adozona.hu
32/1995. (V. 26.) AB határozat
32/1995. (V. 26.) AB határozat
Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló, többször módosított 9/1992. (XI. 3.) rendelete törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások törvényellenessége utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló, többször módosított 9/1992. (XI. 3.) rendelete 3. § (2), (3), (4) és (6) bekezdése törvényellenes, ezért azokat megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezések e határozatnak ...
32/1995. (V. 26.) AB határozat
Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló, többször módosított 9/1992. (XI. 3.) rendelete törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások törvényellenessége utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló, többször módosított 9/1992. (XI. 3.) rendelete 3. § (2), (3), (4) és (6) bekezdése törvényellenes, ezért azokat megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezések e határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzététele napján vesztik hatályukat.Az önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése, 7. § (1), (3) és (4) bekezdése törvényellenességének megállapítására irányuló eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A köztársasági megbízott indítványában Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló, a 2/1994. (II. 4.) rendelettel módosított 9/1992. (XI. 3.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. § (2), (3), (4) és (6) bekezdése, 5. § (3) bekezdése, valamint a 7. § (1), (3) és (4) bekezdése törvényellenességének megállapítását kezdeményezte, mivel a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott felhívása alapján a kerületi képviselő-testület a megadott határidőn belül nem intézkedett.Az indítvány benyújtását követően a köztársasági megbízott közölte az Alkotmánybírósággal, hogy a kerületi önkormányzat az Ör. módosításáról rendelkező 24/1994. (VII. 15.) rendeletével az Ör. 7. § (1), (3) és (4) bekezdésében a módosítást megelőzően fennálló törvénysértést megszüntette, ezért a kifogásolt előírásokkal kapcsolatban az eljárás megszüntetését kérte. A közigazgatási hivatal vezetője ezt követő beadványában pedig bejelentette, hogy az Ör. 5. § (3) bekezdésével összefüggésben a kezdeményezését visszavonja.
Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 3. §-ának (2), (3) és (4) bekezdése azért törvénysértő, mert azok megalkotásakor a képviselő-testület nem vette figyelembe a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 40. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott azokat a korlátozásokat, amelyek szerint a köztisztviselőt túlmunkavégzés esetén díjazás nem illeti meg, annak ellentételezéseként szabadidőre jogosult. A szabadidő pénzbeli megváltására pedig csak akkor van lehetőség, ha ezt a munkáltató a tárgyévben nem adta ki.
Az indítvány szerint az Ör. 3. § (6) bekezdése azért törvényellenes, mert a túlmunka időtartamának felső határa törvényben szabályozott társadalmi viszony, ezért az önkormányzati rendelettel nem szabályozható. A túlmunka szabályait ugyanis a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 129. §-a állapítja meg, amelyet a Ktv. 71. § (2) bekezdése alapján a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyában is alkalmazni kell.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta:1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: "A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése így rendelkezik: "A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."
Az Ör.-nek a 2/1994. (II. 4.) rendelet 1. §-ával megállapított 3. §-ának kifogásolt (2), (3) és (4) bekezdése a túlmunkavégzés ellentételezéséről a következő előírásokat tartalmazza:
"(2) A köztisztviselő - választása szerint - túlmunkájáért szabadidőre vagy díjazásra jogosult az alábbi szabályok szerint:
a) munkanapon végzett túlmunkáért azonos mértékű, a heti pihenő - illetve szabadnapon, fizetett ünnepnapon végzett túlmunkáért kétszeres mértékű szabadidőre jogosult;
b) a köztisztviselő az őt megillető szabadidőt esetenként vagy összegyűjtve jogosult igénybe venni, az általa igényelt időpontban, hivatali felettese jóváhagyásával;
c) a szabadidő igénybevételét a köztisztviselő számára lehetőleg a tárgyhóban vagy az azt követő hónapban kell kiadni.
(3) A köztisztviselőnek túlmunka esetén - választása szerint - juttatás adható szabadidő helyett. A juttatás mértéke az 1 órára jutó alapilletmény 1,5-szerese, szorozva az eltöltött idővel.
(4) A juttatással ellentételezendő túlmunka időtartamát a köztisztviselő felettese minden hónap 3-ig köteles eljuttatni a jegyzőhöz, aki azt aláírásával igazolva továbbítja a polgármesterhez. Az ilyen módon igazolt lista alapján kell megtenni a (4) bekezdés szerint kiszámított összeg kifizetése iránt a szükséges intézkedést minden hónap 15-ig.
Az Ör.-nek a 24/1994. (VII. 15.) rendelet 2. §-ával megállapított 3. § (6) bekezdése szerint: "A köztisztviselő számára elrendelhető túlmunka időtartama nem haladhatja meg a havi 20, illetve az évi 200 órát."
2. A Ktv. 39. § (1) bekezdése meghatározza a munkaidőt, a (4) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy rendkívüli esetben a köztisztviselő a törvényben meghatározott munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni.
A Ktv. 40. § (1) bekezdése szerint a köztisztviselőt túlmunkavégzés esetén díjazás nem illeti meg. A rendszeresen túlmunkát végző köztisztviselő számára azonban legfeljebb évi 20 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg. E § (2) és (3) bekezdése megállapítja, hogy túlmunkavégzés esetén a köztisztviselő számára milyen mértékű szabadidő jár. A (4) bekezdés pedig előírja, hogy a köztisztviselő számára a szabadidőt a tárgyévben kell kiadni, ha ez nem lehetséges, azt meg kell váltani.
A Ktv. 40. §-a tehát túlmunkavégzés ellentételezését részletesen szabályozza. E törvényi előírások értelmében túlmunkavégzés esetén a köztisztviselőt díjazás nem illeti meg, annak ellenértékeként számára szabadidő-átalány állapítható meg, vagy szabadidő jár. A szabadidőt főszabályként a tárgyévben kell kiadni, s ennek elmaradása esetén lehet azt megváltani.
A Ktv. 40. §-a és az Ör. 3. § (2), (3) és (4) bekezdése egybevetéséből megállapítható, hogy az Ör.-ben foglalt szabályozás ellentétes a Ktv. előírásaival azáltal, hogy az Ör. a köztisztviselő választása alapján lehetővé teszi a túlmunkavégzés díjazását. Az önkormányzati rendelet csak törvényi felhatalmazás alapján állapíthat meg eltérő szabályokat, ilyen felhatalmazást azonban a Ktv. 40. §-a nem tartalmaz.
A Ktv. 4. §-a állapít meg általános felhatalmazást, amely szerint: "Az önkormányzati képviselő-testület rendeletben a képviselőtestület hivatalának a köztisztviselője számára az e törvényben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihenőidőre és egyéb juttatásokra." E felhatalmazás alapján az önkormányzat a munkavégzésre, nem pedig a túlmunkavégzés ellentételezésére állapíthat meg kedvezőbb szabályokat, s ez utóbbi nem minősül egyéb juttatásnak sem.
A fentiek alapján az Ör. 3. § (2), (3) és (4) bekezdése ellentétes a Ktv. 40. §-ával és az Ötv. 16. § (1) bekezdésével, s ezáltal az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik.
3. A Ktv. a túlmunkavégzés időtartamáról nem rendelkezik. A Ktv. 71. § (1) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait akkor kell alkalmazni, ha e törvény kifejezetten elrendeli. E § (2) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszonyra alkalmazni kell többek között az Mt.-nek a túlmunkavégzésre vonatkozó 129. §-át.
Az Mt. 129. § (1) bekezdésének második mondata meghatározza a túlmunkaidő felső határát, amely szerint: "Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként száznegyvennégy, kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetén legfeljebb kétszáz óra." Az Mt. e rendelkezése értelmében a köztisztviselő esetén elrendelhető túlmunka felső határa évenként száznegyvennégy óra. Az Ör. 3. § kifogásolt (6) bekezdése a túlmunka felső határát a törvényben foglaltaknál nem kedvezőbb, hanem azt meghaladó mértékben állapította meg. Az Ör. e kifogásolt előírása tehát a törvény által szabályozott kérdésben, a felhatalmazását meghaladóan és törvényellenesen rendelkezik, ezért az ellentétes az Ötv. 16. § (1) bekezdésével, és sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
4. Az Alkotmánybíróság az Ör. 5. § (3) bekezdése és a 7. § (1), (3) és (4) bekezdése törvényellenességének megállapítására kezdeményezett eljárást az indítványozó kérelmének megfelelően megszüntette.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíróDr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíróDr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró