványozó szerint az Mtv. 2. §-a b)-d) pontjában foglalt jogosítványok pedig ellentétesek a gazdálkodó szervezetek vezetőjének rendelkezési jogával is, aki döntéseit saját felelősségére köteles meghozni s egyúttal a gazdálkodó szervezetek működésébe való alkotmányellenes beavatkozással járnak (Alkotmány 11. §).
2. Gaál Ferenc indítványában, s annak kiegészítésében ugyancsak az Mtv. 2. §-a alkotmányellenességének megállapítását és annak megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Alkotmány 4. §-a a szakszervezeteknek csak érdekképviseleti és nem munkáltatói jogot biztosít. Ezzel szemben a kifogásolt rendelkezés a szakszervezeti egyetértési jogokkal "megfosztja" a munkáltatót és a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő jogaik gyakorlásától.
Ezért az Mtv. 2. §-a ellentétes az Alkotmány 4. §-ával és az Mt. 22. § (2) bekezdésével is. Indítványozó úgy vélte, hogy a sérelmezett rendelkezés ellentétes az Alkotmány 8. § (1) bekezdésével és 70/B. § (1) bekezdésével is, mivel a dolgozó szabad munkavállalási alapjogát sérti az, hogy a munkavállalása során harmadik szervtől, illetőleg személytől függ munkabérének megállapítása.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítványokkal kifogásolt Mtv. 2. §-a alkotmányellenességét a következők figyelembevételével állapította meg:1. Az Mtv. kifogásolt 2. §-a szerint:
"A szakszervezet egyetértése szükséges a dolgozó
a) személyi alapbérének megállapítása,
b) miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslattétel, valamint jutalmazása,
c) fizetett rendkívüli szabadságban részesítése,
d) részére munkáltatói lakás vagy lakástámogatás, valamint szociális juttatás adása
esetében. A szakszervezet munkahelyi szerve ezt a jogát a szakszervezeti bizalmi (főbizalmi) útján gyakorolja. Ha az intézkedésre a munkáltató magasabb egységének vezetője jogosult, a bizalmival (főbizalmival) együtt tett javaslat alapján az említett egységnél működő szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. Egyetértés hiánya esetén a munkáltató felsőbb vezetője és szakszervezeti szerve együttesen dönt."
Az Mt. 67. § (2) bekezdése állapítja meg azt a felhatalmazást, amely szerint a törvény végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. Az Mt. e rendelkezése számos tárgykörben felhatalmazást ad a törvénytől való eltérésre is, amelyek között azonban a szakszervezeti jogok nem szerepelnek.
Az Mt. 13. § (2) bekezdése a szakszervezetek egyetértését - az egyéb szakszervezeti jogokkal egyezően - a munkáltatót vagy nagyobb egységeit érintő, a munkaviszonyra vonatkozó, de a kollektív szerződésben nem szabályozott általános jellegű kérdések rendezéséhez írja elő.
Az Mtv. 2. §-a ezzel szemben a munkaviszonnyal összefüggő egyedi ügyekre állapítja meg a szakszervezetek egyetértési jogát. Ez a rendelkezés tehát nem az alapul szolgáló törvényi előírás szerinti tárgykörben állapított meg végrehajtási szabályokat, hanem attól eltérően egyéb szakszervezeti egyetértési jogosítványokat létesített. A sérelmezett végrehajtási rendelkezés tehát felhatalmazás nélkül került kiadásra, ellentétes az Mt. 13. § (2) bekezdésével és ezáltal sérti az Alkotmány 35. § (2) bekezdését.
2. Az Mt. 18. § (1) bekezdése megállapítja, hogy e törvény biztosítja az állampolgároknak azt a jogát, hogy munkaviszonyt létesítsenek, a munkáltatóknak pedig, hogy a feladataik ellátásához szükséges dolgozókat alkalmazzák.
Az Mt. 22. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony a munkáltató és a dolgozó megállapodása - a munkaszerződés - alapján jön létre. E § (2) bekezdése pedig előírja, hogy a munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét.
Az Mt. 24. § (1) bekezdése alapján a munkáltató és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja.
Az Mtv. 2. § a) pontja a fenti előírásokkal ellentétben a személyi alapbér megállapításához - amely a munkaszerződés egyik alapvető összetevője - a szakszervezet egyetértését írja elő.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a szakszervezeti jogot biztosító rendelkezés jelentős mértékben korlátozza a munkaszerződés alanyainak rendelkezési szabadságát, ellentétes az Mt. 18. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezésekkel és sérti az Alkotmány 35. § (2) bekezdését is.
Az Alkotmánybíróság megállapítja azt is, hogy az Mtv. 2. §-a b)-d) pontjaiban foglalt rendelkezések a szakszervezeti egyetértés jogának biztosításával ugyancsak törvényi felhatalmazás nélkül korlátozzák a munkáltatónak - az Mt. 43. § (1) bekezdése, 48. § (1) bekezdése és 50. § (1) bekezdése alapján biztosított -rendelkezési jogát, ezért sértik az Alkotmány 35. § (2) bekezdését.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Mtv. 2. §-a alkotmányellenes és ezért azt megsemmisítette.
Budapest, 1991.06.25
Dr. Herczegh Géza
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Ádám Antal
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter
alkotmánybíró
Dr. Szabó András
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró