adozona.hu
18/1991. (IV. 23.) AB határozat
18/1991. (IV. 23.) AB határozat
a munkabérek legkisebb összegéről szóló 1/1990. (IX. 14.) MüM rendelet, valamint a fenti jogszabályt módosító 4/1990. (XII. 22.) MüM rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság Gáspár Andrásnak, a Harang Innovációs Bt. igazgatójának két munkaügyi miniszteri rendelet alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványa tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a munkabérek legkisebb összegéről szóló 1/1990. (IX. 14.) MüM rendelet 3. §-ának az 1990. szeptember 1-je és szeptember 14-ike közötti időszakra, valamint a fenti jogszabályt módosító 4/1990. (XII. 22.) MüM rendelet 2. §-ának az 1990. december 1-je és dece...
18/1991. (IV. 23.) AB határozat
a munkabérek legkisebb összegéről szóló 1/1990. (IX. 14.) MüM rendelet, valamint a fenti jogszabályt módosító 4/1990. (XII. 22.) MüM rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság Gáspár Andrásnak, a Harang Innovációs Bt. igazgatójának két munkaügyi miniszteri rendelet alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványa tárgyában meghozta a következőhatározatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a munkabérek legkisebb összegéről szóló 1/1990. (IX. 14.) MüM rendelet 3. §-ának az 1990. szeptember 1-je és szeptember 14-ike közötti időszakra, valamint a fenti jogszabályt módosító 4/1990. (XII. 22.) MüM rendelet 2. §-ának az 1990. december 1-je és december 22-ike közötti időszakra vonatkozó visszamenőleges hatályú rendelkezése alkotmányellenes.Az Alkotmánybíróság e határozatát közzéteszi a Magyar Közlönyben.
INDOKOLÁS
Indítványozó egy korábbi beadványában már kérte a munkabérek legkisebb összegéről szóló 8/1990. (III. 27.) ÁBMH rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert a rendelkezés visszaható hatállyal munkabéremelési és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettséget állapított meg.Az Alkotmánybíróság az indítványt - 2/B/1991. AB határozatával (megjelent a Magyar Közlöny 1991. január 29-én kiadott 9. számában) -részben megalapozottnak tartotta. A rendelkezés visszamenőleges hatálya alkotmányellenességét megállapította. Nem találta teljesíthetőnek azonban indítványozónak azt a kérelmét, hogy e rendelkezést a kihirdetést követő időszakra vonatkozóan semmisítse meg.
Újabb beadványában az indítványozó azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy eljárását a munkabérek legkisebb összegét újonnan megállapító két munkaügyi miniszteri rendelet alkotmányellenességének vizsgálatára is terjessze ki.
Az Alkotmánybíróság a két munkaügyi miniszteri rendelet alkotmányellenességét vizsgálva ismételten hivatkozik a jogalkotásról szóló törvény 12. §-ának (2) bekezdésére, mely szerint "jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget". Ezt az alkotmányos jelentőségű törvényi előírást sértette meg az 1/1990. (IX. 14.) MüM és a 4/1990. (XII. 22.) MüM rendelet. Mindkét rendelet ugyanis bár szeptember 14, illetőleg december 22. napján került kihirdetésre, mégis a megjelölt hónapok első napjától kezdődő alkalmazását rendelte el. Ezért az Alkotmánybíróságnak a két rendelet visszamenőleges hatályú rendelkezésének alkotmányellenességét meg kellett állapítania.
Az Alkotmánybíróság mérlegelte a két jogszabály 1990. szeptember 1-je és 14-ike, ill. dec. 1-je és 22-ike közötti időszakra vonatkozó megsemmisítését is. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése szerint ugyan a megsemmisített jogszabályt a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni, de a 43. § (4) bekezdése lehetőséget ad az Alkotmánybíróságnak arra is, hogy az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően határozza meg az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezése vagy alkalmazhatósága időpontját. Ezzel a jogkörével azonban az Alkotmánybíróság csak akkor élhet, ha "ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja". Adott időszakra vonatkozóan azonban éppen a már kifizetett munkabérek meghatározott hányada visszakövetelésének lehetővé tétele idézne elő - mind az esetleges követelések érvényesíthetősége, mind pedig végrehajthatósága szempontjából - olyan jogbizonytalanságot, amelyet sem a munkavállalók, sem pedig a munkáltatók érdeke nem indokolhat. Ezért az Alkotmánybíróság csupán a két rendelet visszamenőleges hatálya alkotmányellenességének megállapítására szorítkozott.
Budapest, 1991.04.05
Dr. Vörös Imre
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza
előadó alkotmánybíró