adozona.hu
APEH közlemény
APEH közlemény
A minimálbér változásának hatása a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség gyakorlatára
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról a 224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet rendelkezik.
A rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2002. január hóra járó munkabérek, illetőleg meghatározott esetekben a járulékok megállapításánál kell alkalmazni. A minimálbér 2002. január 1-jétől havi 50 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 11 520 Ft, napibér esetén 2304 Ft, órabérnél 288 Ft.
A rendelet 2. § (4) bekezdése szerint ha a munkaidő a teljes munkaid...
APEH közlemény
A minimálbér változásának hatása a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség gyakorlatára
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról a 224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet rendelkezik.A rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2002. január hóra járó munkabérek, illetőleg meghatározott esetekben a járulékok megállapításánál kell alkalmazni. A minimálbér 2002. január 1-jétől havi 50 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 11 520 Ft, napibér esetén 2304 Ft, órabérnél 288 Ft.
A rendelet 2. § (4) bekezdése szerint ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb (részmunkaidő), a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt pedig az (1) bekezdésben szereplő ősszeggel, illetve annak a (3) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.
Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti munkaviszonynál, ha a biztosított foglalkoztatása részmunkaidőben történik. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy ebben az esetben a Tny. törvény 39. §-a szerint a szolgálati idő is csak arányosan vehető figyelembe.
A minimálbér módosulása kihat a Tbj. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti biztosítottnak minősülő tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra is, akiknél a pénzbeli juttatás (járulékalapot képező jövedelem) összege 2002. január 1-jétől legalább a minimálbér hat százaléka.
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozóként, megbízási-, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személyre a biztosítási kötelezettség akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. (Tbj. 5. § g) pont)
A biztosítási kötelezettség elbírálásánál 2002. január hónapban még a 2001. december 1-jén érvényes minimálbér összegét, azaz 40.000 Ft-ot kell alapul venni, 2002. február hónaptól már az 50.000 Ft az irányadó.
A társas vállalkozó esetében a járulékfizetési kötelezettséget a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell teljesíteni. (Tbj. 27. §)
Az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettséget a vállalkozói kivét vagy az átalányadó alapja (járulékalapot képező jövedelem), de átlagos szinten legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell teljesíteni. A tételes átalányadó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja a megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. (Tbj. 29. §)
Amennyiben a társas vállalkozás a társas vállalkozó esetében, illetőleg az egyéni vállalkozó a járulékokat a minimálbér alapján állapítja meg, a 2002. január havi járulékok megállapításánál nem az 50.000 Ft-ot kell alapul venni, hanem még az előző év december 1-jén hatályban volt minimálbér összegét, vagyis 40.000 Ft-ot. Februártól már havi 50. 000 Ft alapulvételével kell számolni. Ha a minimálbér összege év közben nem változik, a járulékfizetési kötelezettséget legalább [1x40.000 Ft +11x50.000 Ft=] 590.000 Ft alapján kell teljesíteni, természetesen ez az összeg a kieső idők arányában csökkenhet.
Abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével a járulékokat nem teljes naptári hónapra, hanem annak csak töredék időtartamára kell megállapítani, a járulékalap naptári napi összege a társas vállalkozónál, az egyéni vállalkozónál és a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynél 1 666,66 Ft. A kerekítési szabályt csak a tárgyhónap járulékalapjának megállapításánál lehet alkalmazni (pl. ha az egyéni vállalkozás 2002. február 17-én kezdődik, a járulékalapot február hónapra 17-28-ig kell kiszámítani, azaz 12x1666,66 Ft = 19.999,92 Ft, kerekítve 20.000 Ft)
A Tbj. 39. § (2) bekezdése értelmében az a személy, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene és egészségügyi szolgáltatásra sem biztosítottként, sem biztosított eltartott hozzátartozójaként, sem a törvény rendelkezése alapján nem jogosult, köteles havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 11%-ának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni.
A járulékfizetési kötelezettség alapja 2002. január hónapban még 40.000 Ft, 2002. februártól már havi 50.000 Ft.
Amennyiben a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal