adozona.hu
12/1993. (III. 3.) AB határozat
12/1993. (III. 3.) AB határozat
Csopak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a telekadóról alkotott 1992. évi 6. számú rendelet törvényellenességének vizsálatára irányuló indítvány tárgyában
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Csopak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a telekadóról alkotott 1992. évi 6. számú rendelet 4. § b) pontja, valamint 5. § g) pontja törvénysértő, ezért megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Az önkormányzati rendelet megsemmisített rendelkezései a határozat közzétételéne...
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Az önkormányzati rendelet megsemmisített rendelkezései a határozat közzétételének napján vesztik hatályukat.
Ezért a köztársasági megbízott a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordult, kezdeményezve a rendelet 4. § b) pontjának, valamint 5. § g) pontjának megsemmisítését. A rendelet e szabályai telekadót állapítanak meg "az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági célra hasznosított (haszonbérelt) területek"-re is, amit a haszonbérlő abban az esetben köteles megfizetni, ha a területet nem szőlőművelési célra hasznosítja. Indítványozó álláspontja szerint ez a rendelkezés ellentétes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 18. §-ával, mert annak alapján a haszonbérlő nem lehet a telekadó alanya.
A Htv. 18. §-a alapján a telekadó alanya általános szabályként a telek tulajdonosa. Arra az esetre nézve, ha az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli a 18. § visszautal az építményadó alanyaira vonatkozó rendelkezésekre. Kimondja, hogy ebben az esetben a 12. §-ban foglaltak az irányadók. A Htv.-nek az 1992. évi LXXV. törvény 4. §-ával módosított 12. §-a úgy rendelkezik, hogy "amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya".
A Htv. e szabályai szerint a telek tulajdonosán kívül, csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja lehet telekadó alanya. A Htv. 52. § 3. pontja meghatározza, hogy a törvény alkalmazása szempontjából mely jogokat kell vagyoni értékű jogoknak tekinteni, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 6. § (1) bekezdése pedig szabályozza azt, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó jogok közül melyek jegyezhetők be az ingatlan-nyilvántartásba. A haszonbérlet e rendelkezések egyikében sem szerepel. Ezért a haszonbérlő nem tekinthető ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultjának, így a Htv. 18. §-ában szabályozott törvényi feltételek hiányában a haszonbérlő nem lehet telekadó alanya.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Csopak Község Képviselő-testülete által alkotott 1992. évi 6. számú rendelet 4. § b) pontja, valamint 5. § g) pontja - amely telekadó fizetési kötelezettséget állapít meg az önkormányzati tulajdonban álló, mezőgazdasági rendeltetésű területek haszonbérlői számára - ellentétes a Htv. 18. §-ában foglaltakkal, ezért e rendelkezéseket megsemmisítette.
Dr. Schmidt Péter s. k., előadó alkotmánybíró