adozona.hu
50/2000. (XII. 18.) AB határozat
50/2000. (XII. 18.) AB határozat
Szigetbecse Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 7/1991. (XII. 17.) rendelete alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenessége utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szigetbecse Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 7/1991. (XII. 17.) rendelete alkotmányellenes, ezért ezt a rendeletet megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Az indítványozó Szigetbecse Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 7/1991. (XII. 17.) rendelete (a tov...
50/2000. (XII. 18.) AB határozat
Szigetbecse Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 7/1991. (XII. 17.) rendelete alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenessége utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szigetbecse Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 7/1991. (XII. 17.) rendelete alkotmányellenes, ezért ezt a rendeletet megsemmisíti.Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó Szigetbecse Község Önkormányzatának az építményadóról szóló 7/1991. (XII. 17.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és teljes egészében történő megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Ör. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 5., 6. és 11. §-ával ellentétesen szabályozza az építményadó megfizetésére kötelezettek körét, mivel "kiveszi az adóköteles építmények közül a lakás céljára szolgáló építményeket", s így "kizárólag a Szigetbecsén üdülővel rendelkező állampolgárokat kötelezi az építményadó megfizetésére".Az indítványozó az Ör. vonatkozásában az Alkotmány 2. § (1) bekezdése, a 8. § (1) bekezdése, a 44/A. § (1) bekezdés d) pontja, a 70/A. § és a 70/I. § sérelmére is hivatkozott.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapította.1. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A 8. § (1) bekezdése kinyilvánítja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének d) pontja az önkormányzati alapjogok körében írja elő, hogy a helyi képviselő-testület "törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét". A 44/A. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése megállapítja: "A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
A 70/I. §-ban foglaltak alapján a Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
2. A Htv. 1. § (1) bekezdése kimondja: "E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be.
Az 5. §-a alapján "az önkormányzat rendeletével:
a) vagyoni típusú adók,
b) kommunális jellegű adók, továbbá
c) helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult".
E törvénynek az indítványban ugyancsak hivatkozott 6. §-a a következőket határozza meg: "Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy
a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,
b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza
c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - e törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel megállapítsa,
d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse,
e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza." A Htv. a vagyoni típusú adók körében rendelkezik az építményadóról. Az építményadó vonatkozásában az adókötelezettségről szóló 11. § (1) bekezdése azt írja elő: "Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület; épületrész (a továbbiakban együtt: építmény)."
3. Az Ör. 2. §-a az adókötelezettséggel érintett ingatlanok körét szabja meg. E rendelkezésnek megfelelően "az építményadó hatálya kiterjed:
(1) a) a nem lakás céljára szolgáló üdülőre és hétvégi házra,
b) belterületen és zártkertben létesített pihenőházra,
c) üdülőterületen - a Keszeg sor 105-től a Duna mellett végig a község déli határáig - levő lakásokra.
(2) Az építményadó-kötelezettség - a tüzelőtároló, szerszámkamra és salaktároló kivételével - az épülethez tartozó egyéb helyiségekre is kiterjed."
III.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott:Szigetbecse Község Önkormányzata az Alkotmány és a Htv. idézett rendelkezéseiben foglalt felhatalmazás alapján alkotta meg az Ör.-t és vezette be az építményadót. Az Ör. az előbbiekben idézett 2. §-ának megfelelően azonban adókötelezettséget kizárólag üdülőre, hétvégi házra, illetve pihenőházra, valamint az e § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt üdülőterületen lévő lakásokra nézve állapított meg.
Az Alkotmánybíróság számos döntésében - elvi jelleggel a 6708/1997. AB határozatban - mutatott rá arra, hogy a helyi önkormányzat kizárólag törvény keretei között rendelkezik döntési szabadsággal a helyi adópolitika kialakításában. E döntés azt is hangsúlyozta, "a helyi adók körében az adómentességek és adókedvezmények megállapításának a joga a helyi cinkormányzat adómegállapítási jogának egyik részjogosítványa. Az adómentességek, kedvezmények meghatározása során az önkormányzat a helyi sajátosságokat, gazdaságpolitikai, adópolitikai szempontokat, a lakosság szociális körülményeit mérlegelve, szabadon dönt arról, hogy az adóalanyok mely csoportját vonja az általánostól eltérő kedvezőbb megítélés alá, az adóalanyok mely csoportja számára nyújt adómentességet, adókedvezményeket" (ABH 1999. 600, 604.).
Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben kialakított álláspontja szerint nem alkotmánysértő, ha az önkormányzat mentesíti az építményadó alól azokat, akik az ingatlant állandó bejelentéssel ténylegesen használják (7228/1996. AB határozat, ABH 1997. 840, 841.). A 8588/1997. AB határozat arra is rámutatott, hogy nem alkotmányellenes, ha azon ingatlanok adóalanyai, akik a birtokolt ingatlanukat lakás és munkahely céljára használják, kisebb mértékű adóterhet viselnek, mint az üdülésre használt ingatlanok adóalanyai (ABH 1998. 1030, 1031.).
A vizsgált Ör. azonban a lakástulajdonosok számára nem kedvezményt, illetve mentességet adott, hanem az építmények e körét illetően kizárólag az üdülőterületen lévő lakásokra állapított meg adókötelezettséget.
A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Ör. 2. §-a a Htv. 11. § (1) bekezdésével ellentétesen szabályozta az építményadó megfizetésére kötelezettek körét, ezért ezt á rendelkezést az Alkotmány 44/A. § idézett (2) bekezdésébe foglaltak megsértésének minősítette. Az Alkotmánybíróság - az Ör. vizsgált és alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezése, valamint az Ör. további elbírásai közötti szoros tartalmi összefüggésekre tekintettel - az indítványban foglaltaknak megfelelően az Ör.-t teljes egészében megsemmisítette.
Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése sérelme alapján megállapította, ezért az indítványozó további hivatkozásait nem vizsgálta és a rendelkezi részben foglaltaknak megfelelően határozott.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíróDr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíróDr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíróAlkotmánybírósági ügyszám: 348B/1999.