adozona.hu
20/1993. (III. 27.) AB határozat
20/1993. (III. 27.) AB határozat
a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet 1. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. E rendelkezés az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése napján veszti hatályát. Ezt meghaladó részében az indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság elrendeli e ...
20/1993. (III. 27.) AB határozat
a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta a következőhatározatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet 1. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. E rendelkezés az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése napján veszti hatályát. Ezt meghaladó részében az indítványt elutasítja.Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.
INDOKOLÁS
1. Az indítványozó a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéséről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdését azért tartja alkotmányellenesnek, mert az sérti a jogalkotásnak az Alkotmány 7. § (2) bekezdésében rögzített alkotmányos rendjét.Az alkotmányellenes helyzet - az indítványozó szerint - oly módon állt elő, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az 1988. évi XXV. törvénnyel történt módosítása során változott a Ptk. 685. §-ának a gazdálkodó szervezet fogalmát meghatározó rendelkezése, ugyanakkor a R. hasonló tárgyú definíciója változatlan szöveggel hatályban maradt.
Az indítványozó szerint, miután a Ptk. definíciója a 685. § módosítását követően nem esik egybe a R. definíciójával, a Kormány nem teljesítette a Ptk. 406. § (3), 407. § (3), 411. § (3) bekezdésében és 414. §-ában előírt jogalkotási kötelezettségét. E jogszabályhelyek előírják, hogy a gazdálkodó szervezetek közötti építési, szerelési, tervezési és kutatási (fejlesztési) szerződések részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Tekintve, hogy a R. az egyetlen külön jogszabály, ami e szerződések részletes szabályairól szól, a gazdálkodó szervezetek körét meghatározó szakasza azonban nem vonatkozik minden, a Ptk. által ilyennek nyilvánított szervezetre, vannak olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek fent jelzett szerződéseire vonatkozó részletes szabályok hiányoznak.
Az indítvány részben megalapozott.
A R. kifogásolt szövege - összhangban a Ptk. korábbi szabályozásával - a következőképpen szól:
"E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezet az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a szövetkezeti vállalat, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásai, a vízgazdálkodási társulat, valamint a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek a vállalata."
Ezzel szemben a Ptk. módosított 685. § c) pontja szerint:
"gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, - a Magyar Nemzeti Bank kivételével - a pénzintézet, továbbá a vízgazdálkodási társulat. Az állam, az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e szervekre kifejezett rendelkezést tartalmaz."
A fentiekből kitűnik, hogy a R. és a Ptk. meghatározása között nemcsak formai, hanem érdemi az eltérés, miután azonos tárgyról eltérően rendelkeznek. A szabályozási tárgy azonos volta kétségkívül megállapítható, hiszen a R. megszületésének indoka éppen a Ptk.-nak a gazdálkodó szervezetek között kötendő építési, szerelési, tervezési és kutatási (fejlesztési) szerződésekre vonatkozó részletes szabályok megállapítására való felhatalmazása [Ptk. 406. § (3), 407. § (3), 411. § (3), 414. §].
A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a R. 1. § (2) bekezdése sérti az Alkotmány 35. § (2) bekezdését, ezért alkotmányellenes.
2. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem állapítható meg. A R. 1. § (2) bekezdés megsemmisítésével a R. hatálya kiterjed minden, a Ptk. 685. §-a szerinti gazdálkodó szervezet fent említett szerződéses viszonyaira, így szabályozási mulasztás nem állapítható meg.
3. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Ptk. 685. §-át az Alkotmánybíróság 54/1992. (X. 29.) AB határozatával 1993. szeptember 30-i hatállyal megsemmisítette. Az ezen határozattal eszközölt megsemmisítés a már megkötött szerződéseket nem érinti.
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíróDr. Vörös Imre s. k.,
előadó alkotmánybíróDr. Zlinszky János s. k., alkotmánybíró