adozona.hu
26/1994. (V. 10.) AB határozat
26/1994. (V. 10.) AB határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 24/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelettel módosított, a Polgármesteri Hivatal dolgozói közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 34/1992. (XI. 11.) Kgy. rendelet felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság Önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 24/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelettel módosított, a Polgármesteri Hivatal dolgozói közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 34/1992. (XI. 11.) Kgy. rendelet 17. §-a törvényellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Ma...
26/1994. (V. 10.) AB határozat
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 24/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelettel módosított, a Polgármesteri Hivatal dolgozói közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 34/1992. (XI. 11.) Kgy. rendelet felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság Önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következőhatározatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 24/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelettel módosított, a Polgármesteri Hivatal dolgozói közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 34/1992. (XI. 11.) Kgy. rendelet 17. §-a törvényellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A köztársasági megbízott - mivel a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott felhívásával a szegedi önkormányzat nem értett egyet - az Alkotmánybíróságnál Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 24/1993. (VII. 20.) Kgy. rendelettel módosított, a Polgármesteri Hivatal dolgozói közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 34/1992. (X. 11.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 17. §-a törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.Álláspontja szerint a kifogásolt előírás ellentétes a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 154. § (1) bekezdésével. Az indítványozó azt is sérelmezte, hogy a szegedi közgyűlés túlterjeszkedett a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 4. §-ában foglalt, rendeletalkotásra irányuló felhatalmazáson, mivel az Mt. által már részletesen szabályozott kérdéskört a munkavállaló számára hátrányosan rendezett. Arra hivatkozott, hogy a szerződési szabadság elvét sérti az olyan önkormányzati rendeleti előírás, amely "arra kényszeríti a köztisztviselőt, hogy megbízást adjon pénzintézetnek bankszámla nyitására, mert illetményét a munkáltató csak átutalással hajlandó kifizetni".
II.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés megalapozott.1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal".
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy "a helyi képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".
A Kr. vizsgált előírása a szegedi önkormányzat polgármesteri hivatala közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozói illetményének kifizetési módját határozza meg, a következőképpen: "A munkáltató a köztisztviselő illetményét a munkavállaló bankszámlájára történő átutalás útján fizeti ki".
A Ktv. 1. § (1) bekezdése szerint e törvény hatálya a képviselő-testület hivatala köztisztviselőinek jogviszonyára is kiterjed. A Ktv. 4. §-a pedig felhatalmazza a helyi önkormányzatot a törvényi rendelkezésektől eltérő szabályozás megalkotására:
"Az önkormányzati képviselő-testület rendeletben a képviselő-testület hivatalának a köztisztviselője számára az e törvényben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihenőidőre és egyéb juttatásokra." Sem az idézett előírás, sem a Ktv. más rendelkezése nem tartalmaz azonban olyan felhatalmazást, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzat a polgármesteri hivatal köztisztviselője illetményének kifizetési rendjét szabályozza.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt rendelkezés ellentétes a Ktv. 4. §-ával és így az Ötv. 16. § (1) bekezdésével.
2. Az Alkotmánybíróság eljárása során vizsgálta a Kr. és az Mt. vonatkozó előírásai összefüggését is. A Ktv. 71. § (1) bekezdése megállapítja, hogy "a közszolgálati jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait akkor kell alkalmazni, ha e törvény kifejezetten elrendeli. Az említett § (2) bekezdése pedig a közszolgálati jogviszony vonatkozásában alkalmazandó előírásaként jelöli meg az Mt. 154. § (1) bekezdését. Ez a rendelkezés a következőket határozza meg.
"A munkabért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja." [A Ktv. 71. § (3) bekezdése figyelembevételével az idézett törvényi előírás szövegében munkabér helyett illetményt, munkáltató helyett közigazgatási szervet, a munkavállaló helyett pedig közszolgálati jogviszonyban állót kell érteni.]
Az Mt. idézett rendelkezéséből kitűnik, hogy a közszolgálati jogviszonyban álló személy illetményét csak megbízása alapján utalhatja bankszámlájára a közigazgatási szerv. Az illetmény bankszámlára történő utalásának kötelező előírása ezért az Mt. 154. § (1) bekezdésével is ellentétes.
3. A kezdeményező a Kr. 17. §-át a szerződési szabadság megsértése miatt is kifogásolta. A támadott előírás ugyanis - mivel az illetmény folyósítását kizárólag a bankszámlára történő utalás útján teszi lehetővé - feltételezi, sőt megkívánja a bankszámlával való rendelkezést, s így szerződéskötési kötelezettséget tartalmaz.
A Ptk. 198. § (2) bekezdése szerint "jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti". A bankszámlaszerződést a Ptk. 529. §-a, a folyószámla-szerződést az 531. és 532. § szabályozza, a 685. § a) pontja pedig a következőket állapítja meg.
E törvény alkalmazásában "jogszabály: a törvény, továbbá a kormányrendelet; a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)-(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése, az 528. § (3) bekezdése és az 530. § tekintetében viszont valamennyi jogszabály".
Az említett rendelkezések összevetéséből kitűnik, hogy a helyi önkormányzat rendelete nem írhat elő bankszámlaszerződés-, illetve folyószámlaszerződés-kötési kötelezettséget.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Kr. vizsgált előírását törvényellenesnek minősítette, s a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
A megsemmisített önkormányzati rendeleti előírás - az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 42. § (1) bekezdése értelmében - e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételével veszti hatályát.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíróDr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíróDr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró