adozona.hu
13/1994. (III. 2.) AB határozat
13/1994. (III. 2.) AB határozat
a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához kiadott APEH 7005/1993. (AEÉ. 10.) irányelv alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához kiadott APEH 7005/1993. (AEÉ. 10.) irányelv 2. pontjában a "Vissza kell vonni a felmentést" szövegrész alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzététele napján megsemmisíti.
Az Irányelv 2. pontja ennek figyelembevételé...
13/1994. (III. 2.) AB határozat
a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához kiadott APEH 7005/1993. (AEÉ. 10.) irányelv alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbihatározatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához kiadott APEH 7005/1993. (AEÉ. 10.) irányelv 2. pontjában a "Vissza kell vonni a felmentést" szövegrész alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzététele napján megsemmisíti.Az Irányelv 2. pontja ennek figyelembevételével a következőképpen marad hatályban:
"A határozatban az adózó figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kérelem elbírálásakor figyelembe vett feltételek fennállását az illetékes adóhatóság vizsgálhatja, és amennyiben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. §-ában meghatározott adókötelezettség megszegését tapasztalja, úgy a felmentést a határidő lejárata előtt visszavonhatja. Különösen, ha..."
A 2. pont egyéb rendelkezései, valamint a 3. pontja ellen, azok alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság elutasítja.
Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
Az indítványozó szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához kiadott [APEH 7005/1993. (AEÉ. 10.)] Irányelve 2. és 3. pontja egyes rendelkezései alkotmányellenesek. Ezért kérte azoknak, mint az állami irányítás egyéb jogi eszköze rendelkezéseinek utólagos vizsgálatát és megsemmisítését.Az Irányelv 1. pontja szerint:
"Felmentést csak az adózó kérelmére lehet megadni. A kérelem benyújtása nem jelent automatikus mentesítést. A felmentési kérelemről az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény 42-43. §-ai alapján határozattal kell dönteni."
Az indítvánnyal érintett 2. pont szerint:
"A határozatban az adózó figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kérelem elbírálásakor figyelembe vett feltételek fennállását az illetékes adóhatóság vizsgálhatja, és amennyiben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. §-ában meghatározott adókötelezettség megszegését tapasztalja, úgy a felmentést a határidő lejárata előtt visszavonhatja. Vissza kell vonni a felmentést különösen, ha az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt tárt fel, illetve, ha az adózó nyilvántartásait, könyveit nem a jogszabálynak megfelelően vezette..."
A kifogásolt 3. pont pedig így rendelkezik:
"A kérelem elbírálásakor minden esetben vizsgálni kell, hogy a kérelmezővel kapcsolatban rendelkezésre áll-e olyan adat, amely miatt a felmentést nem indokolt megadni. Ilyen ok lehet például a bevétel eltitkolási törekvése, nyilvántartási, bizonylatolási rend megsértése vagy bevallás benyújtásának elmulasztása."
Az indítványozó a 2. pontból az "és amennyiben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. §-ában meghatározott adókötelezettség megszegését tapasztalja, úgy a felmentést a határidő lejárta előtt visszavonhatja. Vissza kell vonni a felmentést különösen, ha az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt tárt fel, illetve, ha az adózó nyilvántartásait, könyveit nem a jogszabályoknak megfelelően vezette" szövegrészt, a 3. pontból pedig az "Ilyen ok lehet például a bevétel eltitkolási törekvése, a nyilvántartási, bizonylati rend megsértése vagy a bevallás benyújtásának elmulasztása" szövegrészt tartja alkotmányellenesnek.
Álláspontja szerint ezek a megkötések ugyanis olyan további joghátrányok, amelyek a törvényben nem szerepelnek, vagyis azon felüliek. Az indítványozó azzal is érvel, hogy a felmentés megadásának korlátja egy korábbi adókötelezettség megszegése. Vagyis egy már lezárt ügyet "további szankcióval told meg" az irányelv, amelynek törvényes alapja nincs.
Az indítványozó álláspontja szerint a felmentés visszavonására csak az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) 73. §-ában foglalt feltételekkel összefüggésben, és csak az alapul szolgáló tényállás megváltozása folytán van lehetőség. Az ettől eltérő szabályozás - az indítványozó szerint - sérti az Alkotmány 2. §-ában foglalt jogállamiság elvét.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmek elbírálásához az APEH elnökének 7005/1993. (AEÉ. 10.) APEH irányelve ellen benyújtott indítvány csak részben alapos.
Az ÁFA tv. 73. §-a az adóhatóságot saját hatáskörében történő intézkedésre jogosította fel indokolt esetben, egyedi kérelem alapján a felmentés megadására.
E diszkrecionális jogkörből fakadóan nem alkotmányellenes az, ha a hatóság a felmentést mérlegelés alapján, akár feltételek megszabása mellett adja meg. E feltételeket azonban a határozatban az érdekelttel közölni kell. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy az adózó a feltételeknek nem felel meg, a megadott mentesség - mint a korábbi határozattal biztosított jog - bármikor visszavonható. Ettől meg kell különböztetni a hatóságnak azt a jogát, amely szerint az adóhatóság saját határozatát visszavonhatja.
A saját hatáskörben meghozott határozatát az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 84. §-a szerint is visszavonhatja, ha határozata jogszabálysértő. Azzal a megkötéssel, hogy ha ez az adózó hátrányára szól, akkor azt a határozat közlésétől számított egy éven belül teheti meg. Az egy éven belüli korlátozás sem köti, ha "a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adócsalást követett el" vagy " c) az adózó rosszhiszemű volt."
Amíg tehát a hatóság saját határozatát csak jogszabálysértés esetén és időbeli korlátok között vonhatja vissza, addig a diszkrecionális jogkörében meghozott, a nyugtaadási kötelezettség alóli mentességre vonatkozó jogot a feltételek hiánya miatt időbeli korlát nélkül visszavonhatja akkor is, ha a meghozott határozata egyébként nem volt jogszabálysértő. Ennek megfelelően rendelkezik egyébként az APEH irányelvek 1. és 2. pontja.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy az Irányelvek 2. pontjának az a változata, amely szerint a hatóság nem csak visszavonhatja a felmentést kimondó határozatát, hanem "vissza kell vonni" azt a kiemelt esetekben, már sérti az elsőfokú adóhatóságnak a törvényben biztosított diszkrecionális jogát. Ilyen megkötést csak jogszabály írhatna elő. A joggyakorlat egységesítését szolgáló, ajánlások megfogalmazására rendelt irányelvben ilyen, jogot korlátozó szabály nem mondható ki. Ez ellentétes az ÁFA tv. korlátozás nélküli felhatalmazásával, és sérti az Alkotmány 37. §-ának (3) bekezdése rendelkezését.
Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította az Irányelvek 2. pontjában a kötelező visszavonásra vonatkozó szövegrész alkotmányellenességét, és megsemmisítette azt.
Az Alkotmánybíróság összegezésképpen megállapította, hogy az APEH elnökének a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentésekre vonatkozó joggyakorlat egységének biztosítása érdekében jogosult volt irányelveket kiadni.
Az irányelvekben foglaltak a - 2. pontban szereplő "vissza kell vonni" szövegrész megsemmisítése után - a törvényi rendelkezéseknek megfelelnek, és az Alkotmány 2. §-ában foglaltakkal összhangban álló rendelkezések.
Erre figyelemmel az Irányelvek 2. és 3. pontjának a megsemmisítéssel nem érintett rendelkezései ellen irányuló indítványokat az Alkotmánybíróság elutasította.
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíróDr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíróDr. Zlinszky János s. k.,