adozona.hu
APEH közlemény
APEH közlemény
az értékpapír-juttatás 2003. január 1-jétől hatályos szabályairól
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az értékpapír formájában megszerzett jövedelem utáni adókötelezettség jogcímét fő szabályként a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszony határozza meg. Ennek alapján pl. a munkáltató által juttatott értékpapír esetén a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az értékpapír formájában megszerzett bevételnek és egyben jövedelemnek a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékből az a rész tekintendő, amely meghaladja az ért...
APEH közlemény
az értékpapír-juttatás 2003. január 1-jétől hatályos szabályairól
Az értékpapír formájában megszerzett jövedelem 2003. január 1-től, nem minősül természetbeni juttatásnak.
Az értékpapír formájában megszerzett jövedelem utáni adókötelezettség jogcímét fő szabályként a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszony határozza meg. Ennek alapján pl. a munkáltató által juttatott értékpapír esetén a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az értékpapír formájában megszerzett bevételnek és egyben jövedelemnek a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékből az a rész tekintendő, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a járulékos költségek együttes összegét.Nem minősül bevételnek az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha a magánszemély
- értékpapírt bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügylet során szerezte;
- az értékpapírt a bemutatóra szóló részvény kivételével társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként, vagy dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként szerezte a társas vállalkozás jegyzett tókéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén;
- a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakulásával szerezte.
Az előzőek alkalmazása során társas vállalkozásnak kell tekinteni az azon külföldi székhelyű jogi személyt és egyéb szervezetet is, amely a székhelye szerinti államban a társasági adónak megfelelő adó alanya. Az alacsony adókulcsot (nincs társasági adónak megfelelő adókötelezettség, vagy annak a mértéke legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha van kettős adózást kizáró egyezmény) alkalmazó államban székhellyel rendelkezők nem tartoznak ebbe a körbe.
A saját tőke terhére történő emelésről, az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakításáról a belföldi székhelyű társas vállalkozásnak magánszemélyenként adatot kell szolgáltatnia, a magánszemélynek pedig elkülönített nyilvántartást kell vezetnie.
Amennyiben a társas vállalkozás a jegyzett tőkéjének az emelése iránti kérelmet a cégbírósághoz 2002. december 31-ig benyújtotta, akkor a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének az emelésével, dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett jövedelemre a 2002. december 31-ig hatályos rendelkezéséket kell alkalmazni, feltéve, hogy a jövedelem a társas vállalkozás jegyzett tőkőjén felüli saját vagyonából származik.
Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény visszavásárlása, bevonása, átalakítása esetén a bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és a járulékos kiadásoknak az együttes összegét, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. A munkavállaló örököse esetében egyéb összevonás alá eső jövedelem keletkezik. A megszerzésre fordított érték részét képezi az eredeti jogosultnál és örökösénél (amennyiben az értékpapír a hagyaték részét képezi) a névérték azon részének 50 százaléka is, amely a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik.Nem kell az előzőekben foglaltakat alkalmazni akkor, amikor a bevonás a társaság átalakulása miatt történik és a dolgozó a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény helyett újat kap.
A megszerzéskor ugyancsak nem minősül bevételnek az állami vagyon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megszerzése akkor, ha azt a magánszemély kárpótlási jegy felhasználásával vásárolja meg. A kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett vagyoni érték elidegenítésekor az eredeti jogosult és örököse (ez utóbbinál feltéve, hogy az a hagyaték tárgyát képezte) szerzési értékként a kárpótlási jegy kamattal növelt névértékét, más magánszemély a kárpótlási jegy megszerzésére fordított összeget veheti figyelembe. Amennyiben a más magánszemély az előzőek szerint megszerzett értékpapírját tőzsdei ügylet során értékesíti, akkor a bevételnek a kárpótlási jegy kamattal emelt névértékét meg nem haladó részre az árfolyamnyereségből vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A bevétel fennmaradó részére a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Kedvezményezett részesedéscsere esetén a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján megszerzett bevételnek az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségnek minősül. A bevétel többi részének adókötelezettségére a magánszemélynek a törvény választási lehetőséget biztosít. Az egyik lehetőség szerint árfolyamnyereségként leadózza a szerzéskor, vagy nem tekinti bevételnek, ekkor csak az így megszerzett értékpapír elidegenítésekor adózik. A választásról legkésőbb az átruházáskor kell. a kifizető részére a nyilatkozatot megtenni, és erről az adóbevallásban is nyilatkozatot tenni.
Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték
Amennyiben a magánszemély az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogát átruházza, megszünteti, gyakorlását átengedi, ilyen jogáról lemond, ókkor az így keletkezett jövedelem adókötelezettségét a magánszemély és a jogot alapító között egyébként fennálló jogviszony alapján kell megállapítani. Az adó alapja a megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított értéket.A magánszemély által az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása áltál megszerzett jövedelemre az értékpapír formájában megszerzett jövedelemre vonatkozó rendelkezéséket kell alkalmazni azzal, hogy a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amelyen a magánszemély az értékpapír feletti rendelkezési jogát megszerezte, vagy értékpapírt birtokba vette.
Az értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog gyakorlásából származó vagyoni érték esetén a bevételből az értékpapírnak a szokásos piaci értékét, és a járulékos költségeknek az együttes összegét meghaladó érték a magánszemély olyan jövedelme, amely jogviszony közte és a jogot alapító között fennáll. A bevétel fennmaradó részére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A jog alapításával összefüggésben az alapítót adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
Nem számít bevételnek és az alapítót sem terheli adatszolgáltatási kötelezettség akkor, ha a jog alapítása bárki számára azonos feltételekkel történik.
Amennyiben a jog alapításáról szóló szerződést 2002. december 31-ig írásba foglalták, akkor a magánszemély által a jog 2005 december 31-ig történő gyakorlása esetén a 2002. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján kell az adó-kötelezettséget megállapítani.
Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem
Az elismert munkavállalói értékpapír juttatási program keretében juttatott értékpapírról csak akkor beszélhetünk, ha a juttatás a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott program keretében történik.A Pénzügyminisztérium a programot többek között akkor hagyja jóvá, ha
- a gazdasági társaság vagy a többségi irányítást gyakorló által kibocsátott értékpapírról van szó;
- a programban kizárólag á társaság munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet értékpapírt;
- a programban legalább a kérelem benyújtását megelőző évi átlagos állományi létszám legalább 10 százaléka részt kíván venni, és ebből a vezető tisztségviselők száma a 25 százalékot nem haladja meg;
- a vezető tisztségviselők a megszerezhető értékpapír névértékének legfeljebb az 50 százalékát szerezhetik meg.
Az értékpapír juttatás a juttatáskor nem számít bevételnek akkor, ha a juttatás
- az elismert programnak megfelel;
- az így megszerzett értékpapír a törvényben meghatározott feltételekkel a magánszemély javára letétbe kerül.
Az értékpapírletét alapja a program szervezője és a letétkezelő közötti keretszerződés, valamint a letétkezelő, a program szervezője és a magánszemély között létrejött egyedi szerződés. A letétbe helyezett értékpapírral kapcsolatban a program szervezője csak a magánszeméllyel közösen, míg a magánszemély - a keretszerződés eltérő rendelkezése hiányában önállóan rendelkezhet. A keretszerződés és az egyedi szerződés tartalmára vonatkozóan a törvény a kötelező adattartalmat meghatározza. Az érintetteknek a törvényben meghatározott adatok változását 15 napon belül a többi szerződővel közölniük kell.
A letétkezelőt az egyedi letét megszűnését követő 15 napon belül adatszolgáltatási kötelezettség terheli a program szervezője illetékes adóhatósága felé. Ha az értékpapit más letéti őrzőhöz kerül, az adatszolgáltatásnak erre is ki kell terjednie, továbbá a szükséges adatokról az új letétkezelőt is tájékoztatnia kell.
Az új letétkezelőt 15 napon belül a program szervezője adóhatósága felé ugyancsak adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amelyben fel kell tüntetnie az elóz6 letétkezelő adatait is.
A letétkezelőnek a program szervezőjét haladéktalanul tájékoztatnia kell akkor, ha a nála letétbe helyezett értékpapír letéti őrzése a kötelezd tartási időszakban bármely ok miatt a program szervezőjének a rendelkezésé kivételével megszűnik. (A kötelező tartási időszak alatt a törvény alkalmazásában a kötelező tartási időszak kezdő napjától a kötelező tartási időszak kezdő napjának évét követő második naptári év utolsó napjáig terjedő időszak, értendő.)
A magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül a törvényben tételesen meghatározott esetekben az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és a járulékos költségek együttes ősszegének az értékét akkor, ha, a jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése, jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő megszűnése a kötelező tartási időszakon belül történik.
A magánszemély által megszerzett jövedelem után a program szervezőjének az adóelőleget a Szja. tv. 49. §-ának (2) bek. b) pontja alapján kell megállapítania és levonnia még akkor is; ha egyébként nem minősül munkáltatónak.
A jövedelem megszerzésének időpontját az egyes esetekre tételesen meghatározza a törvény.
Nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek akkor, ha a magánszemély az értékpapírt felülbélyegzés, kicserélés, kedvezményezett részesedéscsere, átalakulás miatt veszi fel, feltéve, ha
- kizárólag értékpapírt szerez;
- a letétkezelőt tájékoztatja a felvétel céljáról és arról, hogy kizárólag értékpapírt szerez;
- az így megszerzett értékpapírt 15 napon belül az eredeti letétkezelőnél egyedi letétbe helyezi.
Ilyen esetben a kötelező tartási időszak kezdő napja az eredeti értékpapír letétbe helyezésének napjával egyezik meg. A kötelező tartási időszak leteltét követően a letétbe helyezett értékpapír
- tőzsdei ügylet során történő értékesítése esetén az árfolyamnyereségre vagy az értékpapír-kölcsönzésre
- ingyenes átruházása esetén - a kibocsátó részére történő átruházás kivételével - a szokásos piaci érték alapul vételével az árfolyamnyereségre
- átalakítása, kicserélése esetén az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az előzőekben foglalt kedvező rendelkezéseket a magánszemély által az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírnak a letétbe helyezés időpontjára megállapított együttes szokásos piaci értékéből csak az 500 ezer forintot meg nem haladó részére lehet alkalmazni. Az ezt meghaladó értékű értékpapír-juttatásra az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre. vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az 500 ezer forintos értékhatár megállapításánál a letétbe helyezés időpontja szerinti sorrendiséget kell alkalmazni.
Amennyiben a magánszemély az értékpapírt vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlásával szerzi meg, a szokásos piaci értékként a jog alapításának időpontja szerinti piaci értéket kell figyelembe venni. Ha a magánszemély az adóévben több elismert programban is részt vesz, az összeghatár eléréséről köteles a többi program szervezőjét is tájékoztatni.
A magánszemélynek és a befektetési szolgáltatónak elkülönített nyilvántartást kell vezetnie a program keretében megszerzett értékpapírokról.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal